174645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázóanyag előállítására hígított istállótrágya felhasználásával
5 174645 6 zőbbé tenni. Ebből következik az is, hogy ha az adottságok olyanok, hogy az istállótrágya kiszállítása nem vízöblítéssel történik, tehát túlnyomórészt ürülék, vagy valamilyen okból már elválasztott szilárd fázis felhasználását kell megoldanunk, akkor ezt is 5 vízzel való hígítással készíthetjük elő. Maga a műanyaghab a talajba juttatva ismeretes módon talajlazító hatású, kb. öt év alatt teljesen lebomlik és bomlásának eredményeképpen évente mintegy 3—8 % nitrogént szolgáltat a talajnak. A iq találmány szerinti, hígított istállótrágyával átitatott műanyaghab ugyanekkor azonban baktérium mentesített istállótrágyát is fokozatosan, ez alatt az idő alatt adja át a talajnak, időközben pedig a beszivárgó csapadékvizet és ezzel a növényzet részére szükséges 15 nedvességet is a kapilláris szivárgás tartományán belül tárolni tudja. A találmány szerint előállított trágyázóanyag további előnye, hogy felhasználása nincs szűk területre korlátozva és egész évben folyamatosan, a telep 20 elhelyezésétől függetlenül bármely területre szétosztható és bármilyen termelési rendszerbe beilleszthető. A találmány szerinti trágyázóanyag könnyen tárolható és szállítható. A kiosztása megtervezhető úgy, hogy az adott gazdaság minden talpalatnyi termőföldje 25 évenként 400—450 q/ha szerves trágyát kapjon. A műanyaghab nedvesség felszívó hatása igen kedvező, a korábban a komposztálásnál alkalmazott tőzeg, kukoricacsutka, faforgács felszívó hatásának sokszorosa. A találmány szerinti trágyázó anyag ezenkívül arra 30 is alkalmas, hogy kiegészítő műtrágyával is ellássuk, így előállításának egyik foganatosítási módja szerint a híg istállótrágyába-a műanyaghabba történő bekeverést megelőzően — a termesztendő növényfajtának és a talajviszonyoknak megfelelően választott mennyisé- 35 gű és anyagú műtrágyát pl. szuperfoszfátot, kalciumot, magnéziumot és/vagy nitrogént keverhetünk. Az előállításhoz a telepen levő vagy építendő hígtrágyatartályból szivattyúval szállíthatjuk a megfelelően hígított istállótrágyát a keverőgép (célszerűen 40 DOSIMAT keverőgép) előzőleg műanyaghabbal megtöltött munkahengerébe, ahol a keverés következtében a műanyaghab a hígított istállótrágyát magába szívja; az így elkészített trágyázóanyagot szállítószalagon szállíthatjuk ki a szállítókocsikba. Előnyös, 45 ha a műanyaghabot — amely könnyű fajsúlyánál fogva sok helyet foglal el — nem készen szállítjuk a trágyatermelő telepre, hanem önmagában ismert módon a helyszínen állítjuk elő. Az ehhez szükséges berendezést hordozható kivitelben, géperejű vonta- 50 tással szállíthatjuk sorra az egyes trágyatermelő telephelyekre. A találmány szerinti trágyázóanyag előállításának és felhasználásának bemutatására az alábbiakban iránymutató példákat közlünk. 55 1. példa 100 kg 1 súlyszázaléknyi szárazanyagot tartalmazó gg híg istállótrágyát 23 kg karbamid-formaldehid habbal keverünk el NSzK gyártású DOSIMAT keverőgépben. Szervestrágya szóró pótkocsival 1 ha területre 230 q felitatott habanyagot szórunk ki, majd két nap eltelte után diszktillerrel a talajba bedolgozzuk. g5 2. példa 100 kg 5 súlyszázaléknyi szárazanyagot tartalmazó híg istállótrágyát 16 kg melamin-formaldehid habbal keverőgépben elkeverünk. Szervestrágya szóró pótkocsival 1 ha területre 46 q felitatott habanyagot szórunk ki, majd két nap elmúltával ekével a talajba bedolgozzuk. Megjegyezzük, hogy a szárazanyagtartalom százalékarányok irányadó adatok, amelyeket kellő gyakorlattal szemmel is meg lehet becsülni. Ha a talajviszonyok és a termesztendő növényfajta szempontjából kívánatos, akkor e példák szerint készített trágyázóanyag hígított istállótrágyájába — még a műanyaghabbal történő felitatás előtt — a tápanyagmérleg szerinti mennyiségű műtrágyát, pld. szuperfoszfátot, kalciumot, magnéziumot és/vagy nitrogént keverünk hozzá. A végzett kísérletek igen kedvező eredményekkel jártak. Maga a trágyázóanyag a formaldehid hatására gyakorlatilag baktériummentessé vált; a végzett vizsgálatok szerint a jelen levő kórokozók jelenléte olyan minimális volt, ami elhanyagolható. (Megfelelt pl. a felszíni vizek IV. „erősen szennyezett” osztályának, ami mezőgazdasági vonalon veszélyt már nem jelent.) A találmány szerinti trágyázóanyag tenmésfokozó hatása szembetűnő: az egyes talajtípusoktól függően a zöld takarmánynövények terméshozama 20 százalékot meghaladó értékkel növelhető. Takarmánynövényeknél a trágyázóanyagot célszerű mintegy 20 cm mélységben bemunkálni a ■ talajba, ezt követheti a szokásos talajelőkészítés, majd a vetés. A jó bemunkálás előfeltétele a jól beállított eke, mert csak ezzel lehet elérni, hogy a talajfelszín egyenletes legyen és ne maradjon kint trágyázóanyag, amit a szél kiszárítana és továbbkergetne. A végzett kísérleteink azt mutatták, hogy már műtrágyázott nagyobb táblán a találmány szerinti trágyázóanyaggal kezelt parcellákon a szója és napraforgó 10 %-os a silókukorica 18 %-os többlettermést hozott. Bebizonyosodott az is, hogy a híg istállótrágya teljes értékű hasznosítása megoldott anélkül, hogy bármiféle fertőzés veszélye fennmaradt volna. Az előállított trágyázóanyag a gazdaságon belül jól felhasználható, de távolabbi területekre is jól bírja a szállítást. Az előállítási költségek - minden más, eddig ismert tisztítási és fertőtlenítési eljáráshoz képest — igen kicsinyek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás trágyázóanyag előállítására istállótrágya felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a hígított istállótrágyával keverés útján nyiltcellás, vagy túlnyomórészt nyiltcellás, formaldehid tartalmú műanyaghabot pl. karbamid-formaldehid vagy melamin-formaldehid habot itatunk át. 2. Az 1.igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a híg istállótrágyába a műanyaghabba történő bekeverést megelőzően a termesztendő növényfajtának megfelelően választott mennyiségű és anyagú műtrágyát pl. szuperfoszfátot, kalciumot, magnéziumot és/vagy nitrogént keverünk. A kiadásért felel: az OTH Kiadói Osztályának vezetője 80038, OTH, Budapest
