174553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-béta-amino-3-cefém-3-ol-4-karbonsav-származékok előállítására

47 174553 48 ként vagy vas(II)-cianidként, vagy a megfelelő savként, például jódhidrogénsavként állnak, redu­káló háromértékű szervetlen vagy szerves foszfor­­vegyületek, például foszfinok, foszfonos- vagy fosz­­forossavak észterei, amidjai vagy halogenidjei, vala­mint a fenti foszforvegyületeknek megfelelő fosz­for-kénvegyületek, ahol a szerves csoportok első­sorban alifás aromás vagy aralifás csoportok, pél­dául adott esetben szubsztituált rövidszénláncú alkil-, fenil- vagy fenil-(rövidszénláncú)-alkil-csopor­­tok lehetnek, például a trifenilfoszfin-, tri-n-butil­­foszfin, difenilfoszfinsavmetilészter, difenilklórfosz­­fin, benzol-foszfonosavdimetilészter, butánfoszfo­­nossavmetilészter, foszforossavtrifenilészter, foszfor­­triklorid, foszfortribromid stb., redukáló halogén­­szilánvegyületek, melyek legalább egy, a szilícium­atomhoz kapcsolódó hidrogénatomot tartalmaznak, és a halogénatomon, például klór-, bróm- vagy jódatomon kívül szerves csoportokat, például alifás vagy aromás csoportokat, például adott esetben szubsztituált rövidszénláncú alkil- vagy fenilcso­­portot is tartalmazhatnak, például a klórszilán, brómszilán, di- vagy triklórszilán, di- vagy tribróm­­szilán, brómfenilklórszilán, dimetilklórszilán stb. redukáló kvaterner klórmetilén-iminiumsók, főleg -kloridok vagy -bromidok, ahol az iminiumcsoport egy kétértékű vagy két egyértékű szerves csoport­tal, például adott esetben szubsztituált rövidszén­láncú alkilén-, vagy rövidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituált, például az N-klór-metilén-N,N-dietil­­iminiumklorid vagy N-klórmetilén-pirrolidiniumklo­­rid, valamint a komplex fémhidridek, például n-triumbórhidrid, megfelelő aktiváló szerek, például kobalt(Il)-klorid, jelenlétében, valamint a borán­­diklorid. A fenti redukálószerekkel együtt alkalmazható aktiválószerekként, melyek önmagukban nem Le­­wis-savak, például a következő anyagok jöhetnek számításba: elsősorban a ditionit-, jód- vagy vas(II)­­-cianid-vegyületek és a halogént nem tartalmazó háromértékű foszfor-redukálószerek alkalmazása esetén, vagy katalitikus redukciónál főleg a szerves karbon- és szulfonsavhalogenidek, valamint a ben­­zoilkloridnál nagyobb másodrendű hidrolíziskons­tanssal rendelkező kén-, foszfor- vagy szilíciumhalo­­genidek, például a foszgén, oxalilklorid, ecetsavklo­­rid vagy -bromid, klórecetsavklorid, pivalinsav­­klorid, 4-metoxibenzoesavklorid, 4-ciánbenzoesav­­klorid, p-toluolszulfonsavklorid, metánszulfonsav­­klorid, tionilklorid, foszforoxiklorid, foszfortri­­klorid, foszfortribromid, fenildiklórfoszfin, benzol­­foszfonosavdiklorid, dimetildiklórszilán vagy triklór­szilán, valamint a megfelelő savanhidridek, például trifluorecetsavanhidrid, vagy gyűrűs szultonok, pél­dául az etánszulton, 1,3-propánszulton, 1,4-bután­­szulton vagy 1,3-hexánszulton. A redukciót előnyösen oldószerek vagy oldó­­szerelegyek jelenlétében végezzük, melyek válasz­tása elsősorban a kiindulási anyagok oldódási viszonyaitól és az alkalmazott redukálószertől függ. Így például katalitikus redukció esetén például rövidszénláncú alkánkarbonsavakat vagy ezek észte­reit, például ecetsavat vagy