174749. lajstromszámú szabadalom • Robbanóanyaggal működtetett belövőkészülék tengelyirányban eltolhatóan csővel

MAGYAR SZABADALMI 74749 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1975. VII. 10. (Hl—411) Német Szövetségi Köztársaság Uniós elsőbbsége: 1974. VII. 12. (P 24 33 642.3) B 25 C 1/14 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1975. XII. 29. HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Büchel Franz konstruktőr, Rugell, Liechtenstein Hilti Aktiengesellschaft, Schaan, Liechtenstein Robbanóanyaggal működtetett belövőkészülék tengelyirányban eltolható csővel 1 2 A találmány tárgya robbanóanyaggal működte­tett belövőkészülék csapok, szegecsek és hasonló rögzítőelemek — kötőelemek — kemény anyagokba való belövésére, ahol a készülék a kötőelemek veze­tésére szolgáló csővel rendelkezik. Az olyan robbanóanyaggal működtetett belövő­készülékeknél, amelyek segítségével a kötőelemeket kemény anyagokba lehet belőni, szükség van arra, hogy a belövési folyamat során a kötőelem minden oldalról kielégítően meg legyen vezetve. Csakis 10 ilyen kielégítő módon történő megvezetéssel bizto­sítható az, hogy a kötőelemek optimális tartás-érté­ket érjenek el. A fa, vagy hasonló puhább befogadóanyaghoz alkalmazott belövőkészülékek területén, ahol rend- 15 szerint sűrített levegővel dolgoznak, olyan tárak váltak ismertté, amelyek a csővel mereven össze vannak kötve. Ezeknél az ismert készülékeknél a cső egy tartósan nyitva levő kimunkálással rendel­kezik, amely lehetővé teszi, (rogy a kötőelemek a 20 tárból a csőbe bejussanak. Mivel ezen kimunkálás következtében a cső nem szolgál a kötőelemek számára minden oldalról vezetéssel, ezért az ilyen típusú készüléket csak puhább befogadóanyagoknál lehet a kötőelemek belövésére alkalmazni, mivel az 25 ilyen készülékeknél a kötőelemek megvezetése nem olyan jellemző, amely a működés vonatkozásában döntő volna. Azoknál a készülékeknél, amelyekkel a kötő­elemeket kemény befogadóanyagokba is be lehet 30 lőni, megkísérelték már a betárazásnál fellépő veze­tési probléma megoldását költséges tárkonstrukciók segítségével. így például ismeretesek olyan tár­konstrukciók, amelyeknél a csőhöz a tár üreges 5 henger alakú kimunkálásai vannak hozzárendelve, úgy hogy ezek az üreges henger alakú kimunkálá­sok a belövési folyamat alatt maguk is a cső részét képezik, s ezáltal vezetik a kötőelemeket. Ismerete­sek továbbá szalag alakú tárak, amelyekben a kötő­elemek a belövési folyamat túlnyomó ideje alatt vezetve vannak, s amelyeknél a kötőelemeket körülfogó alkatrészt csak a belövési folyamat vég­ső, befejező szakaszában választják el a maradék tártól, például azáltal, hogy ezt a maradék tár-részt a kötőelemek hátsó fejrésze választja el. Ennél a tárfajtánál azonban mindig felmerül az a problema­tika, hogy tulajdonképpen egy harmadik alkatrészt is kell alkalmazni, amit szintén ki kell vezetni a készülékből. Ezen okból kifolyólag gyakran igen komplikált készülék-konstrukció válik szükségessé, amely azután ismét a nagyobb meghibásodási hajla­mot hozza magával. Ehhez járul még, hogy az ilyen típusú tárazásnál a költség kérdése sem ját­szik alárendelt szerepet, mivel itt leginkább olyan tárakról van szó, amelyek anyag-oldalról nézve is igényesek, s amelyeket legnagyobb részben nem lehet újból felhasználni, hasznosítani. A jelen találmány alapját azon feladat képezi, hogy az előzőekben leírt fajtájú, de mindenféle alkalmazási körülmény között is meghibásodásra 174749

Next

/
Oldalképek
Tartalom