174909. lajstromszámú szabadalom • Hűtő-fűtő panel
3 174909 4 A találmánnyal megoldandó feladat a hűtő-fűtő panelek tömítésének maradéktalan megoldása. Kitűnt ugyanis, hogy a folyadékvezető terekkel és bekötő csatornákkal kialakított tömb és a hűtő-fűtő panelek csatlakozásánál szivárgások gyakorlatilag elkerülhetetlenek, jóllehet körülöntéskor az öntőanyag zsugorodása általában jó zsugorkötést biztosít. A panelek azonban az öntőanyag zsugorodásának hatására alakjuk folytán deformálódnak és ezzel tömítő csatlakozás létesítését eleve meghiúsítják. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan konstrukció kialakításában jelölhető meg, amelynél az öntőanyag és a folyadékvezető terek, illetőleg bekötő csatornák közötti kapcsolat deformáció kizárásával jön létre. A találmány alapja az a felismerés, hogy ilyen kapcsolatot viszonylag egyszerűen és nagyüzemi szinten állíthatunk elő, ha a tömböket csövekkel kombináljuk. Csövek alkalmazásával ugyanis a panelekre ható deformáló erők nem tudnak érvényesülni, mert ezt a csövek alakjuk folytán megakadályozzák. Ehelyett a megdermedt öntőanyagban feszültségek maradnak vissza, amelyek az öntőanyag és egyrészt a panelek, másrészt a csövek között jó zsugorkötést hoznak létre. Tagok és csövek közötti kötésre már számos megoldás ismeretes. így az 1 679 289 számú német közzétételi irat extrudált tag és cső közötti kötést ismertet, amelynél azonban a kötést rugók és tömítő betétek alkalmazásával hozzák létre. A 3 797 568 számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett radiátornál a radiátor tagok hegesztéssel vannak a tagokat összefogó fejekhez csatlakoztatva. Az 1 800 094 számú német közzétételi irat úgynevezett lapfűtőtestekre vonatkozik és mindössze a tagok csatlakoztatására ad útmutatást, amihez csőkapcsoló karmantyúkat alkalmaz. E javaslatok egyike sem említ tömbben kialakított folyadék vezető tereket és bekötő csatornákat, amelyeket csövek alkalmazásával kombinálva a szivárgási problémák maradéktalanul megoldhatókká válnak, amint ezt a fentiekben kifejtettük. A találmány szerinti hűtő-fűtő panelnek önmagában ismert módon - célszerűen extrudálással készült - homlok- és válaszfallal határolt legalább egy ürege és az üregnek hosszirányban azonos keresztmetszete van. Az üreg két vége záróelemekhez csatlakozik és legalább a záróelemek egyike legalább egy folyadékvezető térrel és bekötő csatornával kialakított tömb. A találmány maga abban van, hogy a folyadékvezető tereket és a bekötő csatornákat a tömbbe ágyazott csövek határolják, aminek jelentőségét a fentiekben már kifejtettük. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti hűtő-fűtő panel példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, nevezetesen: Az 1. illetőleg 2. ábrán a találmány szerinti hűtő-fűtő panel kialakításához felhasználható extrudált falborító elem példakénti kiviteli alakja látható elölnézetben, illetőleg az l.ábra '.aid mentén vett metszetben. A 3. ábrán részben metszett elölnézetben és a 4. ábrán oldalnézetben, illetőleg az 5. ábrán részben metszett elölnézetben és a 6. ábrán oldalnézetben a hűtő-fűtő panel záróelemeinek két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A 7. ábrán találmány szerinti hűtő-fűtő panelekből összeállított falfelület látható elölnézetben. Az egyes ábrákon hasonló részleteket azonos hivatkozási számokkal jelöltünk. Az 1. és 2. ábrán látható, hogy az extrudált falborító elem 1, 3, 4, 5 üregeket körülvevő 6 homlokfalakból, 8 válaszfalakból és az elemeket egymáshoz illesztő 2 szárnyakból áll. A hűtő-fűtő folyadék az 1, 3, 4, 5 üregekben áramlik, mégpedig az összes üregekben azonos irányban, ha a folyadék be- és elvezetés az elem nem azonos végein történik, vagy az egyes üregekben egymással ellentétes irányban, ha a folyadék be- és elvezetés az elem azonos végén történik. Ebben az esetben az elem másik végén a záróelemet fordulókamraként kell kiképezni. Az ábrán az elemek egymáshoz illesztésének módja is látható. A találmány szerinti hűtő-fűtő panel záróelemeit úgy állítjuk elő, hogy a kívánt alaknak megfelelő öntőformába behelyezzük a folyadékot be- illetőleg elvezető elemeket és belógatjuk a panelvéget. Az öntőformát ezután megfelelő anyaggal, például műanyag öntőgyantával töltjük fel. A gyanta körülveszi a folyadékot be- és elvezető elemeket, felhatol a panel 1, 3, 4, 5 üregeibe és körülveszi ezeket. Ily módon az öntőgyanta megszilárdulásával a panelvégen vízzáró, nyomásálló, a folyadék be- és elvezetésre alkalmas záróelemek létesültek. A 3. és 4. ábrán látható egyoldali folyadék be- és elvezető öntött panel-záróelem esetén a hűtő-fűtő folyadék a 36 és 38 csövekkel határolt 10, illetőleg 12 folyadékvezető terekben halad, amikor is a 10 folyadékvezető tér nyomása nagyobb, mint a 12 folyadékvezető téré. Miután a két tér a 40 és 42 csövekkel határolt 14 és 16 bekötő csatornákon át, illetőleg a panelen keresztül összeköttetésben van egymással, a 10 térben áramló folyadék egy része keresztüláramlik a panelen is. A panel 1, 3, 4, 5 üregeit htároló 8 válaszilletőleg 6 oldalfalak mélyen belenyúlnak az öntött 18 záróelembe, amely egyben körülveszi a 10, 12 folyadékvezető tereket, illetőleg a 14 és 16 bekötő csatornákat. Az elemek szivárgás nélküli összeilleszthetőségét 19 tömítőgyűrűk biztosítják. Az 5. és 6. ábrán fordulókamraként kiképzett hűtő-fűtő panel 24 záróelem látható. A záróelembe a panel 4 üregéből 46 csővel határolt 26 bekötő csatornán át érkező hűtő-fűtő folyadék 44 csővel határolt 22 folyadékvezető térbe jut, ott megfordulva 48 csövekkel határolt 20 bekötő csatornákon át újra a panel 1, 3 és 5 üregeibe jut. A 24 záróelem kialakítása egyébként hasonló a 18 záróeleméhez, természetesen a kialakításhoz szükséges öntőforma alakja eltér a 18 záróelem öntőformájától. Ha a záróelemek kialakításához megfelelő anyagot, például műanyag öntőgyantát használunk, illetve a paneleket az O-gyűrűk tömitő hatásának 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
