174611. lajstromszámú szabadalom • Biotechnikei eljárás borjak ivararányának befolyásolására
3 174611 4 calves from inseminations after electro-phoresis of sperm. J. Anim. Sei., 1974.38.603 —604.p. — Hafs, H.D. és Boyd, L.J.: Galvanic separations of X- and Y-chromosome bearing sperm. Am. Soc. Anim. Sei., 1971.85-97.p.). Knaack és mtsai által ajánlott elektroforézises módszerrel - melynek részleteit szabadalmaztatták - sikerült szignifikáns ivararány-eltolódást kapniok (Knaack, J. von, Nehring, H., Lorenz, G.: Neue Ergebnisse der experimentellen Willkürlichen Geschlechtsbeeinflussung beim Rind. Tierzucht. 1973.27.156—159.p.). E licencet kipróbálva más kutatóknak ezeket az eredményeket még nem sikerült megismételni (J. Uwlandra hivatkozik e tekintetben M. Courot a Le choix du sexe est-il possible chez les mammifères? című cikkében. Élevage Insemination, Paris, 1975.150.19-28.p.). Más kísérletek azt igazolták, hogy az ioncserélő gyanták alkalmazása sem hozta meg a kívánt eredményt (Hahn, R. és mtsai: Versuche zur Geschlechtsbestimmung am BuUensamen. Dt. tierärztl. Wschr., 1975.82.5-10.p.). Hazánkban is folynak az ívararúny módosítását célzó vizsgálatok (Kovács, A., Iváncsics és Gergácz), részletes eredmények azonban egyelőre nem ismertek. Az ismertetett, sperma-manipulációra alapozott próbálkozások eredményei bizonytalanok és ritkán reprodukálhatók. E módszerekkel kapott ivarilag determinált sperma előállítása idő- és költségigényes. Emellett az ilyen spermával végzett termékenyítések után a fogamzási ráta csökkenésével lehet számolni, mivel mindegyik beavatkozás hátrányosan befolyásolhatja a spermiumok túlélését és termékenyítőképességét (fertilitását). Ily módon széleskörű nagyüzemi felhasználásra aligha alkalmas. Az eddig említett megoldásokkal ellentétben elenyészően kevés azoknak a vizsgálatoknak száma, amelyek a nőivarú egyedre, az ovuláció idejére, illetőleg a termékenyítésnek az ehhez viszonyított időpontjára irányultak. E tekintetben főként humán vonalon vannak figyelemre méltó tapasztalatok és eredmények. „A cikluson belül megfelelő napra időzített közösülés látszik a gyakorlatban is hasznosítható módszernek ... A megfelelő napon céltudatosan végzett közösülés - 80%-os valószínűséggel - biztosíthatja a kívánt nemű gyermeket.” (Vajda R. és Czeizel E.: Hazai igények az utód nemének tudatos irányítására. Orvosi Hetilap, 1977.118.15.867—871 .p. — E cikk hivatkozik az e tárgykörbe vágó külföldi irodalomra is: Rorvik, D.M.: Look. 1970.24.88.p. - Shettles, L.B.: J. Obstet. Gynes. 1961.18.122.p. - Shettles, L., Rorvik D.: New York, Dodd. Med. and Co. 1970.)! Háziállatok közül a nyúl esetében sikerült a hímivarúak arányát növelni (Szemere G.: Adatok a nemek öröklődésére vonatkozóan. Biolog. Köziem, ftidapest. Akad. Kiadó, 1958. 2.115-120.p. - Arakeljan, M.A.: Viability and sex of the progeny of animals. Trud. erevansk Zooteh. Vet. Inst 1959.23.239-255.p.) Szarvasmarha esetében, ahol a biztonságosabb fogamzás érdekében ajánlatos az ivarzás (ösztrusz) időszakának végén termékenyíteni, nagyszámú vizsgálat sem mutatta az ivararány határozott eltolódását (Gardner, K.E.: The sex-ratio in calves resulting from artificial insemination. J. Dairy Sei., 1950.33.391.p. - Koller, R.: Is it possible to influence sex by the use of artificial insemination? Wien, tierarztl. Msein., 1951.38.765-769.p. - Van Demark, N.L. és Malves, P.V.: Do A.I. practices affect the sex-ratio? A.I. Digest, 1960.8.11—12.p. - Ballinger, H.J.: The effect of insemination carried out early or late in oestrus on the sex-ratio of calves born. Vet. Rec., 1970.86.631.p.). Negativ eredményük miatt, a mesterséges termékenyítés adatainak elemzésére szorítkozó eme vizsgálatok egy ideig feltehetően gátlólag hatottak a további próbálkozásokra. Az utóbbi időben viszont statisztikai vizsgálatokkal megállapították, hogy ásványi anyag adagolásával a szarvasmarha utódainak ivari megoszlása befolyásolható. A kapott pozitív eredmények egyelőre kis létszámú (29 illetőleg 38 szarvasmarhából álló) csoportokra vonatkoznak (Stolkowski, J., Lefevre, M.: Essais de contrôle du sexe chez les bovins sous l’influence de la nutrition minérale. Rec. Med. Vet., Paris, 1977.153.1.33-40.p.). A korábbi sikertelenség fő oka egyrészt a petefészek-, a petefészek-dinamizmus-, az ovuláció vizsgálatának pontatlanságaiban, hibáiban, másrészt a hormonkészítmények alkalmazásának, az ovuláció stimulálásnak és az ovuláció szinkronizálásnak hiányosságaiban kereshető. A pontos gynekológiai vizsgálatok és a spermatológiai ismeretek célirányos kombinálásának elmulasztása szintén hozzájárult ahhoz, hogy szarvasmarhánál az ivararány anyaállaton keresztül történő befolyásolását célzó vizsgálatok és próbálkozások eddig - egy kivétellel — zsákutcába jutottak. A találmány célja egyszerű, biztonságos, olcsó, nagyüzemi körülmények között is alkalmazható eljárás kidolgozása, amellyel a borjak ivararányát a nő- vagy a hímivar irányában módosítani lehet, s amelynek következtében a fertilités illetve fogamzás bizonyos mértékben emelkedik, a két ellés közötti intervallum pedig arányosan csökken. A fenti célkitűzés megvalósítása során az alábbi- önmagukban is ismert — spermatológiai és gynekológiai tényezőkre voltunk figyelemmel. Mivel az Y kromoszómát hordozó androspermiumok kisebbek és könnyebbek, mint az X kromoszómát tartalmazó gynospermiumok, ezért motilitásuk nagyobb, és így szignifikánsan több halad közülük elől a petesejt irányába. Az élénkebb mozgás a tartalék energia gyorsabb elhasználódásával jár, ezért az androspermiumok túlélése, következésképpen termékenyítőképessége rövidebb intervallumra korlátozódik. A gynospermiumoknak ezzel szemben nagyobb az ellenállóképessége, hosszabb az élettartama és a termékenyítőképessége. Ebből adódik, hogy ha az ovuláció, valamint a petesejtnek a petevezetőbe jutása előbb következik be, mint a spermiumok petevezetőbe érkezése, fokozódik a valószínűsége, hogy az ott várakozó petesejtet a hamarabb érkező androspermiumok egyike termékenyíti meg. Ha viszont az ovuláció megtörténtekor a spermiumok már a petevezetőben vannak, a hosszabb túlélő- és ter5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
