174627. lajstromszámú szabadalom • Szelektív réz-érzékeny elektród
MAGYAR népközt A rs as Ag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 174627 0 Bejelentés napja: 1976. VIII. 31. (RA—653) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 27/30 országos Közzététel napja: 1977. III. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. Vili. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Milka Tótévá Nyeskova oki. vegyészmérnök, 40%, Szófia, Bulgária, Radelkis Elektrokémiai Műszergyártó Dr. Havas Jenő oki. vegyész, 60%, Budapest Szövetkezet, Budapest Szelektív réz-érzékeny elektród 1 A találmány tárgya szilárd réz-ezüst-szelenid csapadék érzékelővel kiképzett szelektív réz-érzékeny elektród. Ismeretes, hogy az utóbbi évtizedben széles körben elterjedt a szelektív ionérzékeny elektródok analitikai, ipari folyamatellenőrzési és szabályzástechnikai alkalmazása (Pungor, E., Tóth, K., Fehér, Zs.: Indikátorelektród, mint a kémiai ipari automatizálás egyik alapja. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.). A szelektív ionérzékeny elektródot alkalmazó potenciometriás mérési eljárás lényege a következő: a mintaoldatban szelektív ionérzékeny pl. réz-érzékeny elektródot, valamint mérőelektródot és másodfajú, pl. ezüst/ezüst-klorid elektródot, mint vonatkozási elektródot helyeznek el. Mérik az így kiképzett mérőcella elektromotoros erejét, amelyből meghatározható a mintaoldat keresett ionaktivitása, vagy ionkoncentrációja, vagy ionaktivitásának negatív logaritmusa. A szelektív réz-érzékeny elektródok előállítására vonatkozó ismert szabadalmi leírások lényege a következő: előállítják a réz- és az ezüstionok vízben rosszul oldódó sóját, úgynevezett csapadékát, pl. réz- és ezüst szulfidját, telluridját, vagy szelenidjét, majd a csapadékokat összekeverik, a keveréket (N° 143 114 csehszlovák szabadalomban réz-szelenid és ezüst-szelenid keveréke, N° 7111, 124 japán szabadalomban réz- és ezüst szulftdjának, szelenidjének és telluridjának keveréke) membránná préselik. Az így előállított membrán egy részletét cső végébe ragasztják, a csőbe 2 elektrolit oldatot, mint potenciál elvezetőt, abba másodfajú elektródot helyeznek el. Az elmondottakból megállapítható, hogy az ismert eljárásokkal eddig csak heterogén szerkezetű, csapadék-keverék 5 érzékelővel rendelkező szelektív réz-érzékeny elektródokat állítottak elő. A heterogén szerkezetű érzékelőben az ezüst-csapadék képezi a kötőanyagot és ebben van eloszlatva a réz-csapadék, mint aktív anyag. A heterogén szerkezetű érzékelővel 10 rendelkező elektródok hátrányos tulajdonságai közül az alábbiakban az analitikai kémiai szempontból fontosakat emeljük ki. Az érzékelő heterogén szerkezetének következménye az, hogy az érzékelő felület különböző területein más és más 15 határfázis potenciál alakul ki (lokális elemek is működnek), és így az eredő potenciál nagymértékben függ az érzékelő szerkezetétől, ezért az elektródok normál potenciáljának értékeiben lényegesen nagyobb szórás mutatkozik, mint a homogén 20 íonérzékeny elektródok esetében mérhető. Az érzékelő heterogén szerkezetének következménye az is, hogy az érzékelő felület különböző területein más és más oldhatósági viszonyok alakulnak ki (egyidejűleg több oldhatósági egyensúly áll fenn), 25 amelynek következtében állandóan változik az érzékelő felület szerkezete és felületi domborzata. Előbbi az aszimmetria potenciál időben történő változását eredményezi, utóbbi az adszorpció mértékét növeli és így a mérések reprodukál- 30 hatósága csökken. Az érzékelő heterogén szerke-174627
