174773. lajstromszámú szabadalom • Áramlási gép

17 174773 18 e felületekre szorulna . Gyakorlatilag tehát nem keletkeznek súrlódási veszteségek. További előny, hogy még egymáshoz viszonyítva elmozduló felületek is könnyen mentesíthetők a kérdéses felületeket hordozó testek súlyával oko­zott súrlódás hatása alól. így például a támolygó gépelem központi gömbjének súlyát golyós gömb­csapágyak viselhetik. A központi gömb ilyen ágyazásának különös jelentősége van ott, ahol a találmány szerinti áramlási gépet nagyméretű és terjedelmes vízgépként kell kialakítani. Ilyen ese­tekben a ház és a támolygó gépelem egyaránt vasbetonból készülhet. Láthatjuk, hogy a találmány lehetővé teszi valamely áramló közeg mind statikai, mind kine­tikai energiájának hasznosítását, mind pedig vá­kuum létrehozását. Szivattyúként alkalmazva tehát üzeme nem igényel előzetes feltöltést. A gép alkalmas továbbá sűrű és darabos anyagot tartal­mazó folyadékok, például zagyok szállítására, mint­hogy a támolygó gépelem könnyen kitér a folya­dékben levő csomók elől, amíg ezek a csavarvonal alakú áramlási járatban tartózkodnak. A fentiekben ismertetett belsőégésű erőgéppel kapcsolatban láttuk, hogy a találmány szerinti áramlási gép egyszerűen használható kompresszor­ként is, ha két olyan egységet kapcsolunk sorba, amelyek közül az egyik a komprimálandó közeget a másikba szállítja és amelynek térfogata és/vagy fordulatszáma nagyobb, mint a másiké. Elméletileg belátható, hogy a találmány szerinti áramlási gépnél nincs a fordulatszámnak gyakorlati határa. Az áramló közeg sem szelepekbe, sem lapátkoszorúkba nem ütközik. Az áramlás iránya nem változik. A felületi súrlódástól eltekintve tehát az áramlás sebessége korlátlan: az áramlás inten­zitása kizárólag a gép fordulatszámától függ, vagyis például vízhajtású gépek esetén mind az esés magasságtól, mind pedig a vízmennyiségtől függet­len. Ha a támolygó gépelemet megállítjuk és normálisát maximális szögnek megfelelően állítjuk be, a víz áramlását megszakítjuk, anélkül, hogy ehhez zsilipekre volna szükségünk. A gép tehát belső természeténél fogva felel meg valamennyi vezérlési követelménynek. A találmány szerinti áramlási gépnek belsőégésű erőgépként történő alkalmazását már részletesen ismertettük. Láttuk, hogy az ilyen gép üzeme folytonos, akárcsak a gázturbináké. A kompressziós nyomások azonban viszonylag sokkal nagyobbak és expanzióra lényegében zárt terekben kerül sor. Ha nagy kompressziós nyomásra van szükség, vala­mennyi koncentrikus felület könnyen ellátható megfelelő anyagból készült tömítő gyűrűkkel. A találmány szerinti áramlási gép alkatrészei alapvetően érzéketlenek lehetnek hőmérsékletvál­tozásokkal szemben, minthogy még a támolygó gépelem is robusztus kivitelű lehet és belső cirkulációs hűtéssel látható el. Ugyanakkor a ház hagyományos módon is hűthető. Ehhez járul, hogy valamennyi alkatrész hagyo­mányos szerszámgépeken hagyományos módon munkálható meg. Sorozatgyártásnál fém és mű­anyagok esetén célszerűen precíziós öntést és sajtolást alkalmazunk. Vasbetonnak szerkezeti anyagként történő alkalmazását már említettük. Szabadalmi igénypontok: 1. Áramlási gép házzal és ebben elrendezett mozgórésszel, azzal jellemezve, hogy a házban (38) gömb alakú központi üreg (36) és ezt beömlő csonk (64) és kiömlő csonk (66) között csavar­menet alakban körülhurkoló áramlásvezető járat (30) van, utóbbit kétoldalt oldalsó csavarfelület (42a, 42b) és sugárirányban kifelé a központi üreggel (36) koncentrikus gömböv (44) határolja, a mozgórész támolygó gépelem (46, 48), amely a központi üregbe (36) illeszkedő és az áramlás­vezető járatot (30) a központi üreg (36) felé határoló, a kerületi gömbövvel (44) koncentrikus központi gömbből (46), valamint , az áramlásvezető járattal (30) kapcsolódó csavarmenetből (48) áll, ennek osztása (t2) fele az áramlásvezető járat (30) osztásának (G) és amely a központi gömbön (46) koncentrikusan és a gömb középpontján (C) át­menő síkhoz (50) viszonyítva szimmetrikusan van elrendezve, az áramlásvezető járatban (30) legalább 360° szögtávolságra terjed ki és az oldalsó csavar­­felületeket (42a, 42b) egymástól 180° szögtávol­ságra eső egy-egy érintkezési vonal mentén (52, 54) érintve az áramlásvezető járatot (30) egymást kölcsönösen kiegészítő két térrészre (30a, 30b) osztja, az áramlásvezető járat (30) és a támolygó gépelem (46, 48) szimmetriafelületeinek (56, ille­tőleg 58) alkotói a központi gömb (46) közép­pontján (C) mennek át, a támolygó gépelem (46, 48) pedig teljesítményátviteli rendszeren (68, 70, 46b, 80, 94c) át energiacsatoló elemmel (72, 74, 94) van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti áramlási gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központi gömbnek (46) a csavarmenet (48) szimmetriasíkjára (50) merőleges és középvonalával (N) a központi gömb (46) középpontján (C) átmenő forgattyúkaija (48b), a háznak (38) pedig tengelyirányú (32) toldata (38c) van, ebben a tengely (94) van forgathatóan ágyazva, a forgattyúkar (46b) a támolygó gépelem (46, 48) támolygását a tengely (94) forgásává átalakító közlőmű (80, 94c) útján van összekötve a tengellyel (94), a központi gömb (46) pedig ennek támolygó mozgását megengedő gépelem (114, 124, 134, 136) útján van a házon (38a) elfordulás ellen rögzítve. 3. A 2. igénypont szerinti áramlási gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tengelyen (94) sugárirányú egyenesvezeték (94c) van és a for­gattyúkar (46b) golyóscsapágy (78) útján az egye­nesvezetékben vezetett csúszótömbbel (80) kapcso­lódik. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti áramlási gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központi gömb (46) üreges és üregében (46d) gömbcsukló (114) van elrendezve, amelynek egyik tagja (114a) a központi gömbbel (46), másik tagja (114b) a házzal (38) van mereven összekötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom