174633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glikolaldehid előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174633 Bejelentés napja: 1976.1.9. (SA—2876) Elsőbbsége: Olaszország: 1975.1.10. (19167 A/75) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 47/19 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: Megjelent: 1979. VIII.28. 1980. III.31. Feltalálói ki : Szabadal más : Re Luciano, vegyész, Caciagli Valerio, vegyész, Snamprogetti S.p.A., Róma, Olaszország Milano, Olaszország Eljárás glikol-aldehid előállítására 1 A találmány tárgya eljárás glikol-aldehid előállítására, a CHjOH—OR vagy CH^ =CH—O/CO/R általános képletű vegyületből kiindulva — a képletekben R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport - ozmium-tetroxidból és valamilyen alkálifém- vagy alkáliföldfémklorátból álló oxidáló keverékkel végzett oxidálás útján. A C.A. 70, 47 182 W referátum szerint ozmimum-tetroxid alapú oxidálókeveréket és klorátokat használnak, savas körülmények között. A megoldás szerint propént alakítanak át propén-oxiddá és 1-klórpropan-2-01-lá. A C.A. 72, 100 007 n referátum és egyéb irodalmi helyek szerint ozmium klorátokkal együtt bázikus közegben hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek előáUítására használható. A C.A. 78 34 336 q referátum szerint diolokat közel semleges közegben állítanak elő; az alkalmazott katalizátorrendszert bonyolult eljárással készítik. A. C.A. 82 72 526 s referátum szerint ozmium-tetroxidot használnak katalizátorként. . A C.A. 68 86 554 közlemény szerint az ozmium-tetroxidot oxigénnel együtt alkalmazzák alkoholok, glikolok, acetonok oxidálásánál. A találmány szerinti eljárásnál a kiindulóanyagot ozmium-tetraoxiddal oxidáljuk, amiből legalább 20 milligrammot alkalmazunk egy gramm oxidálandó anyagra. A klorát folyamatosan regenerálja az ozmium-tetraoxidot az ozmium-tetraoxid telítetlen vegyület — adduktum oxidáló hasításával. A klorátnak ennélfogva legalább sztöchiometrikus mennyiségben kell jelen lennie. Az ozmium-tetroxid a reakció befejező-174633 2 dése után visszanyerhető; vagy úgy, hogy az ozmium-tetroxidot nitrogénárammal áthajtjuk egy illékony csapdába, amiben kiindulási anyag van jelen és ahol az ozmium-tetroxid a kiindulási anyaggal újra felhasznál- 5 ható, nem illékony adduktummá alakul; vagy úgy, hogy az ozmium-tetroxidot megfelelő oldószerre] (például CCl4-dal, benzollal, dietil-éterrel) extraháljuk, és — miután az adduktum képzése céljából hozzáadtuk a kiindulási anyagot az extraktumhoz — le- 10 desztilláljuk az oldószert. Pontosabban kifejtve, vizes közegben, 0°C és 100°C közötti hőmérsékleten (általában +25°C-tól +50°C-ig) oxidálunk folyékony fázisban, atmoszférikus nyomáson. Vízben oldhatatlan szilárd anyagok 1 g esetében előnyös olyan vízzel elegyedő inert oldószert (például tetrahidro-furánt, alkoholokat) adni a reakcióelegyhez, amely oldószer legalább részben oldja az oxidálandó anyagot; vagy egy olyan vízzel nem elegyedő oldószert (például CC14, dietiléter, benzol) cél- 20 szerű a reakcióelegyhez adni, amely legalább részben oldja mind az oxidálandó anyagot, mind az ozmium-tetroxidot. A találmány szerinti vegyület e 1 őállítására szolgáló hagyományos módszerekkel összehasonlítva, a talál,g mányszerinti eljárás gazdaságossági szempontból haladást jelent, minthogy olcsóbb és egyszerűbb is. A találmány szerinti eljárással előállított vegyület hasznos intermedier, például alfa- amino-béta- hidroxi- savakat a jól ismert Strecker-reakcióval vagy annak 10 módosított változataival lehet belőle előállítani. Az említett aminosavak előállítására az alfa-hidroxi-oxo-vegyületek szintézisének ez a módszere kü-
