174523. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és berendezés nem átlátszó tárgyak méreteinek mérésére és mechanikai jellemzőinek meghatározására
SZABADALMI 174523 MAGYAR NËPKOZTARSASAG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: |g| Bejelentés napja: 1976. VII. 07. (VA—1477) G 01 B 11/16, G 01 N 3/08 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. VI. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Darvas Zoltán old. gépészmérnök, Vasipari Kutató Intézet, Budapest Lányi Miklós okL villamosmérnök, Balogh Lajos old. gépészmérnök, Budapest Mérési eljárás és berendezés nem átlátszó tárgyak méreteinek mérésére és mechanikai jellemzőinek meghatározására 1 A bejelentés tárgya egy olyan mérési eljárás és berendezés, amely lehetővé teszi szakító- és zömítővizsgálat folyamán a próbatest kereszt- és hosszirányú méreteinek érintkezés nélküli mérését, valamint ezekkel és az erővel arányos elektromos jelek feldolgozásával a vizsgált anyagra jellemző mechanikai és technológiai jellemzők képzését és kijelzését. A fémek anyagvizsgálatában a szakítóvizsgálatot széleskörben alkalmazzák. A közismert alakváltozási és szilárdsági jellemzőkön felül ezzel a vizsgálattal egyéb jellemzők is meghatározhatók, például hengeres próbatestek szakítóvizsgálatával felvehető az anyag folyásgörbéje, finomlemezek szakítóvizsgálatával pedig meghatározható az r, n érték is. Az elmúlt években a vizsgálatok terén jelentős fejlődést eredményezett az erőmérő cellák és az induktív útadók kifejlesztése és alkalmazása. A fejlesztés napjainkban olyan elektronikus egységek kidolgozására irányul, amellyel a különféle mechanikai és technológiai jellemzők közvetlenül meghatározhatók és kijelezhetők. A továbbfejlődésