174579. lajstromszámú szabadalom • Erjesztőtartály, főleg fehérborok részére

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

174579

C

|)

i

Bejelentés napja: 1978. I. 24. (GO-1389)

Nemzetközi osztályozás:

C 12 G 1/02,

C 12 B 1/10

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

Közzététel napja: 1979. VII. 28.

; , ■

HIVATAL

Megjelent: 1980. VII. 31.

1 * i ? *

Feltaláló: Szabadalmas:

Wachtier István adjunktus, Gyöngyös. Gödölló'i Agrártudományi Egyetem

Mezőgazdasági Főiskolai Kai, Gyöngyös,

Eijesztőtartály, főleg fehérborok részére

1

A találmány tárgya erjesztőtartály, főleg fehérborok részére, amelyben keverőszerkezet van elhelyezve és a tartály tetejénél vízelosztó szerkezete van.

A fehérborok minőségét az eijedési hőmérséklet 5 jelentős mértékben meghatározza. Alacsonyabb hőmérsékleten jobb fehérbor készíthető, míg az optimálisnál magasabb hőmérsékleten erjesztett bor alkoholtartalma kevesebb, íz- és illatanyagokban szegényebb, a bor üresebb, jellegtelenebb, tehát 10 gazdaságilag is értéktelenebb lesz. Ezenkívül még megemlíthetők a betegségekre, elöregedésre való nagyobb hajlam és a ki nem erjedt cukor okozta problémák.

Az erjedési hőmérséklet szabályozására külön- 15 böző hűtő- és fűtőberendezések ismertek:

A vízcsörgedeztetéses csőkígyós musthűtő tulajdonképpen a tejhűtőhöz hasonlóan működik. A gyártott hűtők 58-360 m hosszúságú és 40-50 mm átmérőjű párosával vagy kötegesen 20 egymás fölé elhelyezett hajlított csövekből álló csőkígyók, amelyek külső felületére vizet csörgedeztetünk a csövek felett elhelyezett perforált tartályból, a csövekben pedig a hűtendő must áramlik. 25

A vízcsörgedeztetéses fémtartályos hűtést sikerrel alkalmazzák a hűvösebb klímájú országokban.

Az ottani kedvezőbb adottságok mellett (7-10°C-os hűtővíz) az erjedő must hőmérséklete nem haladja túl a 23-24 “C-t. Mivel a berendezés 30

2

működése a külső hőmérséklettől függ, melegebb klímáknál nem használható.

A víz jobb visszatartása érdekében a franciaországi borászok jutaszövettel borítják be a tartály falát. Hazai tapasztalatok szerint ennél az eljárásnál nagy a hűtéshez felhasznált víz mennyisége, ugyanakkor nem minden esetben kielégítő a hűtés. Intenzívebb hűtés esetén a tartály környékén igen kellemetlen a munkavégzés a szétfreccsenő víz miatt.

Ismeretesek továbbá olyan megoldások, amikor kettősfalú fémtartályokat alkalmaznak, ahol a kettős fal között valamilyen hűtőközeget, például vizet keringtetnek. Ilyen megoldást ismertet a 2 242 196 sz., a 2 042 791 sz. és az 1 767 319 sz. NSZK közzétételi irat. Ezeknél a megoldásoknál a fermentlé keverésére keverőszerszámot alkalmaznak, vagy a fermentlébe levegőt vagy inert gázt juttatnak be és ezzel biztosítják a fermentlé keverését.

Mindezeknek a berendezéseknek a beruházási költsége igen jelentős. Ezért a kettősfalú fémtartályokat általában csak pezsgő készítéséhez használják.

Ismeretes továbbá a 340 857 sz. osztrák szabadalmi leírás szerinti levegőztető berendezés, amelynél a hűtőberendezést magában a fermentor tartályban helyezik el és a fermentlé a hűtőberendezés csöveiben áramlik. A fermentléhez levegőt kevernek és a levegővel keveredett fermentlevet szivattyúval cirkuláltatják.

174579