174814. lajstromszámú szabadalom • Szádképző szerkezet vetélő nélküli szalagszövő gépre

3 174814 4 két különböző megható berendezés mozgatja: a sin és a tolóka. Az előbb ismertetett eljárás és az eljárás megvalósításához szükséges gép ily módon viszonylag bonyolult és kis szövési sebesség érhető el. Ennek oka az is, hogy a tolóka tartósan nincs összekötve a pál­cákkal, és minden esetben, ha a tolóka egy pálcát ellök, egy ütés keletkezik. Egy további eljárás és gép ismert a Szövőgépek című könyvből (H. Hahn: 1966 VEB Fachbuch vertag, Leipzig). Az ebben a könyvben leírt gép több, flórhu­rok képzésére szolgáló pálcával rendelkezik, ez azon­ban lényegében merev rúd. Mindegyik pálcika a hátsó végén egy lapocskával van ellátva, melyen egy négy­­szögletes lyuk és egy rés van. A gép a pálca vezetésére szolgáló pálcasínnel van ellátva, amely a szövettől távolabb eső végén a szövetre merőleges csap segítsé­gével a gépállvánnyal elforgathatóan (csuklósán) van összekötve. Egy pálcasín-meghajtó berendezés segítsé­gével a pálcasín ide-oda dönthető úgy, hogy az vagy a vetülékfonallal párhuzamosan, vagy pedig azokhoz vi­szonyítva kissé ferdén haladjon. Van továbbá egy pálcazár, amely a vetülékfonalakkal párhuzamosan el­tolható és egy pálcazármozgató berendezés segítségé­vel ide-oda eltolható. Tételezzük fel, hogy a pálcák egyike a pálcasínben található, és hogy a többi pálca a szövetbe van beve­zetve. A pálcasínt a sínmozgató berendezés oly mó­don dönti a vetülékfonalakhoz viszonyítva ferde hely­zetbe, hogy a mellső pálcavég a szád elé kerül. Ekkor a pálcazárat a mozgató berendezés a szövet felé tolja, ahol is a hátsó pálcavégen levő lapocska nyílását meg­ragadja és a pálcát a szádba betolja. Ha a pálca telje­sen be van tolva a szádba, teljesen kikerül a pálcasín­ből. A sín ennek megfelelően visszasüllyed a vetülék­fonalakkal párhuzamos helyzetbe. A pálcazár megra­gadja a szövetben legrégebben fekvő pálcát és kihúzza azt a szövetből a pálcasínbe. így a ciklus újból elölről kezdődhet. Ennél az eljárásnál is egyrészt a pálcát vezetékben, azaz a pálcasín mentén kell eltolni, másrészt pedig a pálcasíneket kell a mozgató berendezéssel mozgatni. Ennél az ismert eljárásnál, ha a pálcák be vannak vezetve a szádba és a szövettel továbbszállították őket, teljesen el vannak választva mindkét mozgató berendezéstől, és így a pálcákat a pálcazámak újból meg kell ragadnia. Ezáltal ennél az eljárásnál is csak viszonylag Ids szövési sebesség érhető el. A találmány célkitűzése olyan megoldás, amellyel lehetővé válik a flórszövet szalagok előállítása nagy szövési sebességgel. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy egy rugalmasan hajlítható pál­cát alkalmazunk, és a betolt rész továbbításánál a pálcának nem a második szádba betolt része hajlik meg, és a pálca kihúzásakor rugalmassága miatt újból felveszi eredeti formáját. A találmány tárgya szádképző szerkezet vetélő nél­küli szalagszövő gépre, amellyel hurok vagy vágott bársonyfelületű szalagok egy vagy két egymás fölötti rétegben állíthatók elő, és amely legalább egy szalag láncfonalait három láncfonal rétegbe osztja fel egy első és egy második szád képzése céljából, valamint minden rétegbe egy vetülékfonal bevezető szervvel van ellátva, mely minden egyes első szádba