174799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt szilárdságot biztosító vizes öntő és injektáló műgyantakompozíció előállítására
MAGYAR nEpküztaksasAg ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174799 Bejelentés napja: 1977. IV. 22. (ME-2060) Módosítási elsőbbsége: 1979. IV. 13. Nemzetközi osztályozás: C 08 L 61/24, E 21 D 5/00 Közzététel napja: 1979. VIII. 28. ' V, • K.4 Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Gyurkó István oki. vegyészmérnök, Hoffmann Béla oki. bányamérnök, Mecseki Szénbányák, Pécs Kanizsa Péter oki. bányatechnikus, Moskó Károly oki. vegyészmérnök, Ország Miklós oki. bányamérnök, Pécs, Muhel József oki. bányamérnök, Komló Eljárás megnövelt szilárdságot biztosító, vizes öntő és injektáló műgyantakompozíció előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás megnövelt szilárdságot biztosító, vizes öntő és injektáló műgyantakompozíció előállítására, amely savas katalizátorral katalizálva például csekély szilárdságú széntelepek és mellékkőzetek technológiai szilárdítására, vala- 5 mint légáteresztőképességének csökkentésére használható. Ismeretes, hogy a bányaművelésben kőzetszilárdításra felhasználhatók karbamid-formaldehid ala- Î0 pú műgyanták [Szedel, Pl. és SZWECZICKI, T : Przeglad Górniczy, 5, 214-218 (1976)]. Elsősorban olyan bányákban hasznosítanak ilyen műgyantákat, amelyekben a széntelep és a mellékkőzet kis szilárdságúak, és így folyásra vagy 15 omlásra hajlamosak. Ilyen viszonyok között gépesített bányászat csak kőzetszilárdítással valósítható meg. Ismeretes továbbá az is, hogy a karbamid-formaldehid gyanták szabad formaldehid tartalmának (amely a zárt térben, tehát például bányában 20 való felhasználást a jelentkező kellemetlen szag miatt gátolja) csökkentése céljából a kondenzáció második szakaszában további formaldehidet adagolnak (lásd a 2 334 380 számú NSZK-beli közrebocsátási iratot). 25 A kőzetszilárdítás alapfeltétele, hogy a műgyanta a kőzet mikrostruktúrájába is bejusson. Ez csak akkor valósulhat meg, ha híg (néhány centipoise viszkozitású) oldatként kerül a műgyanta a 30 2 közét szerkezetébe, ugyanis csak így biztosítható a félmikro- és mikropórusok és repedések műgyantával való feltöltése. Tekintettel arra, hogy a karbamid-formaldehid alapú műgyanták vizzel hígíthatok és így a kőzetbe való injektáláshoz szükséges optimális viszkozitás esetünkben biztosítható, bányászati alkalmazásuk lehetséges. A karbamid-formaldehid alapú műgyanták hátrányos tulajdonsága azonban az, hogy ha polimerizálódásuk után vízzel érintkeznek, akkor morzsalékonnyá válnak és gyorsan elveszítik szilárdságukat. Figyelembe véve, hogy bányákban a polimerizálódott gyanta vízzel igen gyakran érintkezik, e gyanták alkalmazása tehát nagymérvű bizonytalansági tényezőt rejt magában a gyorsan bekövetkező szilárdságcsökkentés miatt. Azt találtuk, hogy a bányászati célokra szokásosan alkalmazott karbamid-formaldehid alapú műgyanták mechanikai szilárdsága, vízzel szembeni ellenállóképessége és tapadóképessége nagy mértékben megnövelhető, ha a műgyanta vizes oldatához a szárazanyagtartalomra vonatkoztatva 1-9 súly% mennyiségben por alakú y-alumínium-oxidot adagolunk. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás olyan vizes műgyantakompozíció előállítására, amely l,2-l,3g/cm3 fajsúlyú, 30-60% száraz-174799
