174797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény broilerpulyka nevelésére
5 174797 6 A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra folyamatábra, a 2. ábra a találmány szerinti előnevelő-istálló alaprajza, a 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonala mentén vett metszete. A találmány szerinti eljárást és a találmány tárgykörébe vágó szakterületen legelterjedtebben alkalmazott ún. mélyalmos tartási rendszert az 1. ábrán feltüntetett folyamatábra segítségével ismertetjük ill. hasonlítjuk össze. Az ismertetésnél, illetve az összehasonlításnál azt feltételezzük, hogy mindkét telep hét db 1000 m2 alapterületű istállóval van felszerelve. Az 1. ábrán az abszcisszákon 1-1 év van feltüntetve. Az 1 vonal a mélyalmos rendszerrel dolgozó istálló, a 2 vonal a találmány szerinti létesítmény előnevelő istállójának, a 3 ill. a 4 vonal pedig a létesítmény három-három egymással szinkronban dolgozó utónevelő istállójának munkafolyamatát értelmezi. Az ismert technológiával dolgozó istállók 1 vonalán feltüntetett 5 nevelési szakaszokat 6 takarítás-fertőtlenítési szakaszok választják el egymástól, ahol az 5 nevelési szakaszok egy-egy 14 hetes időtartamnak, a 6 takarítás-fertőtlenítési szakaszok pedig egy-egy 2 hetes időtartamnak felelnek meg. Az évenként egy alkalommal állategészségügyi megfontolásokból szükséges 4 hét időtartamú 7 üres állási szakasz mintegy befejezi az adott istállók éves munkáját. Az 1 vonalról leolvasható, hogy egy ismert technológiával dolgozó istállóban évente három nemzedéket nevelhetünk fel. A mélyalmos tartási rendszerben alkalmazott 7 db állat/m2 telepítési sűrűség mellett, az állatelhullásokat nem számítva ez azt jelenti, hogy egy istálló évente 20—21 000 db, az egész telep pedig értelemszerűen 140-147 000 db vágásra érett állatot termel. Az eljárás foganatosítására a találmány szerint kidolgozott létesítmény előnevelő istállójában, a 2 vonal szerint egymást váltva ismétlődnek a 4 hetes időtartamú 8 előnevelő szakaszok és a korábbiakban már említett 6 takarítás-fertőtlenítési szakaszok. Az éves ciklust itt is 7 üres állási szakasz zárja le. A folyamatábra 2 vonala mentén az időben első 8 előnevelő szakasz végénél egy 9 nyíllal jeleztük a négyhetes állatoknak az utónevelő istállóba ill. az utónevelő istállóknak a 3 vonallal értelmezett első csoportjába történő áttelepítését. Az előnevelő istálló időben második 8 előnevelő szakaszának végénél pedig a következő 9 nyíllal a négyhetes állatoknak a második csoport három utónevelő istállójába történő áttelepítését jelezzük, ahol ezek műveletei a 4 vonalon vannak feltüntetve. Az utónevelő istállók munkafolyamata a fáziseltolódástól eltekintve teljesen azonos. A 10 hetes időtartamú 10 utónevelő szakaszok között egy-egy már említett 6 takarítási-fertőtlenítési szakasz van beiktatva és az éves ciklust a 7 üres állási szakasz zárja le. A folyamatábrából jól látható, hogy a találmány szerinti eljárással dolgozó telep évente nyolc generációt nevel fel. Az előnevelő istállóban az annak névleges alapterületnél értelemszerűen kisebb összfelületű ketreceiben 35 db állat/m2 telepítési sűrűség mellett az 1 előnevelő szakaszok ideje alatt 20-21 000 napospulyka hizlalható. A négyhetes állatok innen három, a hagyományos mélyalmos tartási rendszerrel dolgozó utónevelő istállóba kerülnek át 7 darab állat/m2 telepítési sűrűséggel. Fentieknek megfelelően a találmány szerinti eljárással dolgozó telep évi kapacitása az adódó elhullásokat nem számítva 160—168 000 db broiler pulyka. Valós körülmények között, tapasztalataink szerint egy előnevelő istállóval 5-8 utónevelő istállót lehet kiszolgálni. A 2. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosítására kidolgozott létesítmény 11 előnevelő istállójának vázlatos alaprajzát tüntettük fel. A 11 előnevelő istállóban 12 ketrecekből az adott esetben három db egyszintes ketrecsor van egymással párhuzamosan és egymástól adott távolságban összeállítva. A 11 istálló egyrészt egy felsőpályás 13 takarmányhálózattal másrészt egy felsőpályás 14 ivóvízhálózattal van felszerelve, melyek minden egyes 12 ketreccel össze vannak kapcsolva. A 3. ábrán a találmány szerinti létesítmény ketrecsorának vázlatos keresztmetszetét tüntettük fel. A 2. ábra kapcsán már említett 13 takarmányhálózat illetve 14 ivóvízhálózat a 12 ketrecben elhelyezett, egyébként önmagukban ismert 15 önetetővel illetve 16 önitatóval van összekötve. A 12 ketrec illetve értelemszerűen a 12 ketrecekből összeállított ketrecsor alatt egy 17 trágyacsatorna van kiképezve, melybe egy önmagában ismert, tetszőleges kivitelű és a rajzon fel nem tüntetett alsópályás trágyakihordó berendezés van beépítve. A találmány szerinti eljárásnál a naposállatokat a 11 előnevelő istálló egyszintes, taposórácsos 12 ketreceibe telepítjük 35 db állat/m2 sűrűséggel. Ez a telepítési sűrűség az istálló teljes alapterületére vonatkoztatva 18—22 db állat/m2 sűrűséget jelent. Előnevelésnél az állatokat 35—37 °C hőmérsékletű, 65—70% relatív páratartalmú levegőben tartjuk 3—5 hetes korukig. Az előnevelt állatokat az utónevelő istállókban mélyalmos rendszerben neveljük 7 db állat/m2 telepítési sűrűség mellett 24—25 °C hőmérsékletű 65—70% relatív páratartalmú levegőben 12—15 hetes korukig. Nevelés közben a levegőt mindkét istállóban az igényeknek megfelelően legfeljebb 7 m3/óra, testsúly kg fajlagos értékkel cseréljük. A találmány szerinti eljárás előnye az, hogy egy adott telep esetében csak az előnevelő istállókat kell a találmányunknak a technika állásánál ismertetett állategészségügyi feltételek biztosítására szolgáló kiegészítő berendezésekkel ellátni. Minthogy a ketrecekben nem használunk gyaluforgácsot, kiesik a napospulykák alomevésből eredő bélgyulladás okozta elhullása, továbbá kizárható a fertőzött gyaluforgáccsal továbbított tömeges megbetegedések lehetősége. A ketrecben nevelt pulykák takarmány5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
