174547. lajstromszámú szabadalom • Differencia-impulzus-polarográfiai eljárás és berendezés

3 174547 4 litikus áram 10-7 A nagyságrendű vagy kisebb — az elektródarendszer áramjelét zavar« jelek elfedik. Az eljárás fő hiányosságai a jelek feldolgozásának hiányosságaiban rejlenek, ahol az elektróda­­rendszerre kapcsolt áramkörben a két áram különb­ségét képezik. A pulzuspolarográfiában a hálózati frekvenciájú zajok kiküszöbölésére leginkább hangolt aktív szű­rőket alkalmaznak. Ez a szűrésmód azonban ked­vezőtlenül befolyásolja a polarografikus áramot feldolgozó berendezés kimenő jelének felfutását. A kimenőjelben a töltőáramnak megfelelő kompo­nensek sokkal lassabban csengenek le, mint a polarografikus elektródákon fellépő eredeti jel, emiat,t ezen komponensek nem eliminálhatók a kimenőjelből megfelelően. A polarografikus jelleg­görbék torzításához hozzájárul továbbá az analóg tároló egyforma időállandói beállításának nehéz­sége, ahol egyik esetben a feszültségimpulzusnak az elektródára adása előtti áramnak megfelelő jel, másik esetben a feszültségimpulzus utáni áramnak meg­felelő jel tárolódik. Szükséges és célszerű volt olyan eljárás és berendezés kialakítása, amely az ismert eljárások hátrányait kiküszöböli. A találmány szerint ezt a feladatot a differencia-impulzuspolarográfia alapul­vételével oldottuk meg. A találmány szerinti eljárásban a polarografikus áram értékét a hálózati periódusidőnek vagy a periódusidő többszörösének megfelelő időtartamban integráljuk a hálózati periódusidővel vagy a peri­ódusidő többszörösével egyenlő időállandóval, és az így nyert két jel különbségét a ráadott polarizációs feszültséghez képest regisztráljuk. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganato­sítására alkalmas berendezés műveleti erősítővel megvalósított analóg integrátorral, inverterrel és analóg tárolóval. A találmány szerint az analóg tároló az analóg integrátor kimenetére van csatlakoztatva, amely integrátor bemenetére analóg kapcsolón át analóg áramkövető kimenete van kapcsolva, amely ki­menet továbbá az inverter en és második analóg kapcsolón át van az analóg integrátorral össze­kötve. Az analóg integrátor integráló kondenzátorá­val kisütő analóg kapcsoló van párhuzamosan kötve. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ismert berendezések hiányosságai kiküszöbölhetők oly módon, hogy egy analóg integrátort, amelynek időállandója a hálózati feszültség periódusidejével egyenlő vagy annak többszöröse - egy a polaro­grafikus elektróda jeleiből erősített áramjellel meg­határozott időtartamon át töltjük —, amely idő­tartam a hálózati feszültség periódusidejével egyenlő vagy annak többszöröse. A feltöltési időtartamot a polarizációs feszültségimpulzus előtti időszakaszban választjuk meg, majd a feszültség­impulzus lefutása után ugyanilyen időtartamon át sütjük ki ugyanezt az analóg integrátort. Az analóg integrátor kimenetén ekkor megjelenő differencia-jel megfelel az elektrolitikus áramnak. A differenciajelet analóg tárolóban tároljuk, majd áz integrátor integráló kondenzátorát kisütjük, ily módon azt további mérésekhez előkészítjük. ^ Az analóg integrátornak egy olyan jellel történő töltése által, amely jel a polarografikus áramkörön a feszültség-impulzus előtt átfolyó elektrolitikus és töltőáram összege, majd ezt követő kisütése által egy olyan jellel, amely jel a polarografikus áram­körön a feszültségimpulzus után átfolyó elektroli­tikus és töltőáram összege egy olyan jelet nyerünk, amely csak az elektrolitikus áramnak felel meg. Az analóg tárolóban rögzített jel zajok által okozott torzítást nem tartalmaz, mert a hálózati periódus­időnek megfelelő időtartamban történt integrálás eredményeképpen ennek eredő jele nulla jel. Az integrálás a véletlenszerű zajok torzító hatását is elnyomja. Az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lénye­gét. Az ábrán differencia-impulzuspolarográfíai be­rendezés kapcsolási vázlata van feltüntetve. A találmány szerinti berendezés analóg 8 integ­rátora analóg 1 áramkövető kimenetére van kap­csolva egyrészt 3 kapcsolón át, másrészt 2 inver­­teren és második analóg 4 kapcsolón át. A 8 integrátor visszacsatoló ágában integráló 5 konden­zátor és vele párhuzamosan 6 ellenállással sorba­­kapcsolt kisütő analóg 7 kapcsoló van elrendezve. A 8 integrátor kimenete analóg 9 kapcsolón át analóg 10 tárolóra csatlakozik. Az analóg 3, 4, 7 és 9 kapcsolók vezérlése 11 vezérlő-impulzusforrás­­ról történik. A berendezés működését az alábbiakban ismer­tetjük. A találmány nem korlátozódik a példára. A higanycseppelektróda jelét feldolgozó analóg 1 áramkövető kimenetén megjelenő jel FET- tran­zisztorral megvalósított analóg 3 kapcsolón át az analóg 8 integrátort 40 msec időtartamon át tölti fel. Az analóg 3 kapcsolót a 11 vezérlő-impulzus­­forrás impulzusa hozza 40 msec időtartamra vezető állapotba. A 11 vezérlő-impulzusforrás az elektró­dára adott feszültségimpulzus végén, annak lefutása után a második analóg 4 kapcsolót hozza 40 msec időtartamra vezető állapotba. Az ezen át folyó invertált áramjel az integráló 5 kondenzátort a korábbi töltéssel ellentétes irányba tölti. Az integ­rátor kimenetén így nyert differencia-jel az elektro­litikus áramra jellemző. A mérési eredménynek az analóg 10 tárolóban történő rögzítése után a 11 vezérlő impulzusforrás az integráló 5 kondenzátort kisütő analóg 7 kapcsolóra ad impulzust amely a kapcsoló tranzisztort vezető állapotba viszi, így az 5 kondenzátor töltése a védő 6 ellenálláson át kisül. Az analóg 10 tároló kimeneti jelét az időben lineárisan változó polarizációs feszültség függvényé­ben regisztráljuk. így polarografikus jelleggörbéket nyerünk, amelyek töltőáram által okozott torzítása még 10'7 mólkoncentrációjú depolarizátor esetén is elhanyagolható. Szabadalmi igénypontok: 1. Differencia-impulzuspolarográfíai eljárás, amelyben időben lineárisan változó polarizációs feszültségre polarizációs feszültségimpulzust szuper­­ponálunk és a feszültségimpulzust megelőző vala­mint a feszültségimpulzus végét követő polaro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom