174916. lajstromszámú szabadalom • Információ megjelenítő berendezés
3 174916 4 Az Lábra egy, a találmány szerinti információ megjelenítő berendezésben a közös fénypontkapcsolókkal ellátott fénypontok elhelyezését mutatja be, a 2. ábra egy közös fénypontkapcsolóval ellátott két fénypontnak a közös tápegység egyik sarkára való csatlakozását mutatja be. Az 1. ábrán egy 8 x 4 = 32 betűmezőből és betűmezőnként 5x7 fénypontból álló alfanumerikus információ megjelenítő berendezés tablójának képét rajzoltuk fel. A tablón tehát 8 x 5 = 40 fénypontoszlop van. A betűmezők közötti két-két fénypontoszlop helyet is figyelembe véve, az egész tabló tehát 40 + (7 x 2) = 57 fénypontoszlophely geometriai szélességű lesz. Az egy betűmező oszlopban levő négy betűmező 4 x 7 = 28 fénypontsorból áll, s ha figyelembevesszük azt, hogy az egyes betűmezők között három fénypontsorhely távolság van, akkor ez az egész tabló 28 + (3 x3) = 37 fénypontsornak megfelelő geometriai magasságú lesz. Tehát a tabló mérete 57 fénypontoszlophely x 37 fénypontsorhely lesz. Ezen a felületen az 1. ábra szerint minden egyes betűmezőhöz 35 fénypont tartozik. Ez a teljes tablóra nézve 8x4x35 = 1120 fénypontot jelent az alfanumerikus megjelenítés során. Ehhez a fénypontok számával megegyező számú fénypontkapcsoló szükséges. Ha figyelembe vesszük, hogy a fénypontként általában használt izzólámpa ára a fénypontkapcsoló árához viszonyítva elenyészően csekély, akkor ugyanannyi, tehát 1120 fénypontkapcsolóval egy 1120 fény pont os grafikus megjelenítő (mátrix) tablót is létre hozhatunk, amely ugyan geometriailag a 32 betűmezőből álló alfanumerikus megjelenítésre alkalmas tablónak csak egy része lesz, azonban ezen a csökkentett felületen már tetszőleges ábra kép pl. televíziós kép is megjeleníthető, ha a tabló méreténél fogva elég nagy fénypont számmal rendelkezik. Mivel a 32 betűmezőbői álló, példa szerinti alfanumerikus tablóhoz 1120 fénypontkapcsoló tartozik, tehát egy maximálisan 1120 fénypontból álló grafikus információ megjelenítő tablót lehet kialakítani. A teljes tablónak egy részén pl. az 1. ábrán vastag vízszintes és függőleges vonalakkal elhatárolt bal felső részén, a betű mezők közötti fénypontoszlophelyekre és fénypontsorhelyekre is egy-egy fénypontot kell elhelyezni. Az így elhelyezett új fénypontok mindegyikét összekötjük az elhatárolt, grafikus megjelenítésre is szolgáló tablórészen kívül eső fénypontok valamelyikének a fénypontkapcsolójával. Tehát az elhatárolt részen kívüli pontokhoz rendelt fénypontkapcsolókhoz már nem egy fénypont, hanem két fénypont tartozik. Ezeket a fénypontkapcsolókat a továbbiakban T közös fénypontkapcsolóknak nevezzük. A 2. ábrán szemléltetett T közös fénypontkapcsolóra kötött egyes Lj, Lj fénypontokat velük sorbakapcsolt szelephatású elemeken, előnyösen D], D2 diódákon keresztül kötjük a tápegységre. A tápegységre való kapcsolás attól függ, hogy a tablót grafikus vagy alfanumerikus információ megjelenítésére kívánjuk használni. A T közös fénypontkapcsoló egyik X vezérlő bemenete és másik Y vezérlő bemenete célszerűen mátrix rendszerben van vezérelve akár alfanumerikus, akár grafikus megjelenítésről van szó. A T közös fénypontkapcsolóhoz Dt és D2 diódával sorbakapcsolt L, és L2 fénypontok csatlakoznak. Az egyes L,, L2 fénypontok a K.! ill. K2 tápegységkapcsolókra csatlakoznak, ha pl. első Ki tápegységkapcsoló zárt, akkor a második K2 tápegységkapcsoló nyitott. Ebben az esetben csak a második L2 fénypont világít. A K, és K2 tápegységkapcsolók közül egyidőben mindig csak az egyik van bekapcsolva. A K, és K2 tápegységkapcsolók lehetnek elektronikus kapcsolók is (pl. tirisztorok). A grafikus megjelenítés céljából elhatárolt tablórészen kívül eső fénypontokhoz tartozó összes fénypontkapcsoló az említett módon kivitelezett T közös fénypontkapcsoló, tehát a T közös fénypontkapcsolókhoz minden esetben két Lb L2 fénypont tartozik, melyek szelephatású elemmel, előnyösen Dt, D2 diódával vannak sorba kötve. A grafikus megjelenítés céljából elhatárolt tablórészen kívüli tizennégy betűmező fénypontoszlopait az 1. ábrán l'-lO’-ig, míg fénypontsorait a’-g’-ig jelöltük. Ezen tizennégy betűmező T közös fénypontkapcsolóihoz a grafikus megjelenítés céljából elhatárolt tablórészen belül még egy fénypont van rendelve. A tabló első betümező sorában levő hetedik betűmezőben az 1’ fénypontoszlop hét fénypontot tartalmaz és ennek az 1’ fénypontoszlopnak ugyancsak az első betümező sorban levő, az első betűmezőt követő 1 fénypontoszlophely felel meg. Tehát az 1’ fénypontoszlop megfelelő helyén levő első L( fényponthoz tartozó T fénypontkapcsolóra egyúttal az 1 fénypontoszlophely azonos sorrendű második L2 fénypontja is rá van kötve. Az 1. ábrán az 1 fénypontoszlophelyen és 1 ’ fénypontoszlopon levő fénypontokat az áttekinthetőség érdekében jelöltük. A 2’ fénypontoszlopnak a 2 fénypontoszlophely felel meg, amelyeket jelzéssel jelöltünk és így tovább. Végül a 10’ fénypontoszlopnak a 10 fénypontoszlophely a megfelelője. Ez az oszlop irányú jelölés és LI, L2 fénypontok egymáshoz való rendelése nemcsak az első betűmező sorra igaz, hanem a jelzéssel ellátott harmadik betűmező sorig is. A jelzéseket az egyszerűség kedvéért csak az 1’ és 2’ fénypontoszlopig ill. 1 és 2 fénypontoszlophelyig alkalmaztuk. Jelen példában a jelöléseket külön a fénypontoszlopok és külön a fénypontsorok szerint alkalmaztuk és meg kell említenünk, hogy a sor-jelölés egy-egy tablórész elhatárolása alkalmával nem cserélhető fel az oszlop-jelöléssel. Sor irányban a negyedik betűmező sor első betűmezőjének első sorához tartozó öt T fénypont kapcsolójának mindegyikéhez ugyancsak két Ll, L2 fénypont tartozik, az első L, fénypont az a’ fénypontsorban, a második L2 fénypont a tabló első betűmezősora alatt elhelyezkedő a fénypontsorhelyen. Ezeket mint azonos T közös fénypontkapcsolóhoz tartozó L,, L2 fénypontokat jelzéssel jelöltük. Az egész negyedik betűmezősor első hat betűmezőjének a’ fénypontsorában levő L2 fénypontok T fénypontkapcsolóira az a fénypontsorhelyen levő L2 fénypontok is rá vannak kötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
