174825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új DL-tirozin-származékok előállítására
23 174825 24 zatban közöljük. A táblázatban feltüntetett számadatok az összehasonlító vegyület és a vizsgált (IV) általános képletű vegyület EDS 0 -értékének hányadosai, az összehasonlító vegyületeknél számszerűen megadtuk az ED50-értékeket is. A 2. táblázat adataiból megállapítható, hogy a (IV) általános képletű vegyületek egyéb görcskeltőkkel szemben is aktívak. 2.táblázat Vegyület Tengerimalac ileum Patkány uterus oxitocin BaCl2 szerotonin hisztamin CR 605 1,25 0,69 0,17 0,09 CR 725 3,20 1,2 0,24 0,18 CR 716 1,58 0,74 0,08 0,06 Papaverin 1 (1,29 • 10"*) 1 (26,6 • IO’9) Metisergide 1 (0,49 • 10"9) Prometazine 1 (1,758) A 2. táblázat adataiból következtethetünk arra, 30 hogyan hatnak a vizsgált vegyületek in vivo körülmények között a sima izomzat különböző típusú görcseire. A táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy a (IV) általános képletű vegyületek nemcsak papaverin-szerű görcsoldó hatással rendel- 35 keznek, hanem a szerotonin, hisztamin és oxitocin által okozott görcsöket is oldják bizonyos mértékben. A vizsgált vegyületek antiszerotonin-hatása például hasonló a metisergidéhez, amely utóbbi vegyület a gyógyászatban alkalmazott legerősebb 40 antiszerotonin-hatású vegyületek egyike. A vizsgált vegyületek antihisztamin-hatást is fejtenek ki, bár ez a hatás nem éri el a prometazin (ismert antihisztamin-hatású vegyület) aktivitását. A fenti adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a (IV) 45 általános képletű vegyületek a humán gyógyászatban különféle fiziológiai okokra visszavezethető görcsös fájdalmak, például a BaCl2-görcshöz hasonló hormonális eredetű görcsök vagy az endogén hisztamin- és szerotonin-felszabadulás által okozott 50 görcsök csökkentésére alkalmasak. A (IV) általános képletű vegyületek görcsoldó hatását in vitro és in vivo körülmények között a vizeletkiválasztó szervrendszeren (húgyvezeték és J5 húgyhólyag) is megvizsgáltuk. A vegyületek in vivo körülmények között kifejtett aktivitását patkányok húgyhólyagján vizsgáltuk. Az altatott patkányokat testhőmérsékletükkel azonos hőmérsékletű térbe helyeztük, a patkányok húgyhólyagját szabaddá tettük, és a húgyhólyag mozgását műszeresen regisztráltuk. A vizsgálandó vegyületeket intravénás úton adtuk be az állatoknak. Az in vitro körülmények között végrehajtott vizsgálatok során izolált szervként patkány húgyvezetéket alkalmaztunk, amit fiziológiás folyadékkal töltött fürdőbe merítettünk. Az in vitro körülmények között végrehajtott kísérleteket a korábban ismertetett Magnus-módszerhez hasonlóan végeztük, közöljük. Az eredményeket a 3. táblázatban 3. táblázat Vegyület Patkány-húgyhólyag (in vivo) EDS0 mg/kg Patkány-húgyvezeték (in vitro) EDso /ig/ml CR 605 6,25 74,2 CR 725 8,32 27,3 Atropininaktív Joscina-N-butilbromid inaktív Papaverin 7,59 45,2 A táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy a vizsgált vegyületek - elsősorban in vivo körülmények között - hatásosabbak a papaverinnél. Ez az aktivitás annál is inkább meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az atropin és a Joscina-N-butilbromid (két ismert, és a gyógyászatban görcsös állapotok kezelésére széles körben alkalmazott antikolinerg hatású anyag) a fenti kísérletekben hatástalan. 12
