174536. lajstromszámú szabadalom • Cserélhető módon felerősíthető vágólemezek kerékköpeny futófelületének lemunkálására
15 174536 16 lenni a helyes arány kialakításához a járulékos (fentebb harmadikként már említett) vágóélek által képzett 58, 60 bevágásokra. Azt is természetesnek tartjuk, hogy az említett vágóélek nyílásainak széle által meghatározott szögnyílás (vagyis a vágóélek kör alakján levő szabad rész mérete) lényegesen kisebb, mint a primér vágóélé. Ez megközelítően — csupán példaképpen említve — a fogak összetartó 136, 138 vágóélének hosszával egyezik meg, tehát a fogak külső munkaéle és a b—b vonal közötti tartományba esik. Adott esetekben lehetséges az is, hogy a primér vágóéi által meghatározott körkerület szabad részét tovább szűkítsük, legyen az akár szabályos kör alak, akár szabályos sokszög alakú. Ezt a kialakítási formát látjuk a 15. és 16. ábrákon, de különösen akkor előnyös ez, hogyha a fogak szélén levő 40 ék alakú vágóéi a fog eredeti síkján keresztül meg van csavarva, vagy a megfelelő értékű hegyesszöget bezáróan van behajlítva. A fentiekben adott értelmezésnek megfelelően a 34 fogakban a külső 24 vágóéi, amely a 30 primér vágóélek között van, általában a vágólemez 20 szegmensének 22 lemezteste síkjában helyezkedik el. Természetes, hogy a találmány olyan megoldásra is érvényes, melynél a külső 24 vágóéi bizonyos szögben be van hajlítva, például úgy, amint a 6. és 7. ábrákon látható. A 7. ábrán például a 34 fogak síkja - ahol tehát a vágóéi külső munkaéle is van — megközelítően 30^-os szögben be van hajlítva a vágólemez testéhez képest és a 7. ábrán a fogak síkja 90°-os szöget zár be a vágólemez teste által meghatározott síkkal. A fentebb már említett 3 618187 lajstromszámú (W. E. Jensen, USA) amerikai szabadalmi leírás szerint a vágólemez munkaélének ilyen mértékű behajlítása különösen hasznos, hogyha a forgómozgást végző agy úgy van kialakítva, hogy a behajlított, vagy axiális irányú fogak a T kerékköpenyt közvetlenül az y—y vonallal jelzett sík felől közelítik meg, amely azt a tengelyt is jelöli, amely körül a kerékköpeny forog. A fogak ilyen módon történő kialakítása különösen hatásos a kerékköpeny futófelületéről leválasztandó anyag szempontjából, ha azt akarjuk, hogy az minél nagyobb darabokban váljék el ~ szemben az általában ismert, „normális” anyagleválasztással — amely radiális irányban kialakított fogakra jellemző. Ez alkalommal ugyanis a leválasztott anyagdarabok töred eznek. Az 1. ábrán az első B’ sorban levő vágóélek a baloldalon (távolabb az M motortól) olyan fogakkal rendelkeznek, amelyek megközelítően 3(j-os szöget zárnak be (amint a 6. ábrán ábrázoltuk). A többi vágóél-sor, amely az első sort követi a forgásirányt véve figyelembe, — amit a K nyíllal jelöltünk meg - olyan fogakat tartalmaz viszont, amelyek általában a vágólemez 22 lemeztestének síkjában helyezkednek el, tehát általában az R agyhoz képek radiális irányúak és kissé visszahajlanak az első sorban levő fogaktól. Ennélfogva az első sorban levő fogak hatásosan vágják' a gumit a futófelületről, a gumi nagy darabokban válik el, míg az ezt követő sorokban levő fogak a visszamaradó felületet úgyszólván köszörülik és reszelik, tehát jobban koptatják mindaddig, amíg a bombírozott felület kialakul. Ha olyan vágólemezeket alkalmazunk, amelyeken levő fogak bizonyos szögben be vannak hajlítva oly módon, hogy axiális irányban helyezkednek el az agy irányában — amint a 6. és 7. ábrák mutatják — akkor azt lehetett tapasztalni, hogy különösen akkor hatásos a vágás munkája, hogyha a 66 élszakaszokat a 10. ábra szerint hajlítottuk be. Ez a foghajlítás különösen azért volt hatásos, mert megkönnyítette a primér vágóéi vágóhatását amikor is a fogak a leghatásosabb mélységben nyomultak a futófelület gumianyagába. A fent elmondottak ismeretében a vágólemez külső munkaéle képezi a 3. ábrán bemutatott külső konvex vágóéit, amely a szöghelyzetben kialakított szegmens vágóéle, tekintve, hogy a szegmens konvex-konkáv vágóélekkel van kiképezve. A 19. ábra ennek egy olyan kiviteli példáját mutatja be, melyben a vágólemezeknek két külső, konvex munkaéle van, s ezeken olyan fogak vannak kiképezve, melyeknek primér, azaz 36 nagyoló vágóélük és szekundér, azaz 53 simító vágóélük, végül egy harmadik 63 vagy 64 járulékos vágóélük is van, amint fentebb már részletesen kifejtettük. Jóllehet a munkaélek közül csupán egy helyezkedik el a forgó agy kerülete mögött — ha az összeszerelt vágólemezeket nézzük — a többi munkaél a forgó agyon belül helyezkedik el. Ha a 24 vágóélen kialakított fogak prímér, szekundér és a járulékos harmadik vágóéle elkopik, akkor a vágólemezeket helyükről ki lehet emelni és az első 24 vágóéit képező második 124 vágóéi vágóirányú elrendezésével lehet azokat visszaszerelni, miáltal a vágólemez élettartamát lényegesen meg lehet hosszabbítani. Érthetőnek tartjuk az eddig elmondottakból, — akár a 3., akár a 19. ábrabeli kiviteli példákat vesszük szemügyre - hogy minden egyes fog primér vágóéle két munka élből áll, ugyanakkor van egy szekundér vágóéle és legalább egy (esetleg több) bevágása, melyek a járulékos, harmadik vágóélet képezik, mely finiselési, illetve formázási célokat szolgál. Azt is természetesnek tartjuk, hogy a vágólemezek alkalmazásával végzett futófelület-megmunkálásban a primér és szekundér, valamint a nekik megfelelő járulékos (harmadik) vágóélek közül csak egy-egy vágóéi végez munkát, tehát csak ezek kopnak. Az említett vágóélek másik része önélezést végez elsősorban, bár ezek a vágóélek a munkaélekkel azonos módon vannak kialakítva, s így — amint a munkaélek tompulnak és elvesztik élüket —, a vágólemezt meg lehet fordítani és a második csoport vágóéi veszi át a munka él szerepét. Vagyis: a fogak primér simító munka éle lesz a vágóéi, a szekundér vágóéi másik élszakasza lesz a simító-él és az 58, 60 hasítékok élei lesznek a formaalakító, finomvágó élek. Ebből világosan látható, hogy a különböző vágóélek élettartamát meghosszabbíthatjuk és így a vágóélek általános használhatósága lényegesen nő. Jóllehet a fenti ismertetésből látható, bogy a vágólemezek formája az ábrázolt 34 fog alakjával és annak jellegzetességével azonos - legyen bár a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
