174567. lajstromszámú szabadalom • Hőtágulási kiegyenlítő kompenzátor főleg forróvíz vagy gőzfűtés csővezetékeihez

3 174567 4 vezetéket alátámasztó szerkezetek általában csúszó, egyenesbevezető vagy gördülő típusúak. A megfelelő típus kiválasztásakor a kompen­zálás! módot kell figyelembe venni. A fixpontok, az alátámasztó szerkezetek, a kompenzátorok és a csővezeték egy olyan összekapcsoltan együtt­működő rendszert alkotnak, amelyhez minden egyes elem üzemelési funkciójának hatása kiterjed a többi alkatrészre. A felsorolt elemek helyes kiválasztása és alkalmazása ugyanúgy befolyásolja az üzembiztonságot, mint pl. a csőfal megfelelő megválasztása. A tömszelencés kompenzátorok kor­szerű megoldásoknak tekinthetők. Ezeknél a cső­vezeték el van vágva, ez teszi lehetővé a csővég elmozdulását a csatlakozórészekben fellépő belső nyomásból származó erők hatására. Az elmozdulás a kompenzátorházban játszódik le. Az egymástól eltolódó csővégeket a kompenzátorházban megfele­lően tömíteni kell. A kiegyenlített kompenzátor néven ismert típus­nál a kiegyenlítés ismert feltétele: dói = dpi - do2 ahol dD) a kompenzátorház belső átmérőjét, dDí dugattyú külső átmérőjét, dDa a tömítésnek a dugattyú falán mért átmérője. A kiegyenlített típus hátránya, hogy három tömítést kell meghúzott állapotban tartani, a szerkezet bonyolultabb, beépítési hossza, súlya nagyobb, mint a kiegyenlítetlené. Ismertek a kiegyenlítetlen (nem tehermentesített) kompenzá­torokból a két fixpont közötti szakasz felezőjében két kompenzátorból összeépített (ikresített) kom­penzátorpár is. Ha nem tehermentesített kompen­zátort építenek be, akkor a tágulási hosszváltozás útjától függő átállító (működtető) erők, valamint a mozgó csőtartók súrlódásától függő erők mellett járulékosan még nyomóerők is fellépnek, amelyeket a kompenzátor mértékadó keresztmetszete és a maximális belső nyomás határoz meg. A nyomás­ból származó erők a kigyenlítendő szakasz végpont­ján elhelyezett fixpontot, — pl. azt, ahol a táguláskiegyenlítés megoldásának egy másik sza­kasza kezdődik -, valamint a főelzárók beépítési helyét terhelik. A nagy átmérők és nagy belső nyomásértékek esetén tehát nagy fixpontterheléssel kell számolni, emiatt az ilyen típusú kompenzá­torok alkalmazási területe korlátozott. Újabban váltak ismertté az ún. utántömítő kompenzátorok. Ebben a kompenzátorban tömítő­gyűrűt és hosszúszálú azbeszt és kötőanyag keveré­kéből álló masszát alkalmaznak, amelyet egy csavarmenetes dugattyúval nyomás alatt préselnek az eltömítendő hengerfelületre. A tömítőmasszát a csővezetékben áramló közeg oldja, ezért időnként a csavarmenetes dugattyú utánhúzása, illetve újabb masszamennyiség bevitele szükséges. Ilyen pl. a YARWAY-kompenzátor, melynek hátránya, hogy a tömítőszakasza utántöltése, pótlása körülményes, üzemi viszonyok között számos nehézséggel jár, a belső nyomás miatt a kompenzátor folyamatos feltöltése nem megoldott, mert a csavarmenetes dugattyú kiemelését feltételezi stb. Főleg forróvíz távfűtés vezetékeknél e kompa­­rátor alkalmazását nehezíti, hogy a telepítéshez akna szükséges. Ennek nemcsak helyigénye nagy (a vezetéktengelyre merőlegesen), hanem egyéb szom­szédos közműveket is érint (víz, gáz, kábel, csatorna), ami miatt ki kell azokat váltani, azaz üzem-megszakítással járó áthelyezési munkát is kell végezni. Az akna záróelemek hézagain át esővíz, szennyvíz, hóié stb. jut az aknába, ez korróziót okoz, tisztítást igényel. A találmány a felsorolt hiányokat kívánja kikü­szöbölni és olyan kompenzátorra vonatkozik, amely aknát nem igényel, utánhúzásra, utánállításra nincs szükség, üzembiztos funkciója mellett csepp­­vesztesége elhanyagolható, járulékos beépítési költ­sége pedig alacsony. A találmány hőtágulási kiegyenlítő kompenzátor, főleg forróvíz vagy gőzfűtés csővezetékeihez, mely­nek csődugattyúja és kenőanyag tömítőszerve van, és meghatározója, hogy kompenzátorházában elő­nyösen ék alakú teflongyűrűkből vagy azbeszt­gyűrűkből álló tömítőgyűrűsora van egyenesbe vezető gyűrűk között elrendezve. Csődugattyúja külső szorítókarimával, valamint a kompenzátor­házra hegesztett karimával rendelkezik és a kettő csavarral és rögzítő anyával van összefogva. A szorítókarimán és a hegesztett karimán a kenő­anyag átvezetésére külön kenővezető csavarja van, mely tömlőcsatlakozóval van ellátva. A kenővezető csavar fejében önmagában ismert golyósszelep van. A kenővezető csavar vége a hegesztett karimába csavart belső, — ugyancsak golyósszelepes — kenő­­csavarzathoz csatlakozik és menetes csővégkupakkal ellátott könyökös vezető idoma a csődugattyúra illesztett közdarab fölött van rögzítve. A közdarab furattal van ellátva és a kenőanyag befogadására tömítési térrel rendelkezik. A közdarab úgy van illesztve, hogy a nyomás alatt levő kenőanyag a tömítőgyűrűsor nyomását továbbítani tudja. A rajzok a találmány szerinti kompenzátor kiviteli alakját szemléltetik, ahol az 1. ábra a kompenzátort részben ' nézetben, rész­ben metszetben szemlélteti, a 2. ábra teflongyűrűsoros kivitelt, a 3. ábra azbesztgyűrüsoros kivitelt, a 4. ábra egyszerű alkalmazás nézetét, az 5. ábra kettős kompenzátorként kialakított ki­vitelt nézetben, a 6. ábra sarok fordulós kompenzátort szemléltet. A találmány szerinti kompenzátor 1 cső­dugattyúja a hőtágulás hatására elmozduló kiala­kítású. A 2 kompenzátorház több egymáshoz hegesztett darabból, így a 3 háztoldatból, — mely több szerkezeti elemet foglal össze —, a 6 hegesztett karimából és a 4 szorítókarimából áll, A 4 szorítókarimát a 14 csavarok és 13 rögzítőanyák kapcsolják össze a 6 hegesztett kari­mával. A kompenzátor megtámasztására a 24 talplemez szolgál, melyet a 22 keresztbordák, a 23 hossz­bordák és a 21 nyergek egészítik ki statikailag megfelelő tartószervvé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom