174770. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgó, ill. mozgásátvivő szerkezetek elforduló részénél az elfordulás mértékének érzékelésére és információs és/vagy beavatkozó jel adására

7 174770 8 A 409 mozgórészeket képező bütykök másik oldali sugárirányú falába — be- és kicsavarhatóan — az alap­helyzet rögzítésére szolgáló 424 ütközőcsavarok van­nak az első 401 gyűrűrészben kialakított menetes furatokban elhelyezve. Ennél a kivitelnél a két véghelyzet közötti szögtá­volság egy körülfordulás esetén mintegy 350° és eh­hez hozzászámítandó annyi teljes fordulat, amennyi a fogaskerekes (itt bolygó fogaskerekes) áttétel n szá­ma. A 419, illetve 422 fogaskerekek és az excentrikus 420 csapágy kiszerelésével, a további 425 forgórész és a második 402 gyűrűrész merev összekapcsolásával 330°-nál kisebb elfordulásokat (pl. 90°) lehet a készü­lékkel távjelezni. A szöghelyzetadó 409 mozgórészt alkotó bütyök hossza és a 426 ütközőhoronyban a 412 ütköző rögzí­tett helyzete úgy választható meg, hogy a 410 görgős­kar görgője a kívánt előkapcsolási szög hossza mentén megemelve maradjon. Az 5. ábra fél elölnézeti metszetben és felülnézet­­ben szemlélteti a cserélhető fogas- és/vagy csigakere­kes áttételi egység alkalmazását. Az első 501 gyűrűrész egyik szektorában a már ismert, komplett jelátalakítót tartalmazó zárt 514 ház, másik szektorában, további zárt 533 házban cse­rélhető fogaskerekes áttételi 534 egység van elrendez­ve. A második 502 gyűrűrészen meghajtó 535 fogas­kerék van rögzítve, mely az áttételi 534 egység fogas­kerekein át a további 525 forgórészt hajtja a rajta kiképzett vagy hozzáerősített 536 fogaskeréken át. A közös tengelyre egymás mellé ékelt fogaskerekeket „+” jellel összekötve, az egymással kapcsolódó (rész­ben az áttételi egységen belül egymásba kapcsolódó, részben egyfelől a kapcsolóelem részét alkotó, másfe­lől az áttételi egység részét alkotó) fogaskerekeket jellel összekötve, az áttételi láncolatot a követke­zőképpen lehet képletben kifejezni (elemet hivatkozá­si számmal kifejezve): 535-(a+b)—(c+d)—(eO—536. Ennél a kivitelnél az áttételi 534 egységben természe­tesen a fogaskerekek változtatásával sokféle áttétel állítható be; így pl. a legkisebb áttétel az (a+f) fogas­kerekek közös tengelyre ékelésével állítható be. Az áttételi egység elhagyásával a második 502 gyűrűrész és a további 525 forgórész merev összekapcsolásával 330“-nál kisebb elfordulások közvetlenül is táyjelez­­hetők. A 6. ábra gyűrűsíkban és keresztmetszetben (6a) a másolóműves elfordulásjelző 639 szerkezetnek a 607 forgórészhez való csatlakozását, hosszmetszetben és oldalnézetben (6b), valamint négy keresztmetszetben (6c) a másolóműves 639 szerkezet mechanikai részét és elölnézetben (6d) a 611 jelátalakító részt mutatja. A második 602 gyűrűrészhez rögzített 607 forgóré­szen kiképzett fogaskoszorúhoz, illetve csigamenet­hez, mely itt a 609 mozgórész szerepét tölti be, mert fogállása reprezentálja az elfordulási szöghelyzetet, csatlakozik a szögelfordulás-jelző 639 szerkezet meg­hajtott 637 fogas-, illetve csigakereke, mely menetes­­homyos tengelyre van ékelve. A tengely csavarmene­tén elfordulhatóan, de elforduló 642 kapcsolókerettel elfordulást akadályozóan megfogott útmásoló 641 vü­­lásanya van elrendezve. A menetes 640 tengely mene­tén tengelyirányban elcsúszható, de horony-ék hatás­sal elfordulást kényszerítő kapcsolatban két darab 4 menetnélküli ékes 644 forgókerék van elhelyezve, s azzal egy-egy anyamenetes további 625 forgórész van összeillesztve. A 644 forgókerék és a további 625 forgórész között — súrlódókapcsolatot biztosító elő­­feszítéssel — hullámos 616 rugógyűrű van elrendezve. A 641 villásanya mindkét oldalán 643 ütközővel van kiképezve, mely 643 ütköző élekkel szemben a 644 forgókerekek oldalán is egy-egy 643 ütköző él van kiképezve. A zárt 638 ház oldalán legalább egy 611 mikrokapcsoló van elhelyezve, melynek kapcsolópöc­­két a 629 kapcsolórugóval a 628 kapcsolókar egyik ága nyomja átkapcsolást előidéző erővel. A menetes­­homyos 640 tengely menet nélküli szabad végén el­fordulhatóan elrendezett 628 kapcsolókar másik ága a 642 kapcsolókeretet középhelyzet felé nyomja a 629 kapcsolórugó erejével. Mindkét 628 kapcsolókar elfordulását egy-egy - különböző előkapcsolást megengedő szögben röpít­hető — csavaros 612 ütköző határolja. Ennél a kivitel­nél a teljes áttételt a menetes-homyos 640 tengely szabad menetei számának és a gyűrűtérben levő meg­hajtott 637 fogas-, illetve csigakerék fogszámának a szorzata adja, ha a csigamenet egybekezdésű. A szög­elfordulás-jelző egységben a készülék üzembehelyezé­se előtt a további 625 forgórészeket kézzel hajtva a súrlódó erő ellenében a menetes-homyos 640 tenge­lyen bárhol álló 641 villásanyához ütközésig oda kell hajtani, hogy a szerelvény véghelyzetekbe állításakor maga a 641 villásanya hajtsa tovább a további 625 forgórészeket a véghelyzetekbe. Ez tehát kiküszöböli a kézzel történő — hibaérzékeny — kényes beállítást. Ez az előny egyébként a találmány szerinti összes helyzetjelző típusnál fennáll, ha beállítás után a sze­relvényt egyszer az egyik, majd a másik véghelyzetbe hajtjuk. Ennek további előnyét e folyamat részlete­sebb leírásával mutatjuk ki. A műveleti 639 szerkezetben a készülék működte­tése előtt a további 625 forgórészeket kézzel hajtva súrlódóerő ellenében, a 640 tengelyen bárhol álló 641 villásanyához ütközésig oda kell hajtani. A csőszerel­vényt egyszer az egyik véghelyzetbe indítva, az egyik futóékes 644 forgókerék a 616 rugógyűrű által bizto­sított súrlódó kapcsolat hatására magával forgatja a további 625 forgórészt, s annak 643 ütköző éle addig forgatja el a 642 kapcsolókeretet, amíg azt az előkap­csolást meghatározó 612 ütköző engedi, meggátolva a 628 kapcsolókar továbbfordulását. Tovább hajtva a csőszerelvényt az egyik véghelyzete felé, a 641 villás­anya a keretáital forgásában akadályozva, tengely­irányban előrehalad a forgó 640 tengely menetén a vele ütközéses kapcsolatban levő további 625 forgó­résszel együtt, amely maga előtt tolja a vele súrlódá­sos kapcsolatban álló futóékes 644 forgókereket. Az egyik véghelyzet elérésekor a 625 forgórész és 644 forgókerék alkotta egység a köztük levő súrlódókap­­csolat hatására a tengelyen rögzítődik. A csőszerel­vényt ezután a másik véghelyzet felé hajtva, a 641 villásanya a másik — 625 forgórész és 644 forgókerék alkotta — egységet a másik véghelyzetnek megfelelő tengelytávolságra viszi magával azáltal, hogy a 642 kapcsolókeret a másik irányban levő másik 612 ütkö­zőnél megállítódik. A 628 kapcsolókarok a 629 kap­csolórugó hatására közbenső helyzetekben a 642 kap­csolókeretet középhelyzetben tartják, ahonnan az - elmozdulva az egyik, illetve a másik irányba — átkap-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom