174816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acél előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174816 0 Bejelentés napja: 1973. III. 16. (PE—869) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1972. III. 27.(238.338) Nemzetközi osztályozás: C 21 C 5/50 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. V. 28. Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Schempp Eberhard G. mérnök, Pearce Jai K. mérnök, Schroeder David L. mérnök, Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas: Pennsylvania Engineering Corporation, Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Eljárás és berendezés acél előállítására 1 A találmány tárgya fémkohászati eljárás és berendezés célszerűen acél előállítására, mely berendezésben a fémolvadékot tartalmazó üstkemence vagy tartály alatt egy olyan csőrendszer van kialakítva, amelyen keresztül a fémolvadékba gázt, ércet, adalékanyagot 5 vagy ötvözőanyagot lehet bejuttatni, melyek ahhoz szükségesek, hogy a fémolvadékból acélt lehessen előállítani. Az acélgyártás ismert módon úgy történik, ho^ vagy ugyanazon kemencében levő fémolvadékkal kap- 10 csolatban hajtjuk vegre az egyes technológiai műveleteket, vagy úgy, hogy a technológiai sorrend első részét ugyanazon tartályban, vagy üstkemencében levő fémolvadékkal végezzük el, a technológia második részéhez azonban már külön tartályt alkalmazunk. 15 Az acélgyártásnak villamos ívkemencében történő technológiájánál például külön salakképző anyagot használnak az oxidáláshoz és a finomításhoz. Először történik az olvasztás, hogy fémolvadékfürdő alakuljon ki. Ezt követi az oxidációs folyamat, mely alka- 20 lommal a szilícium, a mangán, a szén és egyéb anyagok oxidálódnak az olvadékban. Hogy ezt elérhessük, az oxigént több módon is be lehet juttatni a fémolvadékba. Ez történhet oxigénlándzsával, történhet az olvasztókemence környezeti levegőjéből való oxigén- 25 elvonás útján, vagy úgy, hogy az olvadékhoz adagolt mészkövet vagy az ötvözőanyagok oxidjait kalcináljuk. Az oxidálás tartama alatt az olvadékot oxidképző salakkal fedjük be, amely nagy százalékarányban tartalmaz vasoxidot, alumíniumoxidot, magnéziumoxi- 30 174816 2 dot, továbbá mangánt és foszfort. Az oxidáló periódus végén általában az történik, hogy az olvadékról a salakot lehúzzák, eközben azonban az elektródákról a villamos energiát lekapcsolják. Ezután az elektródákat az olvadékból kihúzzák, az olvadékot tartalmazó tartályt vagy konvertert megdöntik, és a salaknyíláson keresztül az oxidképző salakot eltávolítják. Ezután égetett meszet, fluoritot, szilíciumot, homokot és kokszport adagolnak a kemencébe, amelyek redukáló salakképző anyagok és a redukálás időtartama alatt ezek az anyagok a kemencében is megmaradnak. A többlépcsős salakoló eljárással működő villamos ívkemencében történő acélgyártás technológiájának hátrányai közé számítható az, hogy a folyamat viszonylag lassú és a salak-eltávolításkor nagy veszte ség keletkezik. Ezért a villamos ívkemencék esetében általában azt az utat követik, hogy az adagolásra kerülő anyagokat előzetesen felhevítik. Ezáltal ugyanis az olvaszi ;dő tartamát csökkenteni lehet. Nem teljesen kielégítő módszer ez, mert járulékos műveletek beiktatását és ehhez szükséges berendezést igényel. Számos olyan konverter ismeretes manapság, ame lyek közömbös béléssel vannak ellátva, vagy legalábbis csupán olyan funkciót ellátó béléssel rendelkezned mint például az indukciós kemencék és az azokban alkalmazott bélés. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő bérén dezés segítségével azt a célt kívánjuk elérni, hogy olyan acélgyártó berendezést konstruáljunk, melynek
