174775. lajstromszámú szabadalom • Sablon habarcsnak burkolólapra, különösen csempére való felhordásához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174775 <|) Bejelentés napja: 1978. II. 03. (LE—827) Nemzetközi osztályozás: E 04 F 21/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. Vili. 28. Megjelent: 1980. IX. 30. Lehoczki József kőműves kisiparos, Lehoczki Józsefné háztartásbeli, Gyoma Sablon habarcsnak burkolólapra, különösen csempére való felhordásához 1 A találmány habarcsnak burkolólapra, különösen csempére való felhordására szolgáló sablonra vonat­kozik. Csempe- és egyéb burkolatok világszerte nagy mennyiségben készülnek, azonban az építési 5 technológia körülményes, a minőség gyakran nem megfelelő. A burkoló szakmunkásnak rövid falsza­kaszon falazólécet, hosszabb falszakaszon zsinórt kellett használnia, ami a munkát meglehetősen lassította. Hibás volt az a gyakorlat is, amely 10 szerint a vakolatfelület egyenetlenségeit a burko­lással egyidejűleg egyenlítették ki és hoztak létre sík falfelületet. E művelet során helyenként egy­­-három centiméter vastagságú ágyazóhabarcs-ré­tegek is keletkeztek. Az ágyazóhabarcs kötőanyag is tartalma lényegesen meghaladja a falvakolat kötő­anyagtartalmát (annál „kövérebb”), így zsugoro­dásának mértéke is nagyobb volt. Emellett az említett vastagsági eltérések miatt az ágyazóhabarcs különböző helyein is eltérő zsugorodási értékek 20 adódtak. Ilyen okok miatt a csempe hátlapjára felhordott fektetőhabarcs „meghúzódhatott”, nem kötött a csempe anyagához, amit az elkészült burkolat kopogtatásával is jól lehetett észlelni. A mérőeszköz nélkül, pusztán kőműveskanállal ada- 25 golt habarcs ritkán fedte be a csempe teljes felületét, a tapadás gyakran a 80%-ot sem érte el, amint ezt a sokszor tapasztalható burkolatleválások bizonyítják. Azonban még az ilyen burkolatok megépítése is speciális szaktudást, nagy tapasz- 30 2 talatot, gyakorlatot és ügyességet igényelt, s az elkészült burkolaton a szubjektív tényezők befo­lyása mindig érvényesült. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson, amely a munkavégzést meggyorsítja, a hibafonások nagy részét kiküszöböli, és kifogás­talan minőségű burkolatok építését teszi lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben az ágyazóhabarcsnak a burkolólap, különösen csempe felületére való felhordását pon­tosan adagolt mennyiségben, lényegében a teljes felületen egyenletes rétegvastagságban elosztva biz­tosítjuk, az emberi (szubjektív) hibaforrások ki­küszöbölhetők, a munkavégzés egyszerűbbé, egy­szersmind pontosabbá válik, így a burkolat minő­sége is jobb lesz. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan habarcsfelhordó sablon­nal oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy tartólapja, valamint arra csukható és arról lenyit­ható formázókerete van, a tartólapban a habarcs­réteggel ellátandó burkolólap befogadására szolgáló fészek van kialakítva, s a sablon összecsukott helyzetében a fészekbe helyezett burkolólapra illeszkedő formázókeret formázónyílásának méretei a felhordandó habarcsréteg méreteivel lényegében azonosak. Célszerűen a formázókeret a tartólaphoz van ennek az egyik élével párhuzamos geometriai tengely körül elfordítható módon csatlakoztatva. 174775

Next

/
Oldalképek
Tartalom