174567. lajstromszámú szabadalom • Hőtágulási kiegyenlítő kompenzátor főleg forróvíz vagy gőzfűtés csővezetékeihez
3 174567 4 vezetéket alátámasztó szerkezetek általában csúszó, egyenesbevezető vagy gördülő típusúak. A megfelelő típus kiválasztásakor a kompenzálás! módot kell figyelembe venni. A fixpontok, az alátámasztó szerkezetek, a kompenzátorok és a csővezeték egy olyan összekapcsoltan együttműködő rendszert alkotnak, amelyhez minden egyes elem üzemelési funkciójának hatása kiterjed a többi alkatrészre. A felsorolt elemek helyes kiválasztása és alkalmazása ugyanúgy befolyásolja az üzembiztonságot, mint pl. a csőfal megfelelő megválasztása. A tömszelencés kompenzátorok korszerű megoldásoknak tekinthetők. Ezeknél a csővezeték el van vágva, ez teszi lehetővé a csővég elmozdulását a csatlakozórészekben fellépő belső nyomásból származó erők hatására. Az elmozdulás a kompenzátorházban játszódik le. Az egymástól eltolódó csővégeket a kompenzátorházban megfelelően tömíteni kell. A kiegyenlített kompenzátor néven ismert típusnál a kiegyenlítés ismert feltétele: dói = dpi - do2 ahol dD) a kompenzátorház belső átmérőjét, dDí dugattyú külső átmérőjét, dDa a tömítésnek a dugattyú falán mért átmérője. A kiegyenlített típus hátránya, hogy három tömítést kell meghúzott állapotban tartani, a szerkezet bonyolultabb, beépítési hossza, súlya nagyobb, mint a kiegyenlítetlené. Ismertek a kiegyenlítetlen (nem tehermentesített) kompenzátorokból a két fixpont közötti szakasz felezőjében két kompenzátorból összeépített (ikresített) kompenzátorpár is. Ha nem tehermentesített kompenzátort építenek be, akkor a tágulási hosszváltozás útjától függő átállító (működtető) erők, valamint a mozgó csőtartók súrlódásától függő erők mellett járulékosan még nyomóerők is fellépnek, amelyeket a kompenzátor mértékadó keresztmetszete és a maximális belső nyomás határoz meg. A nyomásból származó erők a kigyenlítendő szakasz végpontján elhelyezett fixpontot, — pl. azt, ahol a táguláskiegyenlítés megoldásának egy másik szakasza kezdődik -, valamint a főelzárók beépítési helyét terhelik. A nagy átmérők és nagy belső nyomásértékek esetén tehát nagy fixpontterheléssel kell számolni, emiatt az ilyen típusú kompenzátorok alkalmazási területe korlátozott. Újabban váltak ismertté az ún. utántömítő kompenzátorok. Ebben a kompenzátorban tömítőgyűrűt és hosszúszálú azbeszt és kötőanyag keverékéből álló masszát alkalmaznak, amelyet egy csavarmenetes dugattyúval nyomás alatt préselnek az eltömítendő hengerfelületre. A tömítőmasszát a csővezetékben áramló közeg oldja, ezért időnként a csavarmenetes dugattyú utánhúzása, illetve újabb masszamennyiség bevitele szükséges. Ilyen pl. a YARWAY-kompenzátor, melynek hátránya, hogy a tömítőszakasza utántöltése, pótlása körülményes, üzemi viszonyok között számos nehézséggel jár, a belső nyomás miatt a kompenzátor folyamatos feltöltése nem megoldott, mert a csavarmenetes dugattyú kiemelését feltételezi stb. Főleg forróvíz távfűtés vezetékeknél e komparátor alkalmazását nehezíti, hogy a telepítéshez akna szükséges. Ennek nemcsak helyigénye nagy (a vezetéktengelyre merőlegesen), hanem egyéb szomszédos közműveket is érint (víz, gáz, kábel, csatorna), ami miatt ki kell azokat váltani, azaz üzem-megszakítással járó áthelyezési munkát is kell végezni. Az akna záróelemek hézagain át esővíz, szennyvíz, hóié stb. jut az aknába, ez korróziót okoz, tisztítást igényel. A találmány a felsorolt hiányokat kívánja kiküszöbölni és olyan kompenzátorra vonatkozik, amely aknát nem igényel, utánhúzásra, utánállításra nincs szükség, üzembiztos funkciója mellett cseppvesztesége elhanyagolható, járulékos beépítési költsége pedig alacsony. A találmány hőtágulási kiegyenlítő kompenzátor, főleg forróvíz vagy gőzfűtés csővezetékeihez, melynek csődugattyúja és kenőanyag tömítőszerve van, és meghatározója, hogy kompenzátorházában előnyösen ék alakú teflongyűrűkből vagy azbesztgyűrűkből álló tömítőgyűrűsora van egyenesbe vezető gyűrűk között elrendezve. Csődugattyúja külső szorítókarimával, valamint a kompenzátorházra hegesztett karimával rendelkezik és a kettő csavarral és rögzítő anyával van összefogva. A szorítókarimán és a hegesztett karimán a kenőanyag átvezetésére külön kenővezető csavarja van, mely tömlőcsatlakozóval van ellátva. A kenővezető csavar fejében önmagában ismert golyósszelep van. A kenővezető csavar vége a hegesztett karimába csavart belső, — ugyancsak golyósszelepes — kenőcsavarzathoz csatlakozik és menetes csővégkupakkal ellátott könyökös vezető idoma a csődugattyúra illesztett közdarab fölött van rögzítve. A közdarab furattal van ellátva és a kenőanyag befogadására tömítési térrel rendelkezik. A közdarab úgy van illesztve, hogy a nyomás alatt levő kenőanyag a tömítőgyűrűsor nyomását továbbítani tudja. A rajzok a találmány szerinti kompenzátor kiviteli alakját szemléltetik, ahol az 1. ábra a kompenzátort részben ' nézetben, részben metszetben szemlélteti, a 2. ábra teflongyűrűsoros kivitelt, a 3. ábra azbesztgyűrüsoros kivitelt, a 4. ábra egyszerű alkalmazás nézetét, az 5. ábra kettős kompenzátorként kialakított kivitelt nézetben, a 6. ábra sarok fordulós kompenzátort szemléltet. A találmány szerinti kompenzátor 1 csődugattyúja a hőtágulás hatására elmozduló kialakítású. A 2 kompenzátorház több egymáshoz hegesztett darabból, így a 3 háztoldatból, — mely több szerkezeti elemet foglal össze —, a 6 hegesztett karimából és a 4 szorítókarimából áll, A 4 szorítókarimát a 14 csavarok és 13 rögzítőanyák kapcsolják össze a 6 hegesztett karimával. A kompenzátor megtámasztására a 24 talplemez szolgál, melyet a 22 keresztbordák, a 23 hosszbordák és a 21 nyergek egészítik ki statikailag megfelelő tartószervvé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
