174833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betontermékek gyártására
7 174833 8 Minthogy a kapilláris csatornák és pórusok a vibrált és sajtolt betontermék felületi rétegében csaknem tökéletesen zártnak tekinthetők, meglehetősen nagy túlnyomás fog fellépni ezekben a gőzzel szilárdítási művelet során az e pórusokban és kapilláris csatornákban megmaradt szabad vízmennyiség következtében, azonban a találmány szerinti gyártási eljárás eredményeként a beton szilárdsága már ebben a fázisban is meglehetősen nagy, ezért ez a túlnyomás a cement vízelnyelését még gyorsabbá teszi, és a termékbe behatoló víz a cement még gyorsabb hidratációját eredményezi. A vibráció és sajtolás együttes alkalmazásának köszönhetően a betontermék felületi rétege a lehető legnagyobb tömörségű, a beton a lehető legkisebb mennyiségű vizet tartalmazza, ami valószínűtlenné teszi, hogy sok víz tudjon az említett felületi rétegbe behatolni, azonban a cement szemcsék és esetleg bizonyos mértékben a kőanyag is saját kapilláris csatornákkal rendelkezik, és a cement vonatkozásában ez az állapot legalább addig tart, ameddig a teljes cement-mennyiség kálciumszilíciumhidráttá alakul át. Ezért feltételezhető, hogy a víz abszorbeálódik és bizonyos mélységig behatol a felületi rétegbe, míg a termék belső része azzal a vízmennyiséggel rendelkezik, amit már előzőleg abszorbeál. Ezért feltételezhetjük, hogy a szilárdság még nagyobb lesz a felületi tartományban mint a termék belsejében, és még az adalékanyag fajlagos szilárdságát is megközelítheti. Az átlagos szilárdság mindenképpen túlhaladja az 1000 kg/cmJ-es értéket. Amint a fentiekben már kifejtettük, a szilárdító alagútban a hőmérsékletet fokozatosan 140 °C-ig kell emelni, majd ott bizonyos túlnyomást kell létrehozni. Ezek a feltételek igen előnyös reakciót biztosítanak az adalékanyagban esetleg jelenlevő szilíciumsav és a cement között, amely reakciónak köszönhetően sokkal jobb minőségű termék nyerhető. Tehát a betonban a kötése során jelentkező feszültségek ezeken a hőmérsékleteken a legnagyobb részt kompenzálva vannak. E) Bizonyos termékeket, amelyek fokozott kopás, vagy elhasználódás veszélyének vannak kitéve, és amelyeknél az adalékanyag színét és struktúráját a felületen jól láthatóvá akarjuk tenni, a gőzzel szilárdítási művelet során simító vagy csiszológép segítségével tovább kezelünk, és ily módon vagy más eszközökkel eltávolítjuk a betontermék felületén jelentkező cementhártyát, amelynek egyébként is lényegesen kisebb a szilárdsága, mint a betontermék többi részének. A megkötött betonterméket éppen úgy, mint más betontermékeket is nedvesen kell tartani a gyártásuk utáni néhány napos időszakban, a találmány szerinti betontermékek azonban nem olyan mértékben hajlamosak a kiszáradásra, mint a hagyományos eljárásokkal gyártott betontermékek, mivel nedvességtartalmukat nem adják olyan gyorsan le, mint a jelenleg ismert betonok. A fenti fejtegetésből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás műszaki szempontból bonyolultabb, mint a betontermékek gyártására szolgáló, a technika jelenlegi állásához tartozó megoldások. Ez természetesen bonyolultabb és költségesebb gyártóberendezések alkalmazását teszi szükségessé és igen nagy a fontossága annak, hogy az ilyen berendezések teljesen ki legyenek használva. Ennek érdekében automatizált és racionálisan működő berendezésre van szükség. A jelen találmány célja a már elmondottakon túlmenően, hogy ilyen berendezést is szolgáltasson. A találmány szerinti berendezést természetesen nem korlátozó jelleggel, az alábbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyek annak, illetve egyes részeinek előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos felülnézete bizonyos egységek elhagyásával, a 2. ábra a sablontöltő berendezést oldalnézetben mutatja, a 3. ábra a sajtolószerkezet oldalnézete, a 4. ábra a kizsaluzószerkezet oldalnézete, az 5. ábra a 3. ábrán feltüntetett sajtolószerkezet egy másik megoldási lehetőségét mutatja, amely betonból készült tetőburkoló lapok gyártására alkalmas, a 6. ábra a találmány szerinti eljárással készült íves felületű betontermékek felületének csiszolására alkalmas szerkezet oldalnézetben mutat, a 7. ábra a 6. ábra szerinti szerkezetben alkalmazott csiszolószerszámokat tüntet fel, amelyek a 6. ábra szerinti nézethez képest derékszögben látszanak, a 8. ábra ugyancsak a 6. ábra szerinti szerkezetben alkalmazott csiszolószerszámot mutat, a 9. és 10. ábrák egy rakodólapos szerkezetet tüntetnek fel. Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés különböző műveletek végrehajtására alkalmas helyeit vázlatos felülnézetben tüntetjük fel, amelyek a 12 szállítópályával vannak egymással összekötve, amely rajtuk keresztül halad. Ezek a helyek a következők: az 1 tárolóhely, a perforált sablon-fenéklapok számára, a 2 tárolóhely sablonok számára, a betonanyag töltésére szolgáló 3 töltési hely, a betonanyag sablonban történő sajtolására szolgáló 4 sajtolási hely, az S kizsaluzási hely a sablonnak a betontermékről történő eltávolításához, a 6 pihentetőhely, ahol a sablonban levő termékek egy megfelelő időtartamon keresztül szilárdulhatnak, a 7 szilárdítóalagút a gőzzel történő szilárdítási művelethez (a 6 és 7 helyek jelentékeny hosszúságúak és az 1. ábra baloldalán nagy kiterjedésű szállító pályák alakjában folytatódnak U-alakú hurokszerű pálya közbeiktatásával, azonban a jobb áttekinthetőség és helytakarékosság szempontjából az 1. ábrán baloldali irányba kiterjedő részeket nem tüntettük fel), a 8 kiszedőhely, ahol a terméket a sablonok fenékrészeiből, vagy a sablonok fenék-félrészeiből eltávolítjuk, a 9 csiszolási hely a késztermék felületének simává tételére, valamint a 10 rakodási hely a megmunkált késztermékek számára, és a 12 szállitópálya leágazásaként kialakított 11 osztályozási hely, az üres sablonfenékrészek (sablonfenék-félrészek, vagy üres sablonok) számára. A különböző helyeket összekötő és azokon áthaladó 12 szállító pálya az 1 tárolóhelytől 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
