174707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,5-diaril-imidazol-származékok előállítására

MAGYAB SZABADALMI 174707 népköztársaság LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1976. VIII. 10. (DU-252) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbségei: 1975. VIII. 11. (603,650) 1976. VI. 09. (691,282) C 07 D 233/84, C 07 D 405/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. IX. 28. HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Cherkofsky Saul Carl vegyész, Wilmington, EI. Du Pont De Nemours and Company, Sharpe Thomas Ray vegyész, Wilmington, Delaware, Wilmington, Delaware, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás 4,5-diaril-imidazol-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új gyulladásgátló 4,5 - d iaril-2-szubsztituált-tio-imidazolok, megfelelő szulfoxidjaik és szulfonjaik, valamint az ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. 5 A 3 707 475 számú Amerikai Egyesült Államok­­-beli szabadalmi leírásban Lombardino gyulladás­gátló 4,5-diaril-2-szubsztituált-imidazolokat ismertet. A 3 505 350 számú Amerikai Egyesült Államok­­-beli szabadalmi leírásban Doebel ismertet gyulla- 10 dásgátló 4-alkil-5-aril-szubsztituált-2-merkapto-imid­­azolokat. A Chem. Bér. 106, 1638 (1973) cikkben Zauer, K. és társai ismertették a 4,5-bisz(4-metoxifenil)-2- -metiltioimidazolt és a 4,5-bisz(4-kÍór-fenil)-2-metil- 15 tioimidazolt, de felhasználási területről nem esett szó. Számos irodalmi helyen található utalás a 2-(szubsztituált-tio)-4,5-difenil-imidazolokra, ahol a szubsztituensek, például metil-, propil-, allil- és 20 acetonilcsoportok [például Current Sei. India 17, 184-185 (1948) és Acta. Chem. Sei. Hung. 79 (2) 197-212 (1973)]. A biztonságos és hatásos gyulladásgátlókra állan­dóan nagy szükség van. A gyulladás olyan beteg- 25 ség> amelyet láz, pirosság, megduzzadás és fájdalom jellemez. A gyulladásos betegségek közül a leggya­koribbak, a legkomolyabbak és a legkrónikusabbak az arthritis különböző formái. A traumás sérülés és a fertőzés is gyulladással jár és gyakran ezeket a 30 2 betegségeket is gyulladásgátlókkal kezelik. A keres­kedelemben használt gyulladásgátlók hatását az korlátozza, hogy toxikusak és nem-kívánt mellék­hatásokat idéznek elő. Sok gyulladásgátló gyomor­­irritációt okoz és például változásokat idéz elő a vérsejtekben és a központi idegrendszerben. A mel­­lékvesekérgi szteroidok gyomorirritációt okoznak, és elnyomják az adrenalin normális működését. A Journal of the American Medical Association, 224 kötet, 5. szám (kiegészítés), 1973 „Primer on the Rheumatic Diseases” szerint „az immunológiai reakciók játszanak fő szerepet a reuma-szerű gyul­ladás kialakulásában”. A széles körben használatos nem-szteorid-típusú gyulladásgátlók, mint például az aszpirin, indometacin, fenübutazon és az ibuprofen nem hatnak ezekre az immunológiai reakciókra, csupán megszüntetik a gyulladásos reak­ció tüneteit, ezek a gyógyszerek nem szüntetik meg az arthritis deformans súlyosbodó és véglege­sen pusztító folyamatát. Az immunszupresszív gyógyszerek, mint például a ciklofoszfamid hatáso­sak az arthritis deformans kezelésében, de túl toxikusak ahhoz, hogy széleskörű alkalmazást nyerjenek. A jelen találmány kidolgozása során az volt a cél, hogy jó gyulladásgátló és kevés mellékhatást okozó új arthritis ellenes szert állítsunk elő, amely­ben a hatóanyag az arthritis kezelésére alkalma­sabb, mint az eddig ismeretes szerek. 174707

Next

/
Oldalképek
Tartalom