etilacetátot, kémiai redukálószerek alkalmazása esetén pedig például adott esetben szubsztituált, például halogénezett vagy nitrált alifás, cikloalifás, aromás vagy aralifás szénhidrogéneket, például benzolt, metilénkloridot, kloroformot vagy nitrometánt, megfelelő savszárma­zékokat, például rövidszénláncú alkánkarbonsavész­tereket vagy nitrileket, például etilacetátot vagy acetonitrilt, vagy szervetlen vagy szerves savamido­­kat, például dimetilformamidot vagy hexametil­­foszforamidot, étereket, például dietüétert, dioxánt vagy tetrahidrofuránt, ketonokat, például acetont vagy szulfonokat, például dimetilszulfont vagy tetrametilénszulfont stb. alkalmazhatunk, mikor is ezen oldószerek előnyösen vízmentesek. A reduk­ciót előnyösen -20 és 100 °C hőmérsékleten, illetve igen reakcióképes aktiválószerek alkalmazása esetén ez alatti hőmérsékleten is végezhetjük. Az így előállítoott IA általános képletű 3-cefem­­-vegyületekben az Rja, és/vagy R2 csopor­tokat valamely más, fenti csoporttá alakíthatjuk át. Az IA és IB általános képletű vegyületek sóit ismert, módszerekkel állíthatjuk elő. így például a savas csoportokat tartalmazó vegyületek sóit pél­dául fémvegyületekkel, például megfelelő karbon­savak alkálifémsóival, például az a-etil-kapronsav nátriumsójával, vagy ammóniával, vagy egy megfe­lelő szerves aminnal történő kezeléssel állíthatjuk elő, mikor is előnyösen a sóképző anyagot sztöchi­­ometrikus arányban, vagy kis feleslegben alkal­mazzuk. Az IA és IB általános képletű, bázikus csoportokat tartalmazó vegyületek savaddíciós sóit a szokásos módon állíthatjuk elő, például egy savval, vagy egy egy megfelelő ioncserélővel tör­ténő kezeléssel. Az IA és IB általános képletű, sóképző aminocsoportot és szabad karboxilcso­­portot tartalmazó vegyületek belső sóit a sók, például savaddíciós sók, például gyenge bázisokkal az izoelektromos pontig történő semlegesítésével, vagy folyékony ioncserélőkkel történő kezeléssel képezzük. A sóképző csoportokat tartalmazó IA általános képletű vegyületek 1 -oxidjainak sóit ugyanígy állíthatjuk elő. A sókat a szokásos módon a szabad vegyületté alakíthatjuk át, a fém- és ammóniumsókat például egy megfelelő savval, a savaddíciós sókat pedig egy megfelelő bázikus szenei kezelve. A keletkezett izomerelegyeket az önmagukban ismert módszerekkel, az egyes izomerekre választ­hatjuk szét, a diasztereomer izomerek elegyét például frakcionált kristályosítással, adszorpciós kromatográfiával (oszlop- vagy vékonyrétegkroma­­tográfiával), vagy más megfelelő elválasztási eljá­rással. A keletkezett racemátokat szokásos módon választhatjuk szét az egyes antipódokká, adott esetben megfelelő sóképző csoportok bevitelével, például egy optikailag aktív sóképző szenei a diasztereomer sók elegyét képezve, a diasztereomer sókat szétválasztva, és az elválasztott sókat a szabad vegyületté alakítva, vagy optikailag aktív oldószerből történő frakcionált kristályosítással. A találmány tárgyát képezik az eljárásnak azon kiviteli változatai is, melyek során egy közbenső termékként keletkezett vegyületből indulunk ki, és a hiányzó eljárási lépéseket ezeken végrehajtjuk, vagy az eljárást tetszőleges lépésénél félbeszakítjuk, vagy melyek során kiindulási anyagokat származé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom