174883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antigén kinyerésére és az antigént tartalmazó reagenskészítmény előállítására

7 174883 8 puffer koncentrációja legalább 0,01 mól, ezt kö­vetően a szolubilizált antigént lebontásnak vetjük alá egy proteolitikus enzimmel mintegy 0,25 óra és mintegy 4 óra közötti időn át mintegy 0 °C és mintegy 45 °C közötti hőmérsékleten, és végül az antigén enzimes lebontását megszakítjuk. Különösen előnyösen úgy különíthetünk el anti­gént olyan táptalajokból, amelyekben Neisseria gonorrhoeae sejtek növekedtek, hogy először a sejteket elkülönítjük a táptalajtól, ezután a táp­talajt koncentráljuk, majd az antigént a táptalajból kicsapjuk egy olyan vizes savoldattal vagy savas kémhatású pufferoldattal, amelynek a pH-ja mint­egy 2,0 és mintegy 4,0 közötti és amelyben a sav vagy a puffer koncentrációja legalább 0,1 mól, ezt követően a savasan kicsapott anyagból az antigént extraháljuk olyan vizes, lúgosra pufferolt alkálifém­­só-oldattal vagy lúgos kémhatású vizes pufferoldat­tal, amelynek pH-ja mintegy 8,2 és mintegy 8,8 közötti és amelyben a puffer koncentrációja mint­egy 0,1 mól és a sóé mintegy 1,0 mól, ezután megismételjük a savas kicsapás lépését, majd a savval kicsapott antigént olyan lúgos pufferoldattal szolubilizáljuk, amelynek pH-ja mintegy 8,2 és mintegy 8,8 közötti és amelyben a puffer koncent­rációja mintegy 0,05 mól és mintegy 0,1 mól kö­zötti, ezt követően a szolubilizált antigént egy proteolitikus enzimmel lebontásnak vetjük alá mintegy 0,25 óra és mintegy 4 óra közötti időn át mintegy 0 °C és mintegy 45 °C közötti hőmérsék­leten, és végül az antigén enzimatikus lebontását megszakítjuk. Az antigénnek a táptalajból való kinyerése során a táptalajt a sejtek kiszűrését követően például ultracentrifugálás, szárítás vagy dializálás útján kon­centrálhatjuk. Ha szárítjuk a táptalajt, akkor a koncentrátumot újrahidratáljuk savas kémhatású vizes pufferoldattal, amelynek pH-ja mintegy 1,0 és mintegy 6,0, optimálisan mintegy 2,0 és mintegy 4,0 közötti, különösen előnyösen mintegy 3,6. Az így kapott antigén ezután felhasználható vagy pe­dig tovább tisztítható. Ha további tisztítást vég­zünk, akkor az újrahidratáláskor kapott folyadék­ból az oldhatatlan anyagot kiszűrjük, majd több­ször savas pufferoldattal mossuk az oldható anyag eltávolítása céljából. Ezután a visszamaradó szilárd anyagot savas pufferoldatban szuszpendáljuk, majd a szuszpendált anyagot például centrifugálás vagy szűrés útján elkülönítjük. Az elkülönített anyagot ezt követően legfeljebb mintegy 11,0 pH-jú, elő­nyösen 8,2 és 8,8 közötti pH-jú lúgos pufferoldat­ban oldjuk. Ezután a korábbiakban már ismertetett módon végrehajtjuk az enzimes lebontást. Ha nem szárítjuk, akkor az enzimes lebontáskor kapott anyagot alaposan dializáljuk 0,001 mólos és 3 mó­los közötti, előnyösen 0,15 mólos nátrium-klorid­­-oldattal szemben. Az így kapott anyagot ezután antigénként felhasználhatjuk vagy pedig tovább tisztíthatjuk. Az utóbbi esetben pH-ját 4,8 és 5,5 közé állítjuk be egy savval, előnyösen sósavval. A képződő csapadékot eldobjuk, a felülúszó fázis pH-ját pedig 3,6-ra beállítjuk. A kiváló csapadékot elkülönítjük, majd mintegy 3,6-es pH-jú savas puf­feroldattal mossuk. Ezután a csapadékot feloldjuk egy 6,0 és 11,0 pH közötti, előnyösen 8,2 és 8,8 pH közötti pH-értékű lúgos pufferoldatban, majd a korábbiakban ismertetett módon enzimes lebontást végzünk. Savas és lúgos pufferoldatokként a ko­rábban felsoroltak valamelyikét használhatjuk. Miként említettük, az előzőekben ismertetett elkülönítési módszerek bármelyikével kapott bárme­lyik antigén felhasználható önmagában vagy egy­mással kombinálva a találmány szerinti antigén-rea­­genskészítmények előállításában. Az utóbbit a találmány értelmében Neisseria gonorrhoeae okozta fertőzés kimutatására úgy állít­juk elő, hogy az előzőekben ismertetett módon elkülönített valamelyik antigént vagy antigének ke­verékét koleszterin-lecitin részecskékkel adszorbeál­­tatjuk, majd az így kapott antigén-koleszterin-leci­­tin komplex részecskéket egy zsíroldható festék jelenlétében megszárítjuk. Az antigén-reagenskészít­­mény előállításában használt antigén mennyisége mintegy 0,01 és mintegy 4,0 optikai sűrűség-egység (280nm-nél mérve) közötti, a koleszterin mennyi­sége mintegy 0,7% és mintegy 1,4% közötti, a lecitin mennyisége mintegy 0,1% mintegy 2,0% közötti, míg a zsíroldható festék mennyisége mint­egy 1 mg% és mintegy 100 mg% közötti lehet. Festékként használhatunk például Sudan Black B, Basic Brown, Amethyst Violet, Nile Blue A vagy Azocarmine G jelzésű festékanyagokat vagy ezek keverékeit. A festékek vagy keverékeik a találmány szerinti reagenskészítményben e célra ismert oldó­szerekkel, pufferekkel és egyéb segédanyagokkal kombinációban vannak jelen. A találmány szerinti antigén-reagenskészítmények két lényeges komponense közül az aníigén-lecitin­­-koleszterin komplex mennyisége az antigénre vo­natkoztatva mintegy 0,1 mg% és mintegy 1 mg% között, míg a festék mennyisége mintegy 1 mg% és mintegy 100 mg% között változhat, a reagenskészít­mény teljes súlyára (beleértve az oldószereket, így vizet, alkoholokat, stb, valamint a pufferanyagokat) vonatkoztatva. A koleszterin-lecitin részecskék előállítása során úgy járunk el, hogy kereskedelmi forgalomban kap­ható, hamumentes koleszterint feloldunk vízmentes etanolban olyan mennyiségben, hogy egy 1,2%-os oldatot kapjuk. Ezzel egyidejűleg kereskedelmi for­galomban kapható, tojás-, marhahús- vagy zöldség­­-lecitint, például szójabab-lecitint vízmentes etanol­ban szolubilizálunk. A két komponenst ezután víz­mentes etanolban összekeverjük olyan arány­ban, hogy a koleszterin végső koncentrációja mint­egy 0,7% és mintegy 1,1% közötti, előnyösen mintegy 0,9% és a lecitin végső koncentrációja mintegy 0,1% és mintegy 2,0% közötti, előnyösen mintegy 0,22% legyen. Az antigén-szuszpenzióhoz szükséges lecitin opti­mális mennyiségét úgy állapítjuk meg, hogy 0,9%-os koleszterin-oldathoz fokozatosan növekvő mennyiségű lecitint adunk. Az így kapott minden egyes lecitin-koleszterin eleggyel ezután az aláb­biakban még ismertetett módon antigén-szuszpen­­ziókat készítünk, majd vizsgáljuk ezen szuszpenziók közül az optimális aktivitásút, fertőzött és feltéte­lezhetően nem fertőzött személyektől vett vérszé­rummal szemben. Az optimális aktivitású szuszpen­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom