174769. lajstromszámú szabadalom • Öntisztító porlasztófej
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 174769 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY w Bejelentés napja: 1975. IX. 17. (KO-2737) Nemzetközi osztályozás : B 05 B 1/02 Közzététel napja: 1979. IX. 28. . ■ "r ■ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 31. Feltalálók: Seres András oki. gépészmérnök, Róna Endre okL gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Könnyűipari Szerelő- és Ëpftô Vállalat, Budapest öntisztító porlasztófej 1 A találmány tárgya öntisztító porlasztóig, különösen légterek utónedvesítéséhez. Az iparban és a mezőgazdaságban számos helyen alkalmaznak porlasztandó és porlasztó közegek bevezetésére porlasztófejeket. Elteijedten használnak különböző porlasztószeikezeteket, például a klímatechnikában a levegő nedvesítésére. Textilipari klímaberendezések esetében légterek utónedvesítésére is alkalmazzák őket. Ismeretes, hogy a textiliparban használt fonalak feldolgozásánál jelentős szerepe van a környezet hő- és nedvességtartalmának. Az erre vonatkozó követelmények a különböző alapanyagoktól és a feldolgozás technológiájától függenek. A légterek megfelelő nedvességtartalmát klímaberendezéssel biztosítják. A légnedvesítést ezeknél a berendezéseknél (ipari berendezések esetén) általában vízporlasztással végzik. Ez a művelet azonban igen kényes, minthogy a víz megfelelő bepermetezése nehéz, és a permetezés minőségének romlása ködesővel, illetve cseppképződéssel jár, ami mind a dolgozók egészsége, mind a berendezések üzemelése szempontjából rendkívül káros. A vízporlasztást több módszerrel lehet megoldani. Az egyik módszer a víznek nagy nyomással történő porlasztása, amelyet úgy végeznek el, hogy a vizet kisméretű, élesfalú nyíláson nagy nyomással vezetik át. Ekkor, megfelelő perdület esetén, a víz finom cseppekre oszlik, és kúp alakú víztér képződik. Ilyen megoldást alkalmaznak általában a központi klímarendszerek légmosóiban. A folyamatos porlasztás ha- 174769 2 tására azonban a levegőben telítettség lép fel, viszonylag nagy cseppek képződnek és ködeső alakul ki. A levegő a porlasztott víznek csak 1,5—5%-át tudja felvenni, a többi víz a fúvókák alatt elhelyezett tartá- S lyokba gyűlik és visszakerül a szivattyúhoz. További ismert megoldás a mechanikus vízporlasztás, ahol a vizet forgó tárcsára vezetik, és a röpítőerő hatására recés falon ütközik fel, szétporlad és a levegőbe kerül. 10 A megoldás hátránya a viszonylag bonyolult szerkezeti felépítés és a működés során fellépő zaj. Ismert megoldás légterek nedvesítésére a gőzbefúvatás is. Ez azonban igen energiaigényes megoldás, és nyáron az amúgy is nagy hőterhelést a gőz hőtartalma 15 tovább növeli. Igen elterjedt a direktporlasztásos eljárás, amelynek során csővezetékben áramló nagynyomású levegő víztartályhoz csatlakozó csőből vizet szív fel, és fúvókán át kiporlasztja. 2C Ennél az eljárásnál finom permet alakul ki, és vízvisszavezetés nem szükséges. Az eljárást általában úgynevezett hozzáfolyásos rendszerben valósítják meg. A víz hozzá vezetése tárolótartályból csővezetéken ke- 25 resztül történik, ahonnan a levegő az injektorhatás következtében vizet szív fel, és a víz porlasztása a porlasztó végénél levő szabályozókupak belsejében történik meg, ütközés és keveredés révén. A tárolótartályt úgy kell elhelyezni, hogy a porlasztóhoz kap- 30 csolódó ágvezetékekben olyan vízszintet biztosítson,
