174628. lajstromszámú szabadalom • Szelektív nátrium-érzékeny elektród

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174628 i SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: 1®f Bejelentés napja: 1976. VIII. 31. (RA-654) G 01 N 27/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. III. 28. Megjelent: 1980. VIII. 30. V\ r A' Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Boksay Zoltán oki. vegyész, Dr. Csákvári Béla oki. vegyész, Rudelkis Elektrokémiai Műszergyártó Dr. Havas Jenő oki. vegyész, Patkó Márton oki. vegyészmérnök, Szövetkezet, Budapest Budapest Szelektív nátriumion-érzékeny elektród 1 A találmány tárgya alaprétegből és érzékelő rétegből álló, üvegalapú érzékelő membránnal ki­képzett, rövid válaszidejű és nagy szelektivitású nátriumion-érzékeny elektród. A biológia, a laboratóriumi diagnosztika, az 5 intenzív terápia és a neonatológia területén nél­külözhetetlen a nátriumionok-, a káliumionok- és a lítiumionok koncentrációjának gyors meghatározása. Hasonlóan fontos feladat ezeknek az ionoknak - kiváltképp a nátriumionoknak - meghatározása 10 a vizanalitikában és a gyógyszeripar, a cellulózipar, az élelmiszeripar, stb. különböző területein. Eddig ezt a feladatot csaknem kizárólag lángfotometriás módszerrel oldották meg. A lángfotometriás mód­szer azonban hosszadalmas, körülményes (a méré- 15 sek kivitelezéséhez a biológiai folyadékokat, pl. a vért szeparálni pl. centrifugálni, továbbá hígítani és végül a lángba porlasztani kell), sőt a mérésekhez nélkülözhetetlen gázok (hidrogén, acetilén) haszná­lata miatt balesetveszélyes is. A lángfotometriás 20 módszer hátrányai közül indokolt kiemelni azt, hogy a módszer nem alkalmazható a természetes összetételű minták pl. szeparálatlan teljes vér, tej, stb. alkáliion koncentrációjának meghatározására, továbbá folyamatos, anaerob, valamint in vivo 25 mérések kivitelezésére. A lángfotometriás módszer hátrányai miatt ke­­riUt az utóbbi időben napirendre az alkáliionok koBPentrációja, poteodojnetriés meghatározásának kérdése. A szelektív : ionénékeny pi. nátriumion-ér- 30 2 zékeny elektródokat tartalmazó potenciometriás módszer a lángfotometriás mérési eljárás vala­mennyi említett hátrányát kiküszöböli, - előnyei közül kiemelendő, hogy nagyon gyors, mikro-ana­­litikai feladatok ellátására, továbbá természetes összetételű és hőmérsékletű biológiai folyadékok nátriumion-koncentrációjának meghatározására és in vivo folyamatos mérések kivitelezésére is alkalmas. A potenciometriás nátriumion-koncentráció meg­határozást úgy hajtják végre, hogy az ismeretlen nátriumion-koncentrációjú oldatba egy nátriumion­­-érzékeny elektródot, valamint egy vonatkozási elektródot helyeznek el és megmérik a közöttük fellépő potenciálkülönbséget. Az utóbbiból a nát­riumion-koncentráció közvetlenül megkapható. A mérést ismert koncentrációjú oldattal való kalib­ráció előzi meg. A nátriumion-érzékeny elektródok ismert típusai két csoportba oszthatók: ioncserélő és üvegalapú elektródok. (Irodalom: Havas,J.: Kandidátusi érte­kezés. Budapest, 1969-, Lengyel,B. Boksay ,Z., Csákvári,B.: A szilikátüvegek elektromos tulajdon­ságai; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966., Eisen­­man,G.: Glass Electrodes for Hydrogen and Other Cations. Marcel Dekker, Inc., New York. 1967.) Az ioncserélő alapú elektródok felépítése a következő. A szilárd nátriumionokkal feltöltött ioncserélőből heterogén vagy homogén membránt képeznek ki, vagy inert membránt itatnak át folyékony ioncserélővel. A membránt mint érzé-174628

Next

/
Oldalképek
Tartalom