174808. lajstromszámú szabadalom • Fémek korrózióvédelmére alkalmas kompozíciók
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174808 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. XII. 20. (NA—1007) C 23 F 11/14 Módosítási elsőbbsége: 1976. X. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IX. 28. Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Vámos Endre vegyész, 15%, Dr. Lábody Imre vegyész, 10%, Gyöngyössy Nagynyomású Kísérleti Intézet, Budapest Lajos vegyészmérnök, 18%, Pintér Gyula vegyésztechnikus, 7%, Kutasí László vegyészmérnök, 5%, Budapest, Fehér Pálné vegyészmérnök, 15%, Százhalombatta, Fiilöp János vegyész, 7,5%, Kónya Sándor vegyész, 7,5%, Keresztessy Zsoltné vegyész, 7,5%, Kónya Tibor vegyész, 7,5%, Nyírbogdány, Fémek korrózióvédelmére alkalmas kompozíciók 1 A találmány fémek korrózióvédelmére alkalmas kompozíciókra vonatkozik. A fémek átmeneti korrózióvédelmére szolgáló szilárd, fogásbiztos bevonatot adó védőanyagok egyik típusa paraffin-bázisra épül fel. Ez az 5 anyagtípus újabban az érdeklődés középpontjába került, és előállításával és felhasználásával számos közlemény foglalkozik. Az ismert paraffin-, illetve viasz-alapú védőanyagokat adalékanyagokkal kombinálva alkalmazzák, ezáltal azok mechanikai tulaj- 10 donságait javítják. Ismert, hogy a szilárd paraffinok kristályszerkezete nem biztosítja az anyag egységességét olyan mértékben, hogy ellenálljanak a mechanikai igénybevételnek (V. Kabes: Ropa a Uhlie 10, 132-138 15 /1968/). A szilárd paraffinok szerkezete ütésre vagy hajlításra könnyen megbomlik, ami a védőréteg megszakadásához vezet. A gyakorlatban elérhető ütő-hajlító szilárdsági értékek nagyon alacsonyak, és a paraffinok mindenkori kristályszerkezetétől 20 függenek. C. Kajdas közleménye szerint (Seifen-Öle-Fette-Wachse, 65, 79—86 /1969/) a szilárd természetes paraffinok fizikai és mechanikai tulajdonságait meghatározott adalékanyagok bevitelével javítják. Így az eredetileg kristályos paraffinok 25 amorf anyagokká alakíthatók, ennek következtében pedig fokozódik a védőanyag plaszticitása és mechanikai igénybevétellel szembeni ellenállása, ugyanakkor viszont csökken az anyag nedvesség-, gőz- és gázáteresztő képessége. 30 2 Adalékanyagként a felhasználási területtől függően polietilént, polipropilént vagy hasonló polimereket ajánlanak. A korszerű paraffin-bázisú korrózióvédő anyagok általában paraffinra és/vagy oxidált paraffinra és/vagy ezek elegyeire, vagy valamilyen egyedi fémszappanra épülnek fel. Az oxidált termékek az alapvegyületnél polárosabbak, és ezért jobban tapadnak a védendő fémhez. Bogdanov és Parfenova módszere szerint (Neftepererabotka i Neftehimija 8, 19-20 /1970/ a szilárd paraffinokhoz minőségjavítás céljából ömledék formájában különféle molekulasúlyú polietiléneket és etilén-kopolimereket kevernek. Az adalékanyag hatására kisebb kristályok alakulnak ki, így csökken a szilárd paraffin-réteg porozitása és nedvszívóképessége, és fokozódik a réteg szilárdsága. H. Koch módszere szerint (Galvanotechnik 60, 689—692 /1969/) a korrózióvédő bevonat kialakítására oxidált paraffin fémsóit alkalmazzák különféle korróziógátló inhibitorokkal elegyítve. A fenti, ismert módszerekkel azonban a paraffin-bázisú védőanyagok valamennyi jellemzőjét nem sikerült megfelelő mértékben javítani, e módszerek csak egy-két sajátság javítására alkalmasak. Találmányunk elsősorban azon a felismerésen alapul, hogy ha egyedi fémszappanok helyett a fémszappanok megfelelő arányú keverékét alkalmazzuk, meglepően jobb védőhatást érünk el. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a védőhatás még nagyobb mértékben fokozódik, ha az oxidált cerezin-174808