egy haj tű formában bevezetett vetüléket helyez el, ahol is leg­alább egy pálca, egy vezeték szolgál a pálcavezetésre, 2 egy mozgató berendezése van a pálca vezeték mentén történő ide-oda tologatásához - melynek segítségével a pálca egy részié a végső helyzetben a második szádba jut —, valamint egy szerkezettel ván ellátva, amely a második szádba betolt pálcarészt a szövőborda beve­­rési térségébe szállítja. A szádképző szerkezetet az jellemzi, hogy a pálca rugalmasan hajlítható és így eltolható a vezetékben, valamint a betolt pálcarész továbbításakor a láncfonalak térségén kívül található pálcarész a szövőborda beverési helye felé hajlik, és kihúzásánál rugalmasságánál fogva újból felveszi ere­deti alakját. A találmány lehetővé teszi, hogy az egész munka­ciklus alatt a pálca hatékony összeköttetésben legyen a mozgató berendezéssel. Emellett a pálca előnyös módon alakzáróan van összekapcsolva a mozgató be­rendezéssel. A pálca eltolhatóan vezethető egy veze­tékben, amely az egész munkaciklus alatt helyhez kötött, azaz mozdulatlan marad. A találmány különö­sen célszerű továbbfejlesztésénél egyidőben két szalag kerül legyártásra, amelyek egy szakaszban, a szövő­borda beverési helye után, egymás felé fordított felü­letekkel rendelkeznek. Ennél a hurokképző láncfona­lak úgy vezethetők be, hogy azok felváltva a két szalag egyikébe lesznek beleszőve, és eközben a két szalag alapszövetei egymással kapcsolódó szakaszokat képeznek. A kapcsolódó szakaszok a pálcák segítségé­vel pl. S formájúra alakíthatók, stabilizálhatok és vé­gül felvághatok úgy, hogy kampó formájú flórcsomók keletkeznek. A találmány közelebbről a rajzon sematikusan ábrá­zolt kiviteli példák segítségével magyarázható: 1. ábra: Szalagszövő gép flexibilis pálcával, abban az időpontban, amikor a pálca a szádba van bevezetve. 2. ábra: Az 1. ábrán ábrázolt szalagszövő gép né­hány eleme, amikor a szabad pálcavég a szövőborda beverési helyénél található. 3. ábra: Két egymás fölött elrendezett szalag egy­idejű gyártására szolgáló szalagszövő gép oldalnézet­ben, a pálcának, a két szalag egy-egy szádjának közös térségébe történő bevezetésekor. 4. ábra: A 3. ábrának megfelelő oldalmetszet, azon­ban egy későbbi időpontban. 5. ábra: A szalagszövő gép oldalmetszete, hurokkép­ző láncfonalból felváltva két szalag közötti flórhur­kok és kapcsolódó szakaszok képzésére. 6. ábra: Szalagszövő gép S formájú kapcsolódó sza­kaszok képzésére (oldalmetszet). 7. ábra: Felülnézet egy szalagszakaszra, ahol az ért­hetőség céljából a flórhurkok felnagyítva vannak ábrá­zolva. 8-11. ábra: Különböző szalagok sematikus oldal­metszetei. Az első és második ábrák egy flórszövet gyártására szolgáló — az 1 jelzésű — szalagszövő gépet ábrázol­ják. Az elkészült 2 szövetszalagot a nem ábrázolt szalagtartők vezetik és a szalag szövésekor a 3 nyíllal jelölt irányba mozgatják. Egy új szövőciklus kezdetekor a láncfonalakat az áru szélénél, amelyet a következőkben mint a szövő­borda 4 beverési helyet jelölünk meg, egy 12 szád­­képző berendezéssel, mely nyüstös vagy Jacquard­­rendszerű, három, 7, 8 és 9 láncfonalrétegbe osztjuk. Az első és második ábrán legalul található első 7 réteg és a középső második 8 réteg együtt alkotja az első 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom