174525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képreprodukció, különösen festményutánzat készítésére

3 174525 4 10-20 percen, előnyösen mintegy 15 percen át tartó puhító áztatásnak vethetjük alá. Egy további találmányi ismérv szerint a lakk felhordását — az adott esetben eszközölt részleges utánfestés festékanyagának megszáradását köve­tően - filmszerű, vékony, egyenletes rétegben, célszerűen szivaccsal hajtjuk végre. Előnyös, ha a lakkfilmet színtelen, fényes, rugalmas, vízzáró lakkból, előnyösen nagy olaj­hosszúságú, alkidgyantabázisű lakkból alakítjuk ki, és ha a papírreprodukció és a vászon összeragasz­­tásához polivinilacetát kopolimer diszperziós alapú ragasztót használunk. Az eljárás egy további foganatosítási módjára az jellemző, hogy a préselést legalább 2 kp/cm2 nyo­mással, előnyösen 5—20 kp/cm2 nyomással, leg­alább 20, előnyösen 30—60 másodpercen át végez­zük, mimellett a préselési műveletet célszerűen még a ragasztó kötésének megindulása előtt meg­kezdjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatások az ilábbiakban foglalhatók össze: az eljárással készült festmény utánzatok az ere­deti festmény benyomását lényegesen jobban meg­közelítik, mint a jelenlegi hasonló célú eljárások bármelyikével készült reprodukciók, az eredetihez a megtévesztésig hasonlítanak. A lakkozás után — az olajfestményhez hasonlóan — egyöntetűvé válnak a nyomdatechnikailag eltérő fényvisszaverő világos és sötét színek. Az eddigieknél lényegesen magasabb esztétikai értékű reprodukciók természetesen job­ban is értékesíthetők, mint a jelenleg forgalomba kerülő hasonló termékek. A találmányt a továbbiakban példa kapcsán ismertetjük részletesen: a színes festményt tartalmazó papírreprodukciót 15 percen át vízben áztatjuk, majd onnan óvatosan kiemeljük, és tiszta, száraz rongydarabbal mindkét oldaláról felitatjuk a vizet. A papírreprodukció hátoldalára 1,5 mm vastag­ságú polivinilacetát kopolimer diszperziós alapú ragasztóréteget kenünk fel, például ecsettel, egyen­letes rétegvastagságban. Ilyen ragasztó a keres­kedelmi forgalomban pl. „Diszpergum U” elneve­zéssel kapható. A ragasztóval bevont papírra vasalt, durva szövet mintájú zsákvásznat illesztünk, ily módon a vásznat és papírt összeragasztjuk. Mielőtt a ragasztóanyag kötni kezdene, a zsákvászonra 30 másodpercen át — lassan és óvatosan — a papírlap teljes felületére kiterjedő, mintegy 10 kp/cm2 nyomást fejtünk ki, amivel a zsákvász­nat és papírt egymással összepréseljük. A műveletet azért kell nagy gonddal, óvatosan végrehajtani, nehogy a papíron levő festékréteg megsérüljön, a préselésre viszont azért van szükség, hogy a vászonmintázat a festett felületen a lehető legéle­sebben kirajzolódjék. A préselési műveletet a szárítás követi, amelyet 20 °C hőmérsékletű, száraz, legfeljebb 60% relatív páratartalmú helyen hajtunk végre. A szárítást 10 órán át végezzük, s közben az összeragasztott és összepréselt papírból és zsákvászonból álló lapot enyhe nyomás alatt tartjuk. A szárítási idő eltel­tével táblaszerű, egyenletesen ragasztott részter­méket - vásznazott reprodukciót — kapunk, amelynek szélein semmiféle hullámosodás nem tapasztalható. Ezt a vásznazott reprodukciót az eredetivel összehasonlítjuk, s a legnagyobb színeltérések átfes­tésével korrigáljuk úgy, hogy a lehető legjobban megközelítsük az eredeti színeket. Az átfestéshez olajfestéket használunk. Az utánfestés megszáradása után színtelen, fényes, rugalmas, vízálló lakkal vonjuk be a képet, filmszerű, vékony, egyenletes rétegben. Nagy olaj­hosszúságú alkidgyantabázisú lakkot használunk, amely például a kereskedelmi forgalomban „NEPTUN” elnevezéssel kapható. A lakkot szi­vaccsal visszük fel a festett papírfelületre, ügyelve arra, hogy a szövetmintázatot ne tömje el a lakk. A lakkozás után a nyomdatechnikailag eltérő fényvisszaverő világos, és sötét színek az olaj­­festményhez hasonlóvá, egyöntetűvé válnak. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Az átfestéshez pl. olajfesték helyett (vagy mellett) temperát vagy vízfestéket használhatunk. Bár a megadott ragasztó-, illetve lakkfajta látszik a leg­alkalmasabbnak a kitűzött feladat megoldására, más - megfelelő tulajdonságú — anyagok használata sem kizárt. Durva szövet mintázatú zsákvászon he­lyett bármilyen, a célnak és a reprodukálandó kép jellegének megfelelő vásznat alkalmazhatunk. A papírreprodukció előáztatására sincs minden eset­ben feltétlenül szükség. Még számos más vonat­kozásban változtathatunk az ismertetett példához képest anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás képreprodukció, különösen festmény­utánzat készítésére, a képet tartalmazó papírre­produkció felhasználásával, azzal jellemezve, hogy- a papírreprodukciót a képpel ellentétes felü­letével hidegen keményedő műgyantabázisú ragasz­tóval - előnyösen vasalt — vászonhoz ragasztjuk,- a ragasztó teljes megkeményedése előtt a papírreprodukciót a vászonnal összepréseljük,- a papírreprodukció és vászon egymáshoz ragasztásával és összepréselésével kapott lapot szá­rítjuk,- a szárítást követően a lapnak a képet tartalmazó felületére átlátszó lakkfilmet hordunk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a papírreprodukciót durva szövetmintázatú zsákvászonhoz ragasztjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítást nyomás alatt lassan és kíméletesen hajtjuk végre. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítást szoba­­hőmérsékleten, legalább 15 °C, előnyösen 20—24 °C hőmérsékleten, száraz, legfeljebb 60% relatív páratartalmú levegőn, legalább 8 órán, elő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom