174820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új policiklusos éter tipusú antibiotikum előállítására
11 174820 12 ben való adagolásra alkalmas premix-sűrítmény előállítására a megfelelő mennyiségű 38 295 antibiotikumot megfelelő mennyiségű oldószerben, így például etanolban vagy propilén-glikolban oldjuk. A találmány szerinti eljárást a következőkben példákkal szemléltetjük. 1. példa Előállítjuk a következő összetételű steril, vizes táptalajt: glükóz 1,00% oldható keményítő 2,00% élesztőkivonat 0,50% enzimatikusan hidrolizált kazein 040% húsliszt 0,50% kalcium-karbonát 0,10% A táptalaj pH-ját 7-re állítjuk be. Ferdeagar-tenyészetrőí Streptomyces hygroscopicus ATCC 31 050 sejteket juttatunk 300 ml térfogatú, egyenként 50 ml fenti összetételű steril táptalajt tartalmazó lombikokba, majd körkörös mozgású rázógépen, 3—4 napon át 28 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten tenyésztünk. Ezután ebből az inokulumból, 5-5 ml-rel, steril körülmények között 100-100 ml, 300 ml térfogatú lombikokban levő, fenti összetételű táptalajt oltunk. 3—4 napon át 28*Cés 30°C közötti hőmérsékleten tenyésztünk. A tenyészetekkel 4 liter ossz- és 2 liter hasznos térfogatú, a következő összetételű steril táptalajt tartalmazó fermentorokat oltunk: glükóz 1,0% kukoricakeményítő 1,0% szójaliszt 1,0% gabona oldható rész 0,5% nátrium-klorid 0,5% kalcium-karbonát 0,1% A táptalaj pH-ját 6,6-re állítjuk be. A tenyésztést 90-120 órán át 28 °C és 36 °C közötti hőmérsékleten végezzük, miközben 1700/perc fordulatszámú keverővei keveijük a tenyészetet, és percenként a tenyészlé térfogatának megfelelő mennyiségű levegőt vezetünk át rajta. A 363 liter és 45 430 liter közötti térfogatú táptalajt tartalmazó nagy fermentorokat ennek a tenyészetnek 2%-ával olthatunk be. A fermentációt addig folytatjuk, míg a tenyészet 1 litere legalább 50 mg antibiotikumot tartalmaz; ezt a 90-120. órában étjük el. 100 liter teljes, nem szűrt tenyészlevet 1/5 térfogatnyi metil-izobutil-ketonnal kétszer extraháljuk. Az elkülönített oldószeres extraktumot csökkentett nyomáson desztilláljuk, a desztillációs maradékként kapott 769 g súlyú olajos anyagot 2 liter kloroformban oldjuk, és 1 kg PF2 54 szilikagélhez öntjük. Csökkentett nyomáson eltávolítjuk az oldószert. A desztillációs maradékot kloroform és hexán 1:1 arányú elegyének 2 literében szuszpenzáljuk, és 300 g szilikagél 60-ból, továbbá az oszlop felső részét alkotó, 300 g súlyú szilikagél PF2S4-böl készült kromatografáló oszlopra juttatjuk. 9,1 liter hexánnal, kloroform és 6 hexán 1:1 arányú elegy ének 9,1 literével, végül 9.'. liter kloroformmal mossuk az oszlopot. Az antibiotikumot 4,54 liter etil-acetáttal eluáljuk. Csökkentett nyomáson eltávolítjuk az etil-acetátot, a 38 g súlyú desztillációs maradékot 400 ml acetonban oldjuk. 45 percen át 40 g aktív szénnel (Darco G 60), szobahőmérsékleten keverjük az oldatot. Szűrjük a szuszpenziót, a szűrletet 200 ml térfogatúra töményítjük, és 100 ml vízzel hígítjuk. 1,0 n nátriumhidroxid oldattal 8,5-re állítjuk be az oldat pH-ját, amikor nátrium- és káliumsója keverékeként kiválik a 38 295 antibiotikum. Az így kapott 13,8 g súlyú kristályos anyagot etflacetátban oldjuk, és hexánnal készített szilikagél PF2s4 kromatografáló oszlopra öntjük az oldatot. Az eluálást 5 atm nyomáson növekvő mennyiségű etilacetátot tartalmazó hexánnal végezzük. Az elkülönülést vékonyréteg-kromatográfíával ellenőrizzük. A megfelelő frakciókat egyesítjük, csökkentett nyomáson desztilláljuk, a desztillációs maradékként kapott tiszta terméket aceton és víz elegyéből kikristályosítjuk. A 38 295 jelű antibiotikum tiszta, nátrium- és káliumsójából álló kristályos keverékének olvadáspontja 200 eC, optikai forgatóképessége 1% metanolos oldatában [aß5 =+36°. Ha a terméket egy éjszakán át foszforpentoxid felett csökkentett nyomáson, 70 °C hőmérsékleten szárítjuk, és elemanalízíst végzünk, a következő eredményt kapjuk: C:60,58%, H:8,56%. A vegyidet metanolban, etanolban, acetonban, kloroformban, metilénkloridban, dietil-éterben, etil-acetátban és metü-izobutil-ketonban oldódik; részlegesen oldódik hexánban és nem oldódik vízben. A 38 295 antibiotikum nátrium- és káliumsóból álló keveréke az ultraibolya tartományban jellemző elnyelési maximummal nem rendelkezik. A vegyület nátrium- és káliumsójából álló keverékének infravörös abszorpciós spektrumát az 1. ábrán mutatjuk be. A vegyület KBr pasztillában vizsgálva a következő infravörös hullámhosszakon mutat jellemző elnyelési maximumokat: 2,92 , 3,40, 6,27, 6,85, 7,22, 8.40, 9,00, 9,15,9,25,9,48,9,98, 10,45,10,68, és 11,45 ß. 2. példa Az 1. példában megadott eljárást ismételjük meg, azzal a különbséggel, hogy a teljes, nem szűrt tenyészlé helyett az éles, szűrt tenyészlevet használjuk. 3. példa A 2. példa szerinti éles, szűrt tenyészléből elválasztott micéliumot metanollal extraháljuk, majd csökkentett nyomáson desztilláljuk a metanolos extraktumot. A desztillációs maradékot az 1. példában megadottak szerint dolgozzuk fel. 4. példa Az 1. példában megadott fermentációs eljárást ismételjük meg, azzal a különbséggel, hogy az alábbi összetételű fermentációs táptalajt használjuk: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50-5 60 65
