174723. lajstromszámú szabadalom • Kihozatalmérő berendezés mezőgazdasági betakarító- és/vagy feldolgozó géphez, különösen arató-cséplőgéphez
5 174723 6 túllépték. Az ilyen egy „igen” és egy „nem” jelzőállapottal rendelkező binér jelzőrendszerek helyett finoman beosztott kijelzés pl. két vagy több lámpával, csekély, megfelelő, még elfogadható, magas veszteségjelentéssel stb. is lehetséges. Másrészről a digitalizálást már a jeladóknál is el lehet kezdeni. Ha pl. a mért értékek egyike egy határértéket túllép, a többi mért értékeket ennek megfelelően átértékelik. Célszerű módon az alapérték határértékét a többi értékek mérésének indítására alkalmazzák. Pl. a veszteségmérőtartály telítettségi állását rögzítjük akkor, amikor a mérés kezdete óta pl. egy meghatározott terület learatása megtörtént, vagy akkor mérjük a többi értéket, amikor ebben a tartályban egy előre megadott mennyiség gyűlt össze. Ennél a módszernél egy adott mérési időtartam is szükséges, mert különben a mérési eredmények nem folytonosan halmozódnak fel. Ezzel a hátránnyal viszont a következő előnyöket állíthatjuk szembe. Először is a mérési eredmény nincs a természetes ingadozásoknak kitéve, mivel egy a mérési időtartamra vonatkozó középértéket képzőnk. Másodszor pedig a problematikus hányadosképző kimarad. A következő kivitel is szóbajöhet pl.: a mérés kezdetekor a veszteségmérőtartály üres, a veszteség bevezetése indul. Egy előre megadott számú hajtó-, futó- vagy mérőkerék körülfordulás után a mérést befejezzük és a töltöttséget határozzuk meg. A mérési eredmény területegységre vonatkoztatott fajlagos veszteség. Amennyiben az átfolyásra vonatkoztatott fajlagos veszteséget akarjuk meghatározni, a mérést akkor kell befejezni, amikor a terménymérőtartály egy előre megadott telítettségi állást elér vagy pedig egy anyagáram-mérőberendezés mint pl. egy mérőturbina vagy cellás mérőkerék egy megadott számú körülfordulási elvégez. A telítettség térfogatvagy súlyadatként adható meg. Mivel a termények a leggyakrabban darabos anyagok, adott esetben a fenti mérési célokra a termény darabszámát is fel lehet használni. így pl. gabonaszemek számlálásához ismert elektroakusztikus jeladók használhatók. Nem előfeltétel, de a hibát kiegyenlítésére célszerű a veszteséget és a hasznos, kinyert terményt azonos mérési eljárással és műszerrel mérni. A fenti gondolatmenet folytatásaként az átfolyásra vonatkoztatott veszteségmérés a következő teljes digitális rendszerben lehetséges. A betakarított termény és a veszteség mérőtartályait egyidejűleg kezdjük tölteni. Ha a veszteségmérőtartályban a töltöttség egy meghatározott határértéket már túllépett, amikor a terménytartályban a határérték beáll, úgy a fajlagos veszteség túl magas és a kimenőjel a „nem” jel. Ezt az eljárást úgy is át lehet alakítani, hogy a mérés közel folyamatos. A terményáramban elhelyezett mérőturbináról vagy cellás mérőkerékről hajtjuk meg a veszteségáramban elhelyezett cellás mérőkereket. Ha a veszteségáram nagyobb mint a cellás mérőkerék átbocsájtása, akkor a mérőkerék előtt feltorlódik az anyag, melyet „nem” jel képzésére használunk. Azonos elven alapuló változtatással a veszteségáram cellás mérőkerekének meghajtását a hajtó-, futó- vagy mérőkerékről is le lehet vezetni. Ebben az esetben a felületegységre vonatkoztatott veszteséget ellenőrizzük. Az idő függvényében megadott veszteséget állandó fordulatszámmal való hajtáskor kaphatjuk meg. A várható vagy a kapott fajlagos veszteségekhez a berendezés átállítása pl. a mérőkerék cellaszámának vagy cellatérfogatának és/vagy a meghajtómű áttételi viszonyainak megváltoztatásával lehetséges. Végül a találmányt az összehasonlító berendezés egy példakénti kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon egy a találmány szerinti összehasonlító berendezéssel ellátott arató-cséplőgép részben kitört vázlatos oldalnézetét és kapcsolási rajzát tüntettük fel. Az arató-cséplőgép 1 szalmarázójának kiömlése szomszédságában egy kondenzátorként kiképzett 2 mérőgarat van elrendezve. Az 1 szalmarázó 3 visszavezető fenekén egy szemeket átejtő nyílás van a 2 mérőgarat fölött kiképezve. Az ezen a nyíláson áteső szemek mennyisége a szalmarázóveszteséggel meghatározott, ideális esetben állandó arányban van. Az arató-cséplőgép 4 rostájának végénél, az átcsapatnál egy másik, 5 mérőgarat van elrendezve. Egy további, 6 mérőgarat van még az afató-cséplőgép 7 szemtartálya 8 töltőcsigájának kiömlőnyüása alatt elrendezve. A 8 töltőcsigával van az összes elcsépelt termény a 7 szemtartályba bevezetve. A 8 töltőcsigával szállított teljes szemmennyiség át van vezetve a 6 mérőgaraton. A 2, 5 és 6 mérőgaratokon áteső szemek hatására a szemmennyiség függvényében a bennük elrendezett kondenzátorok kapacitása megváltozik és ez a kapacitásváltozás egy nagyfeszültségű 13 mérőhídon, egy 10 erősítőn és egy 11 egyenirányítón át időben változó erősségű feszültségjelként van továbbvezetve. A 2 és 5 mérőgaratok Xi és a 6 mérőgarat X2 feszültségjele egy 9 hányadosképzőbe van bevezetve. A 9 hányadosképzőben előállított, a feszültségjelek hányadosának megfelelő hányadosjel egy a vezetőálláson elhelyezett 12 kijelzőműszerbe van vezetve. A 12 kijelzőműszer jelzése a fajlagos szemveszteséggel arányos és időben állandóan szemmel követhető. A műszer kitérésének megfelelően az arató-cséplőgép vezetője az arató-cséplőgép optimális üzemét pl. a gép haladási sebességének megváltoztatásával állandóan biztosíthatja. A fajlagos szemveszteség függvényében foganatosítandó sebességváltoztatás önmagában ismert módon automatikus szabályozással is megoldható. Ugyanígy látható el a találmány szerinti összehasonlító berendezéssel bármely más mezőgazdasági betakarító- és/vagy feldolgozógép. Szabadalmi igénypontok: 1. Kihozatalmérő berendezés mezőgazdasági betakarító és/vagy feldolgozógéphez, főként arató-cséplőgéphez, melynek legalább egy mérőhíddal, erősítővel és egyenirányítóval ellátott áramkörbe kapcsolt mérőgarata van, azzal jellemezve, hogy a sérült- és/vagy veszteségtermény áramában elrendezett mérőgarat (2 és/vagy 5) ill. a kinyert 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
