174824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-bisz(klórmetil)-piridin előállítására és a reakcióelegyből történő kinyerésére
5 174824 6 Az ismertetett eljárások közös jellemzője tehát az, hogy a nyers klórozott elegyben az alulklórozott termékek (a LUT és az MCP) mennyisége jelentős, a főtermék (BCP) mennyiségéhez viszonyítva. Az ismertetett eljárások gazdaságosságának alapvető követelménye tehát, hogy az alulklórozott termékek regenerálhatok, illetőleg újabb klórozásnál hasznosíthatók legyenek. Az 1 394 362 számú francia szabadalmi leírás szerint a nyers klórozott elegy vákuumfrakcionálásánál az MCP előpárlatként visszanyerhető. Mivel a leírás mennyiségi adatokat nem ad meg, a 3. példa már említett reprodukciója során megállapítottuk, hogy a 3 Hgmm nyomáson végzett frakcionálás közben az MCP gyorsan és nagy mértékben bomlik, ezért a nyers klórozott elegy frakcionálás előtti MCP mennyiségének csak 54,5%-a regenerálható. A kis mennyiségű LUT részben a vizes fázisban maradt, részben a kiextrahált nyers termék oldószermentesítésekor az oldószerrel együtt eldesztfllált. A 7 344 843 számú japán szabadalmi leírásban az MCP regenerálhatóságára csupán következtethetünk, mert a 2. példában közel azonos mennyiségű LUT-t és MCP-t tartalmazó kiinduló elegyet klóroznak. A LUT és az MCP a nyers reakcióelegyet tartalmazó széntetrakloridos oldat híg sósavas extraktumában található, kinyerésükre a szabadalmi leírás nem ad kitanítást. Az eljárás gazdaságosságának vizsgálatára elvégeztük a reprodukciót és a kapott sósavas oldatot meglúgosítva kloroformos extrakcióval nyertük ki a LUT és az MCP elegyét. Méréseink szerint két extrakcióval az MCP 90%-a kiextrahálható, de a LUT és a visszamaradó MCP tökéletes extrakciója csak irracionálisán nagyszámú extrakcióval biztosítható. Az alacsony forráspontú kloroform eltávolításakor meglepve tapasztaltuk, hogy az MCP még vákuumban is bomlik. Kísérleteink szerint mintegy 25% MCP veszteséggel kell számolni. A szabadalmi leírásokban ismertetett direkt klórozási technológiák iparilag megvalósíthatók. A 7 344 843 számú japán szabadalom szerinti eljárás egyszerűbbnek látszik, mert a lúgos közegben végzett klórozás kevésbé korrózív és a leírt extrakdós elválasztás is egyszerűbben kivitelezhető. Ezzel szemben az 1 394 362 számú francia szabadalmi leírás szerinti eljárás desztűládós tisztítása, tekintettel a bomlás miatti korrózióra, ipari méretekben csak igen költségesen kivitelezhető. Mindkét izolálással csak szennyezett terméket nyertek. A francia szabadalmi leírás szerinti desztillálóval nyert termék további kristályosítást igényel. A japán szabadalom szerint extrakcióval kapott nyers anyagot szintén kristályosítással tisztítják feltehetően a 7 454 374 számú japán szabadalmi leírásban megadott eljárással. Feltűnő azonban, hogy ha a 7 344 843 számú japán szabadalmi leírás 2. példájában közölt adatokból számolunk, úgy a kapott nyers BCP csupán 65—75 súly%-os lehet, míg a 7 454 374 számú szabadalmi leírás szerinti eljárással tisztított legrosszabb minőségű nyers BCP a példa szerint 88%-os. Nincs utalás arra, hogy ennél alacsonyabb BCP tartalmú elegy is - esetleg többszöri átkristályosítással - tisztítható-e, vagy a nyers terméket más módszerrel kell előtisztítani. A BCP kristályosítással történő tisztítása tapaszta lataink szerint az egészségre igen ártalmas művele mert a BCP igen irritáló anyag, és vele szemben igen könnyen kialakul az érzékenység, ezért krista lyosítása, szűrése, a szűrőről való eltávolítása csak igen magas technikai szintű megoldással és nagyon költséges módszerekkel lehetséges. Ha a fentiek alapján a szakember számára a BCP előállítására vonatkozó irodalmi adatokat értékeljük, megálTapíthatjuk, hogy: — a LUT közvetlen klórozására viszonylag egyszerű technológiák voltak ismertek és ezekkel klórozott termékekből álló elegyeket lehetett kapni, — a klórozott elegyben jelentős mennyiségű alulklórozott termék (MCP) található, melynek regenerálása és újraklórozása az eljárás gazdaságossága szempontjából alapvető, az ismert eljárások ezen alulklórozott termék gazdaságos visszanyerésére nem adnak kitanítást, — a továbbfeldolgozásra alkalmas főtermék, a BCP tisztítására csak iparilag nehezen megvalósítható, költséges eljárások ismertek, — az irodalom ismeretében a szakember arra a következtetésre jut, hogy továbbfeldolgozásra csak nagy tisztaságú - min. 85% BCP tartalmú - anyag alkalmas. Az iparilag könnyen kivitelezhető gazdaságos BCP előállítási eljárás kidolgozására LUT klórozási kísérleteket végeztünk. Savas oldatban végzett klórozás körülményeit vizsgáltuk és kutattuk a reakcióelegyek olyan egyszerű, nagyipari méretekben megvalósítható feldolgozását, melynek segítségével a 2,6-bisz(acetoximetil)-piridin közvetlen előállításához megfelelő tisztaságú BCP-t nyerhetünk. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy ha a klórozást a klórozandó vegyületre számolt közel moláris mennyiségű klórszulfonsavban végezzük oly mértékig, hogy a reakcióelegyben keletkező DCP és TCP összmennyisége 20mól%-nál kisebb maradjon, úgy olyan elegyet kapunk, mely könnyen feldolgozható, egyszerű extrakcióval az alulklórozott termékek újra felhasználható állapotban elkülöníthetők és ily módon olyan nyers BCP-hez juthatunk, amely minimum 60 súly% BCP tartalom mellett csak DCP-t és TCP-t tartalmaz. Ez az elegy kísérleteink szerint minden további tisztítás nélkül felhasználható 2,6-bisz(acetoximetil)-piridin előállítására, például a 170496 számú magyar szabadalomban leírt eljárással. Megállapítottuk, hogy ha a reakcióelegyben, a nem használható ldórozott termékek (DCP és TCP) mennyisége a 20mól%-nál magasabb, úgy a nyers BCP tisztítására a már ismertetett extrakciós vagy desztillációs módszereket kell alkalmaznunk, amik azonban minden esetben jelentős anyag-veszteségekkel járnak és igen munkaigényesek. A találmány tárgya eljárás további feldolgozásra közvetlenül alkalmas nyers 2,6-bisz(klórmetü)-piridin előállítására és kinyerésére, valamint az alulklórozott termékek regenerálására, 2,6-dimetfl-piri-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
