174784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretán bevonóanyagok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 174784 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XI. 11. (MA-2832) Nemzetközi osztályozás: C 08 G 18/00 C 08 L 75/04 Közzététel napja: 1979. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. ..........' Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Csikós Rezső 10%, Farkas L. Péter 10%, Magyar Ásványolaj és Födgáz Reményi János 8%, Murányi István 8%, vegyészmérnökök, Veszprém, Kísérleti Intézet, Veszprém Szabó Lajos 28%, Dr. Kovács Lajos 12%, Gaál Tamás 12%, Maschek Othmár 12%, vegyészmérnökök, Budapest Eljárás poliuretán bevonóanyagok előállítására 1 A találmány poliuretán bevonóanyagok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismert, hogy szabad hidroxil-csoportokat tartalmazó poliészterek, illetve poliéterek poliizocianátokkal az ipar számos területén alkalmazható térhálós műanyagokat, bevonóanyagokat alkotnak. Újabban ismertté váltak olyan termékek is, amelyeket ugyancsak hidroxil-csoport tartalmú poliészterekből, illetve poliéterekből állítanak elő, poliizocianát felesleggel végzett poliaddicionálás útján, és ily módon szabad izocianát csoportokat tartalmazó termékek keletkeznek. Ebben az esetben az egykomponensű aktív izocianát tartalmú termék térhálósodása a levegő nedvességének hatására az izocianát csoportok között megy végbe poliamid-csoportok képződése közben. A folyamatot a következő egyenlet szemlélteti: 2 R-N = CO+HjO —► RHN—CO—NHR+COj Vékony rétegek esetén az eltávozó széndioxid nem akadályozza meg összefüggő buborékmentes film képződését. A rendszer előnye az, hogy a legtöbb felületen vékony (molekuláris) vízréteg van, mely a reakcióban ugyancsak részt vesz és e körülmény a legkülönbözőbb felületeken jó tapadási hatásokat vált ki. A nedvességre térhálósodó rendszerek elteijedésére előnyös tulajdonságaik mellett korlátozólag hat legtöbbször viszonylag rövidebb tárolhatóságuk, valamint nagy izocianát tartalmuk miatt adódó magas áruk. Felmerült tehát az az igény, hogy erre a célra az eddigieknél olcsóbb, jól tárolható, ipari célokra előnyösen alkalmazható terméket állítsunk elő. 174784 2 Az irodalom szerint poliuretánok olcsóbbá tételére számos adalékanyagot próbáltak ki, elsősorban kétkomponensű rendszerekben (K. Weigel: Polyurethanlacke 225—227). A tapasztalatok szerint bitumenek, szurkok nem férnek össze a poliuretán rendszerekkel, ha egyes keverékekben például oldószerkombinációkkal, bevihetőkké is váltak, utólag kikristályosodnak, repedeznek. Szénhidrogéngyanták bevitelével foglalkozik a 3 432 451 számú USA-beli szabadalmi leírás, amely szerint polietüén-glikol-zsírsavszármazékok és kis molekulasúlyú polietilén vagy polipropilén összefőzésével próbálnak előállítani megfelelő közbenső termékeket, amelyekből poliizocianát felesleggel nedvesség hatására térhálósodó bevonóanyagok képződnek. Tapasztalataink szerint ezen az úton is inhomogén, kedvezőtlen tulajdonságú bevonatok képződnek, amelyet a hosszú alifás láncok térrácsba való elrendezhetőségének hiánya elméletileg is alátámaszt. A 3 390 119 sz. USA szabadalmi leírás bizonyos ásványolajok bevitelével foglalkozik ugyancsak igen korlátozott eredményekkel, mert az adalék a térhálósodás után kiizzad. Szénhidrogéngyanták poliuretánokban történő beépítésével foglalkozik a 169 026 számú magyar szabadalmi leírás is, azonban ebben az esetben a szénhidrogéngyanta hidroxil-csoportot is tartalmaz, mely a kialakuló poliuretán szerkezetbe a beépülést lehetővé teszi. Gyakorlatban is hasznosítható eredmények a poliuretán bevonóanyagok adalékanyagokkal történő ol-5 10 15 20 25 30
