174563. lajstromszámú szabadalom • Keverő - levegőztető berendezés
3 174563 4 történő áramlás. Hátrányos még,-hogy a medence teljes víztömege forgásba jön, a rotor sebességével közel azonos mértékben, aminek következtében az oxigénbevétel erősen csökken. Vannak ún. mélylevegőztető berendezések, melyek a levegőt a tengely bemerülő végén levő rotor szívóterébe bevezetett csövön át viszik be. A berendezések oxigénbevitele a felhasznált energiára vonatkoztatva nagyon kevés. A tengelyüket csak függőlegesen lehet beállítani. A berendezés nem alkalmas viszonylag nagy térfogatú medencék levegőztetésére. Ismeretesek még az ún. kombinált rendszerű levegőztetők, ahol légbefúvást és rotorral történő vízmozgatást együttesen alkalmaznak. Az ilyen berendezés használata csak nagy töménységű szennyvizek levegőztetése esetén gazdaságos. Jelentős hátrány, hogy két gépegységet kell üzemeltetni, ami mind beruházásilag, mind üzemeltetési szempontból igen költséges. A találmány célja az ismert levegőztető berendezések felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése és olyan keverő-levegőztető létesítése, amely tetszőleges mélységben alkalmazható és az oxigént nem a folyadék felszínén, hanem elhelyezésének megfelelő mélységben juttatja a folyadékba. A találmány tehát keverő-levegőztető berendezés, melynek lényege, hogy a levegőztetendő folyadékba süllyesztett keverőcsavarja, mely el van látva 20°-60°-ig beállított két sor diszpergáló furattal és amely keverőcsavar tengelyközéppontja és legnagyobb kerületi kiterjedése kétharmad távolságában, a levegőztetett folyadékfelszínhez közelebbi oldalához csatlakozótérbe torkolló, az atmoszférával kapcsolatban álló, legalább egy levegőszállító csöve van. A találmány szerinti berendezés a légbeszívást úgy végzi, hogy a keverőcsavar, s az általa mozgatott folyadéktömeg sebességét használja ki, mint a folyadékporlasztó a rajta átáramló gáz sebességét. Tekintettel arra, hogy a keverőcsavar és a hajtómotor közé fordulatszám módosító áttétel nem szükséges, a hajtómotor búvármotorként is kialakítható és ekkor az egész keverő-levegőztető berendezés — beleértve a hajtómotort is — a kívánt mélységbe süllyeszthető és csak a levegőszállító csőnek vagy csöveknek kell a folyadék felszínén kinyúlniuk az atmoszférába. A találmány szerinti keverő-levegőztető berendezés tehát tetszőleges mélységben, igen gazdaságosan alkalmazható. A levegőztetendő és keverendő tér egyik irányában nyújtott kialakítású is lehet, mert a levegőztetett folyadéktömeg megfelelő sebességgel elmozdulhat, de szükség esetén körkörösen is áramolhat. A találmány szerinti keverő-levegőztető berendezés kialakítható úgy is, hogy a levegő helyett automatikusan vegyszert, vagy más anyagot szívjon és keverjen be. A fentiek biztosítására a keverőlevegőztető berendezés vegyszeradagoló tartállyal rendelkezik. A találmány szerinti keverő-levegőztető berendezés tengelyének állásszöge a függőlegeshez képest 80°-kai állítható be. Az állásszög változtatása üzemközben is lehetséges. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti keverő-levegőztető berendezés egy kiviteli példájának sematikus oldalnézete, míg a 2. ábra a találmány szerinti keverő-levegőztető berendezés vegyszer adagolására alkalmas kiviteli példája. Az 1. ábrán látható keverő-levegőztető berendezés 6 keverő medence felett átmenő 7 téráthidalóra van felfüggesztve és a tengelyének állásszöge a függőlegeshez képest 80°-os szögben állítható a kívánalmaknak megfelelően pozitív, vagy negatív irányban 5 csukló körül. A keverő-levegőztető berendezés 1 hajtómotorral áttétel nélkül kapcsolatban álló 2 keverőcsavarból áll. A 2 keverőcsavar tengelye az 1 hajtómotor alapzatához rögzített 8 vezetőhüvelyben van csapágyazva. A kevegő-levegőztető berendezés lényeges része továbbá egyrészt a szabadba, másrészt a 2 keverőcsavar tengelyközéppontja és legnagyobb kerületi kiterjedése kétharmad távolságában a levegőztetett folyadékfelszínhez közelebbi oldalához csatlakozó 10 térbe torkolló 3 levegőszállító cső, amelyből a szükségnek megfelelően több is alkalmazásra kerülhet. A kiviteli példán két levegőszállító cső kerül alkalmazásra. A 2 keverőcsavar is különböző kialakítású lehet. Kísérletek szerint azonban a legmegfelelőbbnek a többlapátú keverőcsavar mutatkozott. A kiviteli példán látható keverő-levegőztető berendezés működése a következő: Az 1 hajtómotor a 2 keverőcsavart olyan értelemben forgatja, hogy az a folyadékot a 11 nyíl irányában mozgatja. A 2 hajtócsavar feletti 10 térben kialakuló folyadéksebesség a 3 levegőszállító csőben okozott szívóhatására az atmoszférából levegő áramlik a 2 keverőcsavarhoz, ahol a beszívott levegőt a 2 keverőcsavar a folyadékkal intenzíven összekeveri. Tekintettel arra, hogy bekeverés a keverőcsavar lapátjainak felületén uralkodó nyomáson történik, a közegátadás kedvezőbb mint az eddig alkalmazott összes ismert megoldásnál. Ezt segítik elő a 2 keverőcsavaron kiképzett 4 diszpergáló furatok is. A találmány szerinti keverő-levegőztető berendezésnél a 2 keverőcsavar a szokásos rotorok 80—140 fordulat/perchez képest 800—2500 fordulat/perc sebességgel járatható. így a 2 keverőcsavar — mint már említettük - áttétel nélkül kapcsolható az 1 hajtómotorhoz, amely előnyösen búvármotorként is kialakítható. Ekkor a keverő-levegőztető berendezés a levegőztetendő folyadékba tetszőleges mélységbe süllyeszthető, csupán a 3 levegőszállító csövek végének kell a szabadba kinyúlniuk. A 2. ábra szerinti keverő-levegőztető berendezés lényegében megegyezik az l.ábra szerinti berendezéssel, az eltérés csupán annyi, hogy itt a berendezés vegyszeradagolásra alkalmas. Ennél a kiviteli példánál vegyszeres folyadékot tároló 9 adagoló 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
