174531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talaj, különösen laza szerkezetű homokos, valamint kötött, agyagos talaj javítására
9 174531 10 2. példa Parcellás szabadföldi kísérleteket végeztünk, az olajtartalmú iszapot ez esetben is olajfeldolgozó üzemből szereztük be. Az iszap olajtartalma a szárazanyag %-ában kifejezve 98,7%, víztartalma pedig 34,4% volt. A talaj az alábbi értékekkel volt jellemezhető: 2,6 —2,9% humusztartalom, 1,5 • 103 db/g összcsíraszám. Az 1 ha területre kiszórt és szántással bedolgozott olajiszap mennyisége 120 q volt, ami az iszap-talaj-keverékben kilogrammonként 3,9 g olajtartalmat (olajkoncentrációt) eredményezett. A terület egy részén az olaj iszappal együtt — a több éven keresztül nem művelt - talajhoz karbamid műtrágyát is adagoltunk, 1,1 qjha nitrogén-, szuperfoszfátot 0,35 q/ha foszfor- és kálisót 0,78 q/ha kálium hatóanyaggal. Az olajterhelés (3,9 g/kg) az előbbivel azonos volt. Mind a csak olajtartalmú iszappal, mind az iszappal + műtrágyával kezelt területet, valamint egy természetes állapotú kontrollterületet - ahova tehát sem iszapot, sem műtrágyát nem juttattunk - kukorica jelzőnövénnyel vetettük be. Mindhárom IV. 1 területen lényegében azonosak voltak a talaj természetes adottságai, a talajművelés és a bevetés módja. 5 Hat hónapos tenyészidő után:- a csak olajtartalmú iszappal kezelt területen a talaj-iszap-keverék olajtartalma 67,5%-kal csökkent, a humusztartalom 3,1%-ra, a nitrogénmegkötő bak-10 tériumok száma 1,4 • 104 db/g-ra, az összcsíraszám 1,7 • 107 db/g-ra emelkedett. A kukorica betakarítási súlya 91,2 q/ha volt,- az olajtartalmú iszappal + műtrágyával kezelt területen az olajtartalom 82,3%-kal csökkent, a 15 humusztartalom 3,9%rra, a nitrogénmegkötő baktériumok száma pedig 3,3 • 104 db/g-ra, az összcsíraszám 4,7 • 107 db/g-ra növekedett. A kukorica betakarítási súlya 138,7g/ha volt,- a kontroll területen a talaj adottságai, illetve 20 jellemzői — a természetes változásoktól eltekintve -a kísérlet kezdetén rögzítettekkel azonosak voltak. A kukorica betakarítási súlya 105,3 q/ha volt. A parcellás kísérletek eredményeit részletesebben és összefoglalóan a IV. táblázat tartalmazza: Kontroll Csak olajiszap talaj Olajiszap + műtrágya Összes N% 0,071-0,156 0,089-0,166 0,760-0,155 P205 mg/100g talaj 87,0 82,5 88,0 K20 mg/100 g talaj 25,0 25,0 26,0 Humusz % 2,62-2,88 2,67-4,41 2,84—3,93 Nitrogénmegkötő bakt. száma 1 g talajban 1,5 • 1Û3 1,4 * 104 3,3 • 104 Összes bakt. száma g talajban 7,4 • 104 OO o IA 4,1 • Iá Csíraszám 1 g talajban 3,2 • 106 1,7 • 107 4,7 • "O7 Kukorica betakarítás g/ha 105,3 91,2 138,A parcellás kísérletek tehát egyértelműen bizonyítják, hogy az olajtartalmú iszappal végzett találmány szerinti kezelés eredményeként növekszik a talaj humusztartalma és a mikroorganizmusok száma, s műtrágya adagolás esetén növekszik a 55 terméshozam is. A legfontosabb nitrogénmegkötő és -hasznosító baktériumok a talajban a fotoszintetizáló Rhodospirillum, az anaerob szaprofita Clastridium, az aerob szaprofita Azobakter és a Beyerinekia. A 60 IV. táblázatban ezek összefoglalóan „nitrogénmegkötő baktérium” megnevezéssel szerepelnek. A talajban előforduló összes baktérium felsorolása körülményes lenne, mivel több mint száz fajról és harminc nemzetségről van szó. Ezek közül a 65 legjellemzőbbek az olajbontásra is alkalmas Pseudomonas-félék, amelyek számának alakúkor a IV. táblázat 4. sora tünteti fel. Az összcsíraszám, amely magában foglalja a talajban élő 'iga a izmusok, baktériumok^ sugárgombák, algák es véglények összességét, szintén az olajos iszapkezelés kedvező hatását bizonyítja. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: jelentős értékű talajjavítást végzünk olyan anyag — olajtartalmú iszap - felhasználásával, amely koncentráltan igen káros, környezetvédelmi szempontból veszélyes, más célra már tovább fel nem használható melléktermékként keletkezik, s kikü-5
