174722. lajstromszámú szabadalom • Zárt tágulási tartály
5 174722 6 közeg hatására egészen a 2 alsó gyújtőfenék aljáig le tud süllyedni, illetve megfordított esetben a 7 nyomáskiegyenlítő térben kitáguló 6 nyomáskiegyenlítő anyag tudja szinte teljes egészében a tágulási tartályt kitölteni. Ez utóbbi esetben a 3 rugalmas fal teljesen az 1 fölső dóm teteje közelében helyezkedik el. A 8 csatlakozó csonkon keresztül a központi fűtőrendszerből érkező fűtőközegnek a 9 tágulási térbe való beáramlása közben a 3 rugalmas falon keresztül erő adódik át a 7 nyomáskiegyenlítő térben levő 6 nyomáskiegyenlítő anyagnak, amelynek nyomása ily módon megnövekszik. A 6 nyomáskiegyenlítő anyag mindig két komponensből tevődik össze, és a két komponens közül az egyik feltétlenül gáz halmazállapotú, míg a másik komponens e légnemű összetevő elnyelésére alkalmas cseppfolyós vagy szilárd anyag. A cseppfolyós komponens lehet a légnemű komponens saját kondenzátuma, de lehet más idegen folyadék is. Légnemű komponensként mindig olyan gázt érdemes alkalmazni, amely könnyen cseppfolyósodik. Ezek közé tartozik a freon, az etilalkohol, a toluol, a metilamin, az etilamin, a metanol és a metilénklorid. A 6 nyomáskiegyenlítő anyag cseppfolyós komponenseként kedvező tapasztalatokra tettünk szert egy sor anyaggal. Az alábbiakban közüljük az egyes gázokhoz tartozó, azok elnyelésére alkalmas folyadék-féleségeket. A freon 21 gáz elnyelésére alkalmas a tetraetilén-glikol-dimetiléter vagy a petróleum, a freon 22 gázhoz a petróleum, a freon 12 gázhoz az ásványi olaj, a freon 11 gázhoz a stronciumklorid, az etilalkohol gázhoz a glikol, a toluol gázhoz a paraffinolaj, a metilamin és az etilamin gázokhoz a víz, a metanol gázhoz az etilénglikol, a metilénklorid gázhoz pedig a tetraetilénglikol-dimetiléter bizonyult kedvező folyadéknak. Végeztünk kísérletet olyan anyag-párokkal is, amelyeknél a gázkomponenshez szilárd halmazállapotú elnyelető anyagot rendeltünk. A metanol gáz elnyeletésére a szilárd lítiumbromid mutatkozott alkalmasnak, míg a metilamin gáz elnyelésére egyaránt használható volt a kálciumklorid, a stromciumklorid, a lítiumklorid, valamint a magnéziumklorid is. Amikor a 8 csatlakozó csonkon keresztül érkező kitágult hűtőközeg hatására a 7 nyomáskiegyenlítő tér nyomása megnövekszik, akkor a benne elhelyezkedő pl. gáz-folyadék komponensekből álló 6 nyomáskiegyenlítő anyag gázkomponensének egy része folyadékfázisba megy át. Ennek következtében a 7 nyomáskiegyenlítő térben a nyomás csupán kis mértékben növekszik. A 9 tágulási tér felől adódó erőhatás minden esetben meghatározza a 7 nyomáskiegyenlítő térbe elhelyezkedő gáz- és folyadékkomponensek belső egyensúlyát. A 6 nyomáskiegyenlítő anyag gázfázisú komponensének és az annak elnyelésére alkalmas cseppfolyós komponens anyagát célszerűen úgy választjuk meg, hogy a tágulási tartály valamely előre meghatározott nyomásintervallumon belül képes legyen a fűtési rendszerben kitágult víz térfogatváltozásának kompenzálására, illetve nyomásváltozásának kiegyenlítésére. A folyadék-gáz komponensekből álló 6 nyomáskiegyenlítő anyagokkal végzett kísérletek azt mutatták, hogy a gázhalmazállapotú rész teljes egészében folyadékfázisba vihető, és így a tágulási tartály teljes térfogatának mintegy 90%-a ténylegesen alkalmassá válik a 8 csatlakozó csonk felől érkező, megnövekedett térfogatú fűtőközeg befogadására. A találmány szerinti zárt tágulási tartályt elsősorban közppnti fűtőrendszerekhez fejlesztettük ki és vizsgálataink szerint az a fűtési főáramkor bármelyik pontján elhelyezhető. Természetesen ugyanez a műszaki megoldás alkalmazható minden olyan technológiai folyamat esetében is, ahol zárt rendszerben áramlik olyan közeg, melynek - a térfogatváltozás miatt bekövetkező - nyomásnövekedését meg kell akadályozni. Szabadalmi igénypontok: 1. Zárt tágulási tartály központi fűtőrendszerekhez és általában zárt rendszerben levő, térfogatát változtató közeg káros nyomásnövekedésének megelőzésére, amely tartálynak a térfogatát változtató közeget magában foglaló zárt rendszerrel közlekedő tágulási tere, valamint a tágulási tértől rugalmas fal, előnyösen membrán útján leválasztott nyomáskiegyenlítő tere van, a tágulási tér a zárt rendszerhez kapcsolódó csatlakozó szervvel, a nyomáskiegyenlítő tér töltő és ürítő nyílással van ellátva, belsejében pedig nyomáskiegyenlítő közeg van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a nyomás kiegyenlítő térben (7) levő nyomáskiegyenlítő közeg két komponensből tevődik össze, melyek közül az egyik mindig légnemű, a másik a légnemű komponenst nyomásnövekedés esetén elnyelő, míg nyomáscsökkenés esetén újból szabadon bocsátó cseppfolyós vagy szi'árd halmazállapotú anyag, a tartály (1, 2) előnyösen két részből, egy fölső dómból (1) és egy alsó gyűjtőfenékből (2) van összeállítva, a tágulási teret (9) a nyomáskiegyenlítő tértől (7) elválasztó rugalmas fal (3) pedig mindkét térfél (7, 9) számára előnyösen 1% és 99% szélső határok közötti térfogathányadot biztosító nagy alak- és helyzetváltozó képességgel rendelkező nagy szilárdságú, vékony zsák jellegű ballon vagy fólia. 2. Az 1. igénypont szerinti zárt tágulási tartály kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugalmas fal (3) kerülete mentén a tartály (1, 2) palástfelületéhez, célszerűen a fölső dóm (1) és az alsó gyűjtőfenék (2) egymással való csatlakozásánál (4) van hozzáerősítve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárt tágulási tartály kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomáskiegyenlítő térben (7) levő nyomáskiegyenlítő anyag légnemű része könnyen cseppfolyósodó gáz, pl. freon, metilénklorid, etilalkohol, toluol, metilamin, etilamin, metanol stb. 4. A 3. igénypont szerinti zárt tágulási tartály kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomáskiegyenlítő anyag cseppfolyós része a légnemű komponens saját kondenzátuma vagy más, a légnemű komponens elnyelésére alkalmas idegen folyadék, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
