174897. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozó szerelvény fényvezető kábelekhez

3 174897 4 rens optikai szálkötegek is elférjenek és hogy a csatlakozónak legyen az aktív elem - különösen a fénykibocsátó elem — disszipációs hőjének elveze­tésére alkalmas szerkezeti eleme is. A fentiekkel összhangban a találmány tárgya csatlakozó szerelvény fényvezető kábelhez csatla­kozó elemmel a kábel egyedi optikai szálkötege részére. Az elem testében központos furat van kialakítva, a furatban — a test homlokoldali részé­ben — bővítő furat van kialakítva, melyben az említett szálköteg rögzíthető. A test furatában merev fémes test van elrendezve, melybe aktív optoelektronikai készülék van beszerelve, s mely a készülék disszipációs hőjének elvezetésére alkal­masan van kialakítva. A fémes testen érintkező szervek egyik végei vannak átvezetve az aktív készülékhez való csatlakozásra. Az érintkező szer­vek másik végei kinyúlnak a fémes testből külső elemekhez való csatlakoztatás céljára. Végül a készülék homlokoldala előtt el van rendezve egy eszköz fénynek a készülék és a kábel közötti átvitelére. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a csatla­kozó szerelvény több ilyen elemet tartalmaz, melyek a csatlakozó szerelvény burkolatának fura­tában vannak - alkalmas eszközzel - rögzítve. Mindegyik csatlakozó elemhez külön fényvezető kábel tartozik. Az aktív készülék rögzítésére hő­­disszipáló közeg is alkalmazható, az aktív készülék disszipációs hőjének jobb elvezetése érdekében. Részletesebben a találmányt előnyös kiviteli alakokat mutató ábrák kapcsán ismertetjük, szem­léltetve a már említett és további részeket, ismér­veket és előnyöket. Az la) ábra a találmány előnyös kiviteli alakja szerinti optoelektronikai kábelszerelvény ' adóoldali végének összeállítási rajza, részben nézetben, rész­ben metszetben. Az lb)ábra a találmány előnyös kiviteli alakja szerinti optoelektronikai kábelszerelvény vevőoldali végét mutatja részben szétszerelve nézetben, rész­ben metszetben. A 2. ábra a találmány első kiviteli alakja szerinti optoelektronikai csatlakozóelemet szétszerelt álla­potban mutatja, részben metszetben. A 3. ábra a találmánynak a 2. ábrán mutatott kiviteli alakja szerinti optoelektronikai csatlakozó­­elemet mutatja összeszerelt állapotban, részben metszetben. A 4. ábra a találmány módosított kiviteli alakja szerinti optoelektronikai csatlakozó elem metszete. Az 5. ábra a találmány további — módosított — kiviteli alakja szerinti optoelektronikai csatlakozó elem metszete. A 6. és 8. ábrák részleges metszetben a már mutatott - pl. a 4. ábra szerinti - csatlakozó elem alkalmazásával készült optoelektronikai csat­lakozó különböző kiviteli alakjait mutatják. A 7. ábra a 6. ábra 7—7 vonala mentén vett metszet. Az la) és lb) ábrákon látható, hogy az opto­elektronikai kábelszerelvényt fényvezető 10 kábel alkotja, melynek egyik végét - a továbbiakban ezt tekintjük adóoldali végnek — csatlakozó 12 szerel­vény alkotja /la) ábra/, míg a másik - megfelelően vevőoldali — véget a csatlakozó 14 szerelvény alkotja /lb) ábra/. A 10 kábelt egy sereg optikai 16 szálköteg alkotja, melyek hajlékony 18 köpeny­ben vannak elrendezve. A 10 kábelt alkotó optikai 16 szálkötegek száma a konkrét alkalmazástól függően változó, azt csak a rendelkezésre álló csatlakozó méretei korlátozzák. Mindegyik 16 szál­­köteget sok optikai vezetőszál alkotja, melyek üvegből vagy műanyagból készültek. A műanyag 16 szálköteget lucite-ból (metil-metil-akrilát) vagy hasonló anyagból készült finom szálak alkotják. Ezek a szálak hajlékonyabbak, mint az üvegszálak és így kevésbé hajlamosak törésre. Ezzel szemben a műanyagszálak használhatósága nagyobb hőmérsék­leten korlátozott, és általában fénycsillapító jellem­zőjük nagyobb mint az üvegszálaké olyan fényát­viteli frekvenciákon, melyeken a szerelvényt szo­kásosan üzemeltetik. Ezért a továbbiakban a 16 szálkötegen üvegszál-köteget értünk. A 18 köpeny a találmány előnyös kiviteli alakjánál hőre zsugorodó csodarab, melyet bezsu­gorítanak a kötegek köré. Minthogy az optikai 16 szálköteg túlzottan éles behajlítása az üvegszálak törését okozhatja és ennek folytán a vevőoldali végen az eredő fényintenzitás csökkenését (vesz­teség), a kábelnek mind adóoldali, mind vevőoldali végén tehermentesítő 20S, illetve 20R szárakat rendezünk el, melyek meggátolják, hogy a csatla­kozóra túlzott erőhatást fejtsünk ki, illetve a kábelt élesen behajlítsuk ott, ahol a kábel a csatlakozóból annak hátsó végén kilép. Az adóoldali csatlakozó 12 szerelvény és a vevőoldali csatlakozó 14 szerelvény lényegében megegyezően vannak kialakítva, kivéve a továbbiak­ban külön megjelölt eltéréseket. Ezért a továbbiak­ban a két 12 és 14 szerelvénynél a megegyező elemeket ugyanazon hivatkozási számmal jelöljük. Ha az egyik 12, illetve 14 szerelvény valamelyik elemét a másik 14, illetve 12 szerelvény megfelelő elemétől meg kívánjuk különböztetni, az egyébként azonos hivatkozási számot kiegészítjük az adó­oldalon S betűvel, a vevőoldalon pedig R betűvel, jelezve, hogy az adott elem melyik 12, illetve 14 szerelvényben van elrendezve. Az la) és lb) ábrákon látható 12, illetve 14 szerelvényeknek továbbá van 22 kábelszorítójuk, mely a megfelelő tehermentesítő 20 száron van elrendezve (a 22R kábelszorítót tartalmazó részt az lb) ábrán nem rajzoltuk ki). A 22 kábelszorítót 24 csavarokkal szorítjuk a 20 szárhoz, így megfogva a kábelt. A 20 szárra tehermentesítő 26 tok van - forgathatóan - szerelve, melyet 27 nyúlványok tartanak a 20 száron. A 26 tok és a 20 szár közötti kötést 28 alátét akadályozza, így a 26 tok elforgatásakor a 10 kábel nem csavarodik. A 26 tok kinyúló 30 hüvelyében belső menet van kialakítva, mely a szabványos csatlakozó 36 dugasz 34 burkolatának 32 hüvelyrészén kialakított külső menettel kapcsolódik. A csatlakozó 36 dugaszon van egy vezető anyagból készült rögzítő 38 anya, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom