174890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktív nyomjelzésre
5 174890 6 A besugárzást (gerjesztést) és detektálást célszerűen egy műveletben végezzük oly módon, hogy közös keretre szereljük a neutronforrást és a detektort, mégpedig a mozgatás iránya szerint előre a sugárforrást és hátra a detektort. A mozgatás sebességét úgy választjuk meg, hogy az esetleg fel nem robbant gyutacsot legalább egy másodpercig érje a neutronforrás sugárzása, és a detektor is legalább egy másodpercig ki legyen téve a gyutacs által a gerjesztés hatására leadott sugárzásnak. 2. példa Műkincset (festmény, kisplasztika stb.) 0,1 g/cm2 Sc-ot tartalmazó korrózióvédő vagy konzerváló bevonattal látunk el (festménynél célszerűen annak hátoldalán). A műkincset (céltárgyat) 1 m/s sebességgel haladó szállítószalagra helyezzük (akár bőröndbe vagy csomagba helyezve). A szállítószalag mellett (a környezettől megfelelően árnyékolt) Cf-252 neutronforrást helyezünk el oly módon, hogy a szállítószalagon haladó céltárgy legalább 103 4 5 6 7 * n/s.cm2 termikus neutronfluxusnak legyen kitéve. A szállítószalag haladási iránya szerint a neutronforrás után 2-4 méterrel sugárzásdetektort (például egyszerű GM-csöves detektort) helyezünk el, amellyel detektáljuk a megjelölt műkincs áthaladását (a gerjesztett Se által kibocsátott sugárzást). Ily módon megakadályozható értékes műkincsek csempészése anélkül, hogy az ellenőrzőállomáson (útlevél- és vámvizsgálat) áthaladó utasokat zaklatni kellene, illetve hogy a tettes gyanút foghatna (a vizsgálat ugyanis teljesen rejtett). 3. példa Rendezőpályaudvaron a vagonok rendezése (gurítása) előtt a szétrendezendő szerelvény valamennyi kocsijára oldható módon 0,5 m2 felületű táblát rögzítünk. Hétfelé rendezendő szerelvényt feltételezve hétféle táblát készítünk, amelyekre jelölőanyagokat viszünk fel az alábbiak szerint: 1. tábla 20 g Se 2. tábla 40 g In 3. tábla 80 g Hf 4. tábla 20 g Se + 40 g In 5. tábla 20 g Se + 80 g Hf 6. tábla 40 g In + 80 g Hf 7. tábla 20 g Se + 40 g In + 80 g Hf A gurítópálya mentén 109 n/s hozamú Cf-252 neutronforrást és a gurítás irányában ezt követően energiaszelektív detektort (például szcintillációs vagy félvezetős érzékelőt) helyezünk el a vagonokra függesztett jelzőtáblák magasságában. A Sc-46m 0,1425 MeV, az In-ir6m2 0,1640 MeV és a Hf-179m 0,2155 MeV energiaszintű sugárzása az energiaszelektív detektor segítségével külön-külön érzékelhető, és így megállapítható, hogy melyik táblát viseli az áthaladó vagon, tehát melyik vágány felé kell irányítani. Aszerint, hogy az említett három jelzőanyag közül valamelyik önmagában jelentkezik, illetve valamelyik kettő vagy mind a három együtt, a detektor hétféle lehetséges kimenőjele önmagában ismert alkalmas háromcsatornás berendezéssel kiértékelhető és ugyancsak ismert alkalmas vezérlőberendezés segítségével automatikusan állíthatók a váltók a mindenkor áthaladó jelzőtáblának megfelelően. így a jelzőtáblák kezelésén túlmenően emberi közreműködésre nincs szükség a vagonrendezésnél. 4. példa Csővezetékben 1 m/s sebességgel zagyot áramoltatunk. A csővezetékben 109 n/s hozamú Cf-252 neutronforrást, és az áramlás iránya szerint a neutronforrás után energiaszelektív sugárzásdetektort helyezünk el. A zagyba jelölőanyagot keverünk, amelyet a neutronforrással gerjesztünk, majd az energiaszelektív detektorral érzékeljük a jelölőanyag nuklidjai által a gerjesztés hatására leadott sugárzást és a detektált energiaszinttől, illetve sugárzásintenzitástól függően befolyásoljuk a technológiai folyamatot, például tárolóba, másik csővezetékbe vagy egyéb berendezésbe juttatjuk a zagyot, ha a megfelelő koncentrációt detektáltuk. A 109 n/s hozamú Cf—252 neutronforrás és az energiaszelektív detektor segítségével például Sc-ból 20 g/t, In-ból 40 g/t, Hf-ból 80 g/t, Dy-ból 100 g/t, Ag-ból és Se-ből 350 g/t, Rh-ból 400 g/t, Co-ból és V-ból 500 g/t koncentráció már jelezhető, és ezek feletti bármilyen koncentráció- (dúsulás-) érték beállítható a vezérlőrendszeren. Ezen beállított koncentrációértéknél tetszés szerinti automatikus beavatkozás lehetséges. Egyes esetekben természetesen maguk a fenti jelzőanyagok is lehetnek a dúsítandó elemek. A fenti példákon kívül nyüvánvalóan számtalan más alkalmazási lehetőség is elképzelhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás radioaktív nyomjelzésre, amelynek során radioaktív sugárzásra gerjeszthető nuklidot tartalmazó céltárgyat gerjesztünk, majd detektáljuk a céltárgy gerjesztett nuklidja által leadott radioaktív sugárzást, azzal jellemezve, hogy a céltárgyban olyan nuklidot alkalmazunk, amelynek gerjesztett izotópja száz másodpercnél rövidebb felezési idejű. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a céltárgyban termikus neutron sugárzással gerjeszthető nuklidot alkalmazunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a céltárgyban termikus neutron sugárzással gammasugárzásra gerjeszthető nuklidot alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
