174677. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó
7 174677 8 mányos kialakításúak lehetnek) a csapos 216 érintkező és a hüvelyes 316 érintkező célszerűen egymással azonos felépítésűek. Az alábbi leírásban ezért csak a csapos 216 érintkezőre hivatkozunk, és a hüvelyes 316 érintkező megfelelő elemeit (amelyeket 100-zal nagyobb lúvatkozási számokkal jelöltünk) nem részletezzük. A 3. és 4. ábrán látható, hogy a csapos 216 érintkezőnek 219 huzalhoz kapcsolódó 217 kábelsaruja van, amelyet szorítószerszámmal erősítünk a huzal véghez. A 217 kábelsarutól a 220 csaprész felé rugalmas 221 gallér van kialakítva, amely félszoros illesztéssel helyezkedik el a 214 üregben, és a csapos 216 érintkezőt behelyezés után a kívánt axiális helyzetben rögzíti. Közvetlenül a 221 gallér alatt ék alakú 223 kiemelkedések vannak, amelyek a 214 üreg gyűrű alakú 214a vállához illeszkednek, és többpontos felfekvést biztosítanak a behelyezett csapos 216 érintkező számára, ami hozzájárul annak a kívánt axiális helyzetben való tartásához. A 223 kiemelkedések alatt a csapos 216 érintkező gyűrű alakú 214b vállal együttműködő oldható rögzítőeszközzel van ellátva (4. és 5. ábra), amely a csapos 216 érintkező egyik oldalán kiképzett visszanyomható 230 rögzító'körömből és két kifelé álló 240 rögzítőperemből áll. Utóbbiak a 215 bemetszés két szemközti oldalán vannak kialakítva (5. ábra). A visszanyomható 230 rögzítőköröm a csapos 216 érintkezőben kialakított 231 nyílásba nyomható be (5. ábra), és lényegében egyik végén befogott hajlított rúdként viselkedik. Amikor a csapos 216 érintkezőt a hátoldal felől (a 3. és 4. ábrán felülről) behelyezzük, a 230 rögzítőköröm visszahajlik, hogy át tudjon haladni a 214 üreg legkisebb átmérőjű részén, amelyet a 214a és 214b váll közötti 214c furatrész képez. A 214c furatrészen való áthaladás után a 230 rögzítőköröm ismét kihajlik, és belekapaszkodik a 214b vállba, miáltal a csapos 216 érintkezőt rögzíti a 214 üregben. A 240 rögzítőperemek sugárirányú összenyomással működnek. Amikor a csapos 216 érintkezőt a hátoldal felől behelyezzük, annak testét a 214c furatrész sugárirányban összenyomja, hogy a 240 rögzítőperemek át tudjanak haladni. A 240 rögzítőperemeknek a 214c furatrészen való áthaladása után a csapos 216 érintkező testének összenyomódása megszűnik, és a 240 rögzítőperemek a 230 rögzítőkörömmel együtt belekapaszkodnak a 214b vállba. Ezáltal a csapos 216 érintkező a szokásosnál megbízhatóbban és szilárdabban rögzíthető a 214 üregben. A csapos 216 érintkező eltávolítása könnyen elkészíthető kéziszerszám segítségével történik, amellyel a 230 rögzítőkörmöt befelé hajlítjuk, és egyidejűleg az érintkezőtestet sugárirányban összenyomjuk, hogy mind a 230 rögzítőköröm, mind a 240 rögzítőperemek elengedjék a 214b vállat, és így lehetővé tegyék a csapos 216 érintkező eltávolítását. Ebből a szempontból különösen előnyös, ha a 230 rögzítőköröm vége a 4. ábrán vázolt módon, a csapos 216 érintkező hossztengelyével párhuzamosan van kialakítva. Ez lehetővé teszi, hogy a kioldó kéziszerszám a kioldáshoz elégséges mértékben befelé hajlítsa a 230 rögzítőkörmöt anélkül, hogy a kéziszerszám végét olyan mértékben kellene bevezetni, hogy elérje a 230 rögzítőköröm és a 240 rögzítőperemek végét. így a kéziszerszám ki tudja oldani a 230 rögzítőkörmöt és illeszkedni tud a 240 rögzítőperemhez. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos csatlakozó, főleg dugasz vagy dugaszolóaljzat, szerelőlaphoz való erősítéshez, amelynek háza, abban elrendezett érintkezője és a házat a szerelőlaphoz erősítő rögzítőszerve van, azzal jellemezve, hogy a rögzítőszervnek a ház (15) oldalából kiálló és egymás felé nyúló két rugalmas szárnya (22, 32) van, amelyeknek egymással szembenéző, a szerelőlap (100) ellentétes oldalaihoz illeszkedő támaszfelületei (22b, 32b) vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik szárny (22) támaszfelülete (22b) távolabb - célszerűen legalább 50%-kal távolabb — van a háztól (15), mint a másik szárny (32) támaszfelülete (32b). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik szárny (22) támaszfelülete (22b) a szerelőlap (100) síkjával párhuzamosan legalább egy irányban nagyobb kiterjedésű, mint a másik szárny (32) támaszfelülete (32b). 4. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rögzítőszervnek kétszer két rugalmas szárnya (22, 32) van. 5. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a háznak (15) a szerelőlapba (100) való behatolását határoló válla (40) van. 6. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik szárny (32) a szerelőlap (100) nyílásába (100c) bepattanó elemként van kialakítva, és támaszfelülete (32b) a szárny (32) külső oldalán elrendezett ék alakú rögzítőperemen (32a) van kiképezve, míg a másik szárnynak (22) a háztól (15) térközzel elválasztott rúdrésze (22c) van, és támaszfelülete (22b) ezen van kialakítva. 7. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik szárnynak (22) a másik szárnyat (32) körülfogó nyílása (22a) van. 8. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a háznak (15) az érintkezőt (216) befogadó ürege (214) van, és az érintkezőnek (216) az üregben (214) kialakított első vállhoz (214b) illeszkedő, egyik végén befogott hajlított tartóként kialakított első oldható rögzítőeszköze — célszerűen rögzítőkörme (230) -, valamint ugyanezen első vállhoz (214b) illeszkedő, sugárirányban összenyomható elemként kialakított, az elsőtől független második oldható rögzítőeszköze - célszerűen rögzítőpereme (24) - van. 9. A 8. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezőnek (216) az üregben (214) szorosan illeszkedő rugalmas gallérja (221) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
