174560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gyártósablon beton alakítására és tömörítésére
SZABADALMI 174560 MAGYAR népköztarsasA g LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1970. XII. 11. (DE—738) Német Demokratikus Köztársaság elsőbbségei: 1969. XII. 12. (WP 80a/144 302) és 1970. VIII. 07. (WP 80a/149 382) B 28 B 13/00 B 28 B 13/02 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. VII. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent; 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Eisei Ursula mérnök, Prey Erwin mérnök, Deutsche Bauakademie zu Berlin, Wolfram Alexander mérnök, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és gyártósablon beton alakítására és tömörítésére 1 2 A találmány eljárás és gyártósablon beton alakítására és tömörítésére, főleg betonelemek, így pl. lapok, oszlopok, talpgerendák, térelhatároló elemek, különböző méretű és geometriai kialakítású térbeli elemek gyártására. 5 Beton alakítására és tömörítésére különböző megoldások ismeretesek. Ezeknél a friss betont felső oldalán nyitott sablonba öntik, amelyet azután vibrációs berendezésekkel tömörítenék. 10 Ezeknek az eljárásoknak hiányossága, hogy a beton betöltésénél légzárványok képződnek, amelyeket gyakran vibrálással sem lehet teljesen megszüntetni. A beton vibrálással való tömörítésénél fennáll továbbá az a veszély is, hogy a beton 15 szemcsenagyság szerint osztályozódik, ami azután egyetlen betonelemen belül különböző minőségű betont eredményez. A külső vibrálás következtében ezen túlmenően a sablon nagy dinamikus terheléseknek van kitéve, ami a sablon deformációjához 20 és ennél fogva a betonelemek nem kívánatos méreteltéréséhez vezet. További hiányossága a fenti megoldásoknak, hogy a betonelemek belső, sablonnal nem érintkező felületét utólagos kézi simítással kell a végleges formára hozni, ami egyrészt sok 25 élőmunkát igényel, másrészt a munka termelékenységét jelentős mértékben csökkenti. Olyan beton alakítására és tömörítésére való eljárás is ismert, amelynél a felül nyitott sablonba a betont nyomás alatt alulról vezetik be. Ennél a 30 beton saját súlya következtében tömörödik és a levegőbuborékokat a sablonból nagyrészt kinyomja. Ennek az eljárásnak hiányossága, hogy a betonréteg magassági méretével a beton tömörsége és ebből eredően a beton nyomószilárdsága is változik. Továbbá, ez a megoldás is utólagos kézi munkákat igényel. Ismeretes továbbá a beton vákuumkezelése is, például Tóth Ferenc: „Építőelemek sorozatgyártása” (Műszaki Könyvkiadó 1962, 252-253. oldal) c. könyvéből. Ennél a friss betont először felülről nyitott sablonba töltik, majd a sablon felső felületére szűrőréteggel ellátott úgynevezett szívópajzsot helyeznek. A szívópajzs segítségével a beton készítési vízfeleslegét vákuummal szívják el. Jóllehet ezzel a megoldással kielégítő tömörségű beton állítható elő, amely azonnal kizsaluzható, a sablonnal nem érintkező felső betonelem felület utólagos kézi simítására itt is szükség van, ami a fentebb említett hátrányokkal jár. Továbbá, a főleg bonyolultabb geometriai kialakítású betonelemek gyártásánál a sablon gyártóterének tökéletes kitöltése, következésképpen a betonelemek alakpontossága ennél a megoldásnál sem kifogástalan. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz beton alakítására és tömörítésére olyan megoldás létrehozása, amellyel nagy alakpontosságú, egyenletes minőségű betonelemek termelékenyebben készíthetők, az utólagos kézi munkálatok pedig teljesen kiküszöbölhetők. 174560
