174783. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázkeverék alkotórészeinek folyamatos meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. IX. 14. (MA-2807) Közzététel napja: 1979. IX. 28. 174783 Nemzetközi osztályozás: G 01 N 25/48 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dt. Inczédy János egyetemi tanár, 30%, Budapest, MTA Tudományos Akadémia Kristóf János egyetemi tanársegéd, 30%, Gödöllő, Központi Hivatala, Budapest Dr. Paulik Ferenc tud. főmunkatárs, 20%, Dr. Paulik Jenő tud. főmunkatárs, 20%, Budapest Készülék gázkeverék alkotórészeinek folyamatos meghatározására 1 A találmány tárgya készülék gázkeverék alkotórészeinek folyamatos meghatározására, előnyösen termoanalitikai vizsgálatoknál szabaddá váló gázoknak, elsősorban vízgőznek folyamatos meghatározására. Gázok víztartalmának meghatározására számos mérőmódszer és készülék ismeretes, de már lényegesen kisebb azon készülékek száma, amelyek gázok időben változó víztartalmának folyamatos meghatározására alkalmasak. Ezek mérési elve a készülékek szerkezete és vizsgálati feladatainak megfelelően esetenként más és más. Ismeretesek például sűrűségmérésen, súlymérésen, kapacitás, impedencia és elektromos vezetőképességváltozás mérésén, elektrolízisen, piezo-elektromos hatáson, reflexió-harmatpont, valamint párolási egyensúlymérésen alapuló eljárások és ezek végrehajtásához alkalmas készülékek. A sűrűségméréses eljárásnál a vizsgált gáz nedvességtartalma és sűrűsége közötti összefüggés teszi lehetővé a gázok nedvességtartalmának meghatározását. A módszer nagy pontosságú mérést tesz ugyan lehetővé, azonban nem szelektív. A leírt módszer csak szakaszos vizsgálatok elvégzésére használható. A súlyméréses eljárásnál ismert térfogatú gázt erősen higroszkópos anyaggal töltött csövön vezetnek át, a nedvességtartalom a cső súlynövekedéséből nagy pontossággal meghatározható. Az eljárás szelektív, de csak szakaszos mérések elvégzésére alkalmas. A kondenzációs eljárások a harmatponthőmérséklet meghatározására alkalmasak. A harmatpont hő-174783 2 mérsékletének ismeretében a vizsgált gáz nedvességtartalma meghatározható. A módszer termoanalitikai vizsgálatok céljára nem alkalmazható, mivel az egyensúly beállásának lassúsága miatt a termoanalitikai vizs- S gálatok során szokásos gyors vízkoncentráció változások követése nem valósítható meg. A hőbomlás során felszabaduló vízgőz mennyisége Fische r-féle titrálás útján folyamatosan is meghatározható. A módszer hátránya, hogy a méréshez automati- 10 kus termogáztitrimetriás készülék szükséges, továbbá a mérőoldat erősen higroszkópos, fényérzékeny, a reagens hatóértéke gondos kezelés esetén is változik. A sav-bázis titrálásra visszavezethető vízmeghatáro- 15 zási módszereket már régóta alkalmazzák. Azok az anyagok, amelyek vízzel reagáltatva kvantitatív reakcióban megfelelő erősségű savat, vagy bázist adnak, használhatók az egyes oldószerekben megkötött víz pontos térfogatos meghatározására. A vizsgált gáz 20 nedvességtartalmát előzetesen az oldószeren való átbuborékoltatással vonják ki. Hátránya, hogy csak szakaszos mérések elvégzésére alkalmas. A coulombmetriás eljárás alkalmazása során a vizsgált gáz nedvességtartalmát higroszkópos anyag segít- 25 ségével kvantitatíve megkötik, majd a vizet elektrolízissel elbontják. Az elektrolízishez szükséges töltésmennyiség és a víz mennyisége között az összefüggést Faraday törvénye adja meg. Az üyen rendszerű mérőműszerek egyrészt drágák, másrészt hátrányuk, hogy 30 könnyen polimerizálódó gázkomponenseket, alkáli
