174714. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési cső
3 174714 4 Találmányunkat a következő ábrákon több kiviteli példával is magyarázzuk. Az 1. ábra egy teljes kisülési csövet ábrázol, amely hengeres kerámia- vagy zafírburából 1, a bura homlokfelületére helyezett 2 kerámiagyűrűből, a gyűrűbe kapilláris 3 hézaggal illesztett és ugyancsak a cső homlokfelületére fekvő 4 fémréteggel ellátott 5 kerámiatárcsából, e tárcsába 6 fémlemez közbeiktatásával beforrasztott 7 volfrámelektródából, illetőleg az utóbbira hegesztett 8 volfrámspirálból áll. A 2 kerámiagyűrű és a cső között pedig szintén 10 kapilláris hézag van, amelyek az alkatrészek egyenetlen felfekvéséből származnak. A beforrasztási művelet ezen elrendezésnél úgy történik, hogy a kapilláris 3 hézag fölé egy 11 forraszkarikát helyezünk, amelyet azután megolvasztunk. Az 1. és a következő ábrákon bemutatott kisülési csövek felépítése a cső két végére nézve szimmetrikus. Az 1. ábrán a cső alsó vége már beforrasztás után látható, amikoris a forraszanyag a kapilláris hézagokba már befolyt (11 .a). A kisülési cső teljes gyártási menete abból áll, hogy a fent leírt módon először a cső egyik végét forrasztjuk be, a beforcasztott véget alulra fordítva bedobjuk a burába a kisülési anyagot, pl. a nátriumfémet, majd a cső felső homlokfelületére helyezzük az imént felsorolt alkatrészeket, egy külső, célszerűen üvegbura alatt a kapilláris 3, 9, 10 hézagokon keresztül kiszivattyúzzuk az 1 burából a levegőt, majd 30—40 higanymilliméter nyomású nemesgáz atmoszférában elvégezzük a 11 forraszkarika megolvasztását. Az 1 burában bennrekedt nemesgáz a kisülési cső gyújtását könnyíti meg. A lámpa begyújtása után a nemesgázkisülés melege később a szilárd anyagot (nátrium) elpárologtatja, így annak gőzei is a kisülési térbe kerülnek. A találmány másik kiviteli alakját a 2. ábra mutatja. Ez és a következő ábrák a már említett szimmetria miatt a kisülési csőnek csak az egyik felét ábrázolják. E kiviteli formánál a 12 zárógyűrű belsejében egy váll van kialakítva, lépcsősen, amely az első ábrához hasonlóan a kerámiacső homlokfelületére fekszik, miközben a 12 zárógyűrű nagyobbik átmérője kapilláris hézaggal a cső külső átmérőjére illeszkedik. Ehhez hasonlóan a másik 13 zárótagon is egy váll van, amely ugyancsak a cső homlokfelületére támaszkodik és a jelen találmány szerint a 12 zárógyűrű kisebbik átmérőjébe is kapillárisán illeszkedik. A 13 zárótag kisebbik átmérője és a cső belső átmérője között is a homlokfelületen képződött kapillárisokkal közlekedő kapilláris hézag van. A 13 zárótag azzal a gyártástechnológiai előnnyel bír, hogy a 11 forraszkarika elhelyezése a leesés ellen jobban biztosítva van. A 12 zárógyűrű lépcsőzése is megkönnyíti az alkatrész elhelyezését és helyzetben tartását, de e kiviteli forma a lezárás hőlökések elleni biztonságát is tovább növeli. A 3. ábra az imént tárgyalt kiviteli formát a forraszkarika megolvasztása után mutatja be, amelyen a 11a forraszanyag elhelyezkedése a kapilláris járatokban jól kivehető. A 4. ábrán látható kiviteli példánál a 14 zárótagnak a csőbe benyúló hengeres része elmarad. Ez azzal az 2 előnnyel jár, hogy az alkatrésznek csak egy átmérőjét kell illeszteni, ami kerámia esetén figyelemre méltó szempont. Az 5. ábra szerinti megoldásnál a 15 zárótag fémből, célszerűen niobiumból vagy tantálból van. A találmány tehát nem korlátozódik az eddigi példákon bemutatott fémezett kerámia zárótagok alkalmazásra. Jelen találmány szellemének felel meg az is, hogy mindkét zárótag anyaga fém. Találmányunk továbbá nem korlátozódik a kisülésicső burájának olyan értelmű lezárására, mintha a cső végét mintegy befenekelnénk, hanem inkább a csővég zárási rendszerére. Erre látunk kiviteli példát a 6. ábrán. Ezen kiviteli példa szerint a kisülési cső vége egy, részben 17 fémréteggel bevont, kerámia 16 toldalékcsővel van ellátva. A toldalékcső és a kerámiacső illeszkedésénél a 19 kerámiagyűrű felhasználásával a találmányunk szerinti egymással közlekedő 20,21,22 kapilláris hézagokat alakítottuk ki. A toldalékcső másik végét pedig a 2. ábra szerinti, ugyancsak a találmány lényegéhez tartozó konstrukcióval zártuk el. A 6. ábrán bemutatott zárási rendszer a kisülési cső végén kettős árambevezetőt eredményez, amelyek közül a 4 fémréteg a 7 volfrámelektródához vezeti az áramot, míg a 16 toldalékcsövön levő és a forrasztási zónán át a cső belsejébe nyúló 17 fémréteg gyújtóelektróda szerepét tölti be. Látható tehát, hogy a 16 toldalékcső beforrasztása önmagában még nem zárja le a kisülési teret, hanem csak részét képezi egy tágabb értelembe vett, jelen találmány szerint készült lezárási rendszernek. Szabadalmi igénypontok 1. Elektromos kisülőcső, mely cső alakú, fényáteresztő kerámia- vagy zafirburából, a bura végeibe beforrasztott két szilárd elektródából, a burában levő gyújtást elősegítő közömbös gázból és alkálifémet tartalmazó ötvözetből áll, azzal jellemezve, hogy a csővégeken két tengelyszimmetrikus zárótag van, a zárótagok egymásbaillő felületei által képzett hézag (3), továbbá az említett zárótagoknak a csőbura homlokfelületével szembenálló felületei között létrehozott hézagok (9, 10) egymással közlekedő kapilláris rendszert képeznek és ezek a hézagok forraszanyaggal vannak kitöltve. 2. Az 1. igénypont szerinti kisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zárótagok (13) a kisülőcső bura (1) külső, ül. belső palástfelületével is kapilláris hézagot képeznek, mely kapillárisok a homlokfelületi kapilláris hézagokkal (9, 10) összefüggésben vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik zárótag (13,14) részben vagy teljesen fémezett felületű tömör kerámia. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik zárótag (15) fém, célszerűen niobium vagy tantál. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
