174737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemes kukoricák, főleg kukoricahibridek termesztési értékének megállapítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174737 Bejelentés napja: 1975. X. 10. (GA-1195) Nemzetközi osztályozás : GOIN 33/16 A 01 C 1/00 Közzététel napja: 1979. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 31. Feltaláló: Dr. Szániel Imre mg. mérnök, Szeged Szabadalmas: Gabonatermesztési Kutató Intézet, Szeged Eljárás szemes kukoricák, főleg kukoricahibridek termesztési értékének megállapítására 1 A találmány tárgya eljárás szemes kukoricák, főleg kukoricahibridek termesztési értékének megállapítására, különösen a betakarítás és a fölhasználás időpontjában mértékadó ún. takarmányozási értékének kvalitatív meghatározására. A kukorica már a XIX. században Európában és Észak-Amerikában az egyik legfontosabb takarmánynövénynek számított. Ennek ellenére sem akkor, sem az azóta eltelt évtizedek során sem az ipar, sem az állattenyésztés nem lépett föl jelentősebb minőségi igénnyel a kukoricafajták irányában. Bizonyára ez az oka annak, hogy a kukoricákra vonatkozóan nem alakultak ki olyan vizsgálati módszerek, amelyek alkalmasak volnának a beltartalmi érték megállapítására, illetve arra, hogy ennek alapján ki lehessen választani a termesztésre minőségi szempontból leginkább alkalmas fejtákat. A takarmányozásban, a takarmánynormák összeállításában a kukorica csak általános beltartalmi mutatók alapján szerepelt, függetlenül egyegy fajta vagy hibrid valóságos beltartalmi értékeitől. Mind a termesztésben, mind a nemesítési munkában a minőségi mutatókat figyelmen kívül hagyó mennyiségi szemlélet volt a döntő. Kétségtelen, hogy a nagy terméshozamra való törekvés során komoly eredmények születtek az erre irányuló növénynemesítési kutatásokban, a tudományosan megalapozott termesztési technológiák kidolgozásában - beleértve a műtrágyázással és a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos ismeretek megalapozását és elterjesztését 174737 2 — és mindez számottevően föllendítette a kukoricatermesztés színvonalát világszerte. A vitathatatlan eredmények ellenére azonban megállapítható, hogy a mindenáron való termelés és a velejáró általános szemlélet kialakulása egy sor kedvezőtlen jelenséget is eredményezett. Ezek között talán a legkedvezőtlenebb volt, hogy már a növénynemesítési kutatások során kiselejtezték azokat a vonalakat, amelyek kisebb terméshozamuak voltak, még akkor is, ha fajlagosan nagyobb fehérjetartalommal rendelkeztek, mint a nagy terméshozamuak. A kutatások során az a közfelfogás alakult ki, hogy a legnagyobb átlagtermés a hosszú tenyészidejű kukoricahibridektől várható. E hosszú tenyészidejű hibridek azonban pl. Európa tekintélyes részén egyszerűen az éghajlati adottságok miatt nem képesek a beérésre. A kukoricahibrideket általában 35 —40%-ot is kitevő nagy nedvességtartalommal takarítják be, emiatt még a tárolás megkezdése előtt szárítási műveletet kell beiktatni, és ez mind a beruházást, mind az üzemeltetési költséget jelentősen megnöveli. A tárolást megelőzően végrehajtott káros többletnedvességnek a kukoricából való eltávolítása azonban nemcsak munka- és költségigényes, hanem óhatatlanul a kukorica beltartalmi értékének jelentős romlásával is jár. Irodalmi adatok szerint a szárítás során a fehérjetartalom csökkenése a 40—50%-ot is eléri. Ugyancsak a hibridek hosszú tény észidejével függ össze, hogy az érési folyamat, illetve a víztartalom elvesztésének időben való elhúzódása folytán nagy-5 10 15 20 25 30
