174791. lajstromszámú szabadalom • Hőtranzformációs eljárás és berendezés nagyszámú élőlény tartózkodására használt helységek, különösen állattartási épületek kondicionálására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 174791 Bejelentés napja: 1970. XII. 11. (ME-1305) Nemzetközi osztályozás: A 01 K 1/00, F 24 F 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IX. 28. Megjelent: 1980. IX. 30. ■ Varga Agnes oki. gépészmérnök, Budapest Hőtranszformációs eljárás és berendezés nagyszámú élőlény tartózkodására használt helyiségek, különösen állattartási épületek kondicionálására 1 Á találmány tárgya hőtranszformációs eljárás és berendezés nagyszámú élőlény tartózkodására használt helyiségek, különösen állattartási épületek kondicionálására, amely helyiségekből az elhasznált levegőt elvezetjük és helyére friss levegőt vezetünk be. Ismeretesek olyan eljárások és berendezések, amelyek állattartási épületek kondicionálását külső levegő bevezetésével decentralizált vagy centralizált rendszerben ventillátorok segítségével esetenként fűtés vagy hűtés beiktatásával oldják meg. Leggyakrabban alkalmazzák a decentralizált rendszert, amely közvetlenül a térelhatároló szerkezetekbe épített axiál ventillátorokból áll. Ennek a megoldásnak fejlesztett változata, ha a külső-belső hőmérséklet függvényében több vagy kevesebb egységet automatikusan, termosztátról vezérelve működtetnek. Ennél a megoldásnál előkészítetlen - a mindenkori külső légállapotnak megfelelő - levegő kerül a helyiségbe. Ilyen berendezést ismertet pl W.Grossmann: „Automatischer Lüftungsregler für Tierställe” c. könyv az 538. oldalon. A centralizált rendszert sok előnye ellenére (levegőelosztás, légelőkészítési lehetőség stb.) ritkábban alkalmazzák, mert a szállított levegő menynyisége csak nehezen szabályozható az adott légcsatornahálózat által szűkre szabott határokon belül. A bevitt légmennyiség változtatására az ilyen épületeknél azért van szükség, mert a külső 2 hőmérséklet változásával a helyiségen belüli állapotváltozás iránytényezője is változik. Télen a pára, nyáron a hőelvitel miatt nagy mennyiségű külső levegőt kell a helyiségbe bevinni, - lényegesen 5 többet, mint az élőlények légzésekor felszabaduló C02 eltávolítása miatt szükséges „kötelező” friss levegő mennyisége. Állattartó épületek esetén a belső térben tehát az év nagy részében a jelenlegi rendszereknél nem 10 alakulhat ki az optimális tartási légállapot. A fogyasztott tápanyag rossz hatásfokkal hasznosul a szervezetben, a tartási viszonyok költségesebbek a szükségesnél és nem biztosítanak optimális körülményeket. A felsorolt hiányosságok fokozottan 15 érvényre jutnak a könnyűszerkezetű épületeknél, ahol a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások az épületszerkezet csekély késleltetése miatt közvetlenül, néhány perc múltán csaknem teljes mértékben jelentkeznek a belső térben is. 2o A hagyományos szellőzési rendszerek nem képesek az élőlények számára tűrhető érzeti zónában tartani a helyiség légállapotát: télen nagy mennyiségű, alacsony hőtartalmú, — nyáron ugyancsak nagy mennyiségű, de magas hőtartalmú levegőt 25 visznek be a helyiségbe. A fajlagos fűtő, illetve hűtő teljesítmény (Kcal hő/kcal munka) igen rossz. Az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmaznak légkondicionáló (klíma) berendezéseket. Ezek hátránya a magas beruházási és üzemeltetési költség, 30 ami ugyancsak abból adódik, hogy télen a pára-174791