174719. lajstromszámú szabadalom • Kompenzációs rendszerű elektromos regisztráló írómű

MAGYAR SZABADALMI 174719 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1978.1. 31. (EE-2548) Nemzetközi osztályozás: IUÍ G 01 D 7/02 G 06 K 15/22 Közzététel napja: 1979. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 31. Feltalálók: Gazdig Gyula technikus, 15%, Papp Ferenc 15%, Tajti Géza 15%, Vermes László 15%, Vogel László 22%, villamosmérnökök, Zádori Ferenc technikus 6%, Budapest, Müller Gyula villamosmérnök, 12%, Kistarcsa Kompenzációs rendszerű elektromos regisztráló írómű 1 A találmány tárgya kompenzációs rendszerű elek­tromos regisztráló írómű, amely elektromos mennyi­ségekkel arányos mechanikus elmozdulást hoz létre és a mechanikus elmozdulást írótoll segítségével folya­matos görbe formájában regisztráló papírra rajzolja. Az elektromos regisztráló íróműveknek (továbbiak­ban írómü) több csoportjuk ismert. Az egyik ismert csoportba azok az író művek tar­toznak, amelyeknél a regisztrálandó elektromos jel erősítőn keresztül elektromechanikus átalakítóra (to­vábbiakban átalakító) jut. Ennek a megoldásnak előnye az egyszerű felépítés. Hátránya elsősorban abból adódik, hogy a rendszer­ben semmiféle visszacsatolás nincs, így a rendszer elemeinek stabilitásával, átviteli karakterisztikájával, továbbá annak stabilitásával nagyfokú követelmények állnak fenn. További hátrányos tulajdonsága a rend­szernek, hogy az átalakító kitérésének növelésével ará­nyosan növekszik a teljesítményfelvétel. A másik ismert csoportba a kompenzációs rendsze­rű írómüvek tartoznak. Ezeknél az átalakító szöghely­­zet-érzékelőt tartalmaz, amely az írómű elfordulásával arányos, elektromos jelet ad. A regisztrálandó jel, valamint a szöghelyzet-érzékelő által szolgáltatott jel különbsége kerül az erősítő bemenetére. Az erősítő itt csak a különbségi hibáéi erősítésére szolgál. Előnyös tulajdonsága a megoldásiak a nagy linéari­tés, a nagy visszaállási pontosság, a kis hiszterézis. Miután az erősítők itt csak a különbségi hibajel erősí­tését végzik, az eleinek átviteli karakterisztikájának 174719 2 linearitásával szemben mérsékelt igényeket támasz­tunk. A rendszer linearitását döntően a szöghelyzet érzékelő linearitása határozza meg. További előnye a megoldásnak, hogy a teljesítményfelvétele kicsi, csak S az átalakító beállási ideje alatt fogyaszt teljesítményt, a beállás utáni teljesítményfelvétele minimális. Hátránya a megoldásnak a valamivel bonyolultabb felépítés. Mindkét ismert megoldásnál megtaláljuk az átalakí­tó tót, amely az elektromos jelet a regisztráló papírra rögzíti. Az elektromechanikus átalakítónak két típusa teijedt el, ezek a lengőtekercses és a lengővas típusú átalakítók. A lengőtekercses vagy Deprez rendszerű átalakító- 15 kát nagy mérési pontosság, jó linéarités mellett nagy érzékenység jellemzi. A rendszer felső határfrekvenciáját kedvezőtlenül befolyásolja a lengőrendszer tömege. A lengőrendszer 20 tehetetlenségi nyomatékét egyrészt a geijesztő te­kercs, másrészt az írást végző toll tehetetlenségi nyo­­matéka adja. A csökkentésnek határt szab a geijesztő­­tekercs esetén a huzal véges térfogata és tömege, a toll esetén a kellő mechanikai szilárdság elérése érdekében 25 a toll tömege. Ha növelni akaijuk a határfrekvenciát, nagyobb mágneses indukciót kell létesíteni, amely vagy nagyobb áramok, vagy nagyobb menetszám se­gítségével lehetséges. A nagyobb áram vastagabb huzal alkalmazását teszi szükségessé, és így mindkét esetben 30 a tehetetlenségi nyomaték növekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom