174921. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés televízió képbontó berendezésekben, előnyösen félvezető érzékelő felületű képfelvevő eszközök hőmérséklet hatására bekövetkező sötétáram változásának kompenzálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VI. 30. (Hl—438) Közzététel napja: 1979. X. 27. 174921 Nemzetközi osztályozás: H 04 N 5/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Kecskés Péter oki. villamosmérnök, Nagy László oki. üzemmérnök, Budapest Szabadalmas: Híradástechnikai Szövetkezet, Budapest Kapcsolási elrendezés televízió képbontó berendezésekben, előnyösen félvezető érzékelő felületű képfelvevő eszközök hőmérséklet hatására bekövetkező sötétáram változásának kompenzálására 1 A találmány kapcsolási elrendezésre vonatkozik, amely televízió képbontó berendezésekben alkalmazható, előnyösen félvezető érzékelő felületű képfelvevő eszközök hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező sötétáram változásának kompenzálására. 5 A félvezető érzékelő felületű (pl. szilíciumtarget) képfelvevő eszközök igen sok előnye mellett jelentős hibája, hogy sötétárama az érzékelő felület (target) feszültségétől és a hőmérséklettől jelentősen függ. A target feszültséget adott tartományon belül a io felhasználó választhatja meg, míg a képbontó berendezésnek specifikált (pl. 0-50°) hőmérséklethatárok között működnie kell. Kisebb target feszültséghez hosszabb emlékezési idő és kisebb sötétáram, míg nagyobb target feszült- 15 séghez rövidebb emlékezési idő és jelentősen megnőtt sötétáram tartozik. A gyakorlatban általában a kis emlékezési idő elsőrendű, amihez kényszerűen tartozik egy, a cső típusától és kivitelétől függő sötétáram. A képfelvevő eszköz érzékelő felülete záróirányban 20 előfeszített diódák sokaságából áll, amelyek visszárama, vagyis a sötétáram a hőmérséklettől jó közelítéssel exponenciálisan függ. Ez a sötétáram változás olyan jelentős, hogy többszöröse is lel et a hasznos jeláramnak. 25 Ennek az a következménye, hogy az automatikus érzékenységszabályozás miatt a hasznos videojel amplitúdója lecsökken, esetleg megszűnik. Ha pl. a képbontó berendezésben nincs érzékenységszabályozás, akkor a kimenő videojel amplitúdója jelentősen meg- 30 174921 2 nő, emiatt a képvisszaadó berendezésen a kép élvezhetetlenné válik, kifehéredik. A kompenzálásra jelenleg ismert egyik megoldás: a stúdiókamerák videojelében célszerűen meghatározott, időzített helyen referencia fekete szint található. A referencia fekete szinthez van időzítve a szinthelyreállító áramkör. így a vágófokozatot ennek, a ső jellemzőitől független fekete szintnek megfelelően kell beállítani, azaz a sötétáram változásoktól függetlenné válik a jel. A referencia fekete szint olyan módon épül be a videojelbe, hogy a képfelvevő eszköz érzékeny felületén, amelyre az optikai kép van vetítve, a sorirányú letapogatásra merőlegesen, annak kezdete előtt optikailag fényt át nem eresztő takarás van. Fenti megoldás az eltérítő tekercs, a felvevőeszköz és a bevetített optikai kép központosságát, ezek tűrését tekintve nagy pontosságot, esetleg válogatási előírást kíván. A fényt át nem eresztő takarás helye és az eltérítéshez viszonyított ideje pontos, nagy stabilitású, ezért lényegesen drágább időzítő, eltérítő és fókuszáló áramköröket igényel, esetlegesen időszakos utánállítást, ami egy egyszerűbb (ipari) tv-kameránál nem engedhető meg. Fentiekből következik az is, hogy a szokásostól eltérő szűkített sorkioltójel, és többletáramkört igénylő szinthelyreállító-áramkört vezérlő jel is szükséges. További hátránya, hogy képerősítős felvevőeszközöknél (pl. EIC cső) nem alkalmazható, mivel a fény szabályozásakor a fotokatód gyorsítófeszültségét kell változtatni, ami a kép enyhe
