174714. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési cső

3 174714 4 Találmányunkat a következő ábrákon több kiviteli példával is magyarázzuk. Az 1. ábra egy teljes kisülési csövet ábrázol, amely hengeres kerámia- vagy zafírburából 1, a bura hom­lokfelületére helyezett 2 kerámiagyűrűből, a gyűrűbe kapilláris 3 hézaggal illesztett és ugyancsak a cső homlokfelületére fekvő 4 fémréteggel ellátott 5 kerá­miatárcsából, e tárcsába 6 fémlemez közbeiktatásával beforrasztott 7 volfrámelektródából, illetőleg az utób­bira hegesztett 8 volfrámspirálból áll. A 2 kerámia­gyűrű és a cső között pedig szintén 10 kapilláris hézag van, amelyek az alkatrészek egyenetlen felfekvéséből származnak. A beforrasztási művelet ezen elrendezésnél úgy tör­ténik, hogy a kapilláris 3 hézag fölé egy 11 forraszka­rikát helyezünk, amelyet azután megolvasztunk. Az 1. és a következő ábrákon bemutatott kisülési csövek felépítése a cső két végére nézve szimmetrikus. Az 1. ábrán a cső alsó vége már beforrasztás után látható, amikoris a forraszanyag a kapilláris hézagok­ba már befolyt (11 .a). A kisülési cső teljes gyártási menete abból áll, hogy a fent leírt módon először a cső egyik végét forraszt­juk be, a beforcasztott véget alulra fordítva bedobjuk a burába a kisülési anyagot, pl. a nátriumfémet, majd a cső felső homlokfelületére helyezzük az imént felso­rolt alkatrészeket, egy külső, célszerűen üvegbura alatt a kapilláris 3, 9, 10 hézagokon keresztül kiszi­vattyúzzuk az 1 burából a levegőt, majd 30—40 hi­ganymilliméter nyomású nemesgáz atmoszférában el­végezzük a 11 forraszkarika megolvasztását. Az 1 burában bennrekedt nemesgáz a kisülési cső gyújtását könnyíti meg. A lámpa begyújtása után a nemesgázki­sülés melege később a szilárd anyagot (nátrium) elpá­rologtatja, így annak gőzei is a kisülési térbe kerülnek. A találmány másik kiviteli alakját a 2. ábra mutat­ja. Ez és a következő ábrák a már említett szimmetria miatt a kisülési csőnek csak az egyik felét ábrázolják. E kiviteli formánál a 12 zárógyűrű belsejében egy váll van kialakítva, lépcsősen, amely az első ábrához ha­sonlóan a kerámiacső homlokfelületére fekszik, mi­közben a 12 zárógyűrű nagyobbik átmérője kapilláris hézaggal a cső külső átmérőjére illeszkedik. Ehhez hasonlóan a másik 13 zárótagon is egy váll van, amely ugyancsak a cső homlokfelületére támaszkodik és a jelen találmány szerint a 12 zárógyűrű kisebbik átmé­rőjébe is kapillárisán illeszkedik. A 13 zárótag kiseb­bik átmérője és a cső belső átmérője között is a homlokfelületen képződött kapillárisokkal közlekedő kapilláris hézag van. A 13 zárótag azzal a gyártástechnológiai előnnyel bír, hogy a 11 forraszkarika elhelyezése a leesés ellen jobban biztosítva van. A 12 zárógyűrű lépcsőzése is megkönnyíti az alkatrész elhelyezését és helyzetben tartását, de e kiviteli forma a lezárás hőlökések elleni biztonságát is tovább növeli. A 3. ábra az imént tárgyalt kiviteli formát a for­raszkarika megolvasztása után mutatja be, amelyen a 11a forraszanyag elhelyezkedése a kapilláris járatok­ban jól kivehető. A 4. ábrán látható kiviteli példánál a 14 zárótagnak a csőbe benyúló hengeres része elmarad. Ez azzal az 2 előnnyel jár, hogy az alkatrésznek csak egy átmérőjét kell illeszteni, ami kerámia esetén figyelemre méltó szempont. Az 5. ábra szerinti megoldásnál a 15 zárótag fém­ből, célszerűen niobiumból vagy tantálból van. A ta­lálmány tehát nem korlátozódik az eddigi példákon bemutatott fémezett kerámia zárótagok alkalmazás­­ra. Jelen találmány szellemének felel meg az is, hogy mindkét zárótag anyaga fém. Találmányunk továbbá nem korlátozódik a kisülé­sicső burájának olyan értelmű lezárására, mintha a cső végét mintegy befenekelnénk, hanem inkább a csővég zárási rendszerére. Erre látunk kiviteli példát a 6. ábrán. Ezen kiviteli példa szerint a kisülési cső vége egy, részben 17 fémréteggel bevont, kerámia 16 tolda­lékcsővel van ellátva. A toldalékcső és a kerámiacső illeszkedésénél a 19 kerámiagyűrű felhasználásával a találmányunk szerinti egymással közlekedő 20,21,22 kapilláris hézagokat alakítottuk ki. A toldalékcső má­sik végét pedig a 2. ábra szerinti, ugyancsak a talál­mány lényegéhez tartozó konstrukcióval zártuk el. A 6. ábrán bemutatott zárási rendszer a kisülési cső végén kettős árambevezetőt eredményez, amelyek kö­zül a 4 fémréteg a 7 volfrámelektródához vezeti az áramot, míg a 16 toldalékcsövön levő és a forrasztási zónán át a cső belsejébe nyúló 17 fémréteg gyújtó­elektróda szerepét tölti be. Látható tehát, hogy a 16 toldalékcső beforrasztása önmagában még nem zárja le a kisülési teret, hanem csak részét képezi egy tágabb értelembe vett, jelen találmány szerint készült lezárási rendszernek. Szabadalmi igénypontok 1. Elektromos kisülőcső, mely cső alakú, fényát­eresztő kerámia- vagy zafirburából, a bura végeibe beforrasztott két szilárd elektródából, a burában levő gyújtást elősegítő közömbös gázból és alkálifémet tar­talmazó ötvözetből áll, azzal jellemezve, hogy a csővé­geken két tengelyszimmetrikus zárótag van, a záróta­gok egymásbaillő felületei által képzett hézag (3), továbbá az említett zárótagoknak a csőbura homlok­felületével szembenálló felületei között létrehozott hézagok (9, 10) egymással közlekedő kapilláris rend­szert képeznek és ezek a hézagok forraszanyaggal vannak kitöltve. 2. Az 1. igénypont szerinti kisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zárótagok (13) a kisülőcső bura (1) külső, ül. belső palástfelületével is kapilláris hézagot képeznek, mely kapillárisok a homlokfelületi kapilláris hézagokkal (9, 10) összefüggésben vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kisülőcső kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik zárótag (13,14) részben vagy teljesen fémezett felüle­tű tömör kerámia. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kisülőcső kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik zárótag (15) fém, célszerűen niobium vagy tantál. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom