174806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés ismert Doppler-behatolásijelző készülékek alkalmassá tételére reflexiómentes tárgyak észlelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174806 Bejelentés napja: 1977. IV. 22. (MU-584) Nemzetközi osztályozás: G 08 B 13/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IX. 28. Megjelent: 1980. IX 30. Feltalálók: Szabadalmas: Boda Mikló oki. villamosmérnök, Révész György okL villamosmérnök, Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Tóth László oki. villamosmérnök, Budapest, Szirmai Zoltán oki. villamosmérnök, Budakalász. Eljárás a kapcsolási elrendezés ismert Doppler-behatolásjelző készülékek alkalmassá tételére reflexiómentes tárgyak észlelésére 1 2 A találmány tárgya eljárás ismert Doppler-behatolásjelző készülékek alkalmassá tételére reflexiómentes tárgyak észlelésére, valamint kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására. Mozgás, és ezzel behatolás leleplezésére a biz- 5 tonságtechnikában több, különféle fizikai elven alapuló módszer terjedt el. Egyik legismertebb a Doppler-jelenség felhasználása. A jelenség lényege, hogyha egy mozgó test felületéről hullám verődik vissza, akkor a visszaverődött jel hullámhossza 10 megváltozik. A sebesség és a hullámhossz változás közötti kapcsolat matematikai alakban a következő összefüggéssel fejezhető ki: f = f (1 +P 15 ahol: f = a visszaverődött jel frekvenciája f = a kisugárzott jel frekvenciája v = a mozgó test sebessége c = a hullám terjedési sebessége 20 A behatoló tehát úgy leplezhető le, hogy egy megfelelő sugárzóval hullámokat sugároznak az ellenőrizni kívánt térbe, és egy detektorral érzékelik a térből a különböző visszaverődések után visszajutó jeleket, és ezeket összehasonlítják a 25 sugárzó jelével. Az összehasonlításból megállapítható, található-e a visszaérkezett jelek között a kisugárzottól eltérő frekvenciájú komponens. Ha igen, ez a térben levő mozgásra utal, működésbe hozható a riasztó egység. 30 Nagyon sok ezen az elven működő készülék van használatban. Ezek mindegyikének van egy gyenge pontja. Doppler-jel ugyanis csak abban az esetben jön létre, ha van visszaverődés. Ha a mozgó test hullámelnyelése nagy, tehát megváltozott frekvenciájú jel nem jön létre, vagy a felülete olyan alakú, hogy a visszaverődés során a megváltozott frekvenciájú jel az elhelyezett érzékelőtől eltérő irányban reflektálódik, a készülék nem képes jelezni. Szemléletes példa erre a hangradar télen, amikor a behatoló például vastag szőrme bundát visel. Előfordulhat az is, hogy a rafinált behatoló tudomást szerez a készülékről, és hatástalanításához nem kell mást tennie, mint nagy hullámelnyelő képességű, pl. vattával bélelt anyagot magára borítania. Célunk, hogy találmányunkkal olyan eljárást alakítsunk ki, amely a Doppler elven működő mozgásindikálás mellett lehetővé teszi a nagy hullámelnyelésű, vagy határozottan irányított reflexiójú test mozgásának indikálását is. Az eljárás lényege a következő. Ha egy zárt teret hullámokkal sugárzunk be, ezek a falakról, bútorokról, drapériákról, stb. visszaverődve egymással interferálnak. Az interferenciák eredményeként a térben, annak elrendezésétől, méretétől függően állóhullámok bizonyos rendszere alakul ki. A tér egy adott pontján, pl. egy érzékelőnél kialakuló jel nagysága a tér előbb felsorolt sok-sok paraméterének függvénye lesz, amely egy adott 174806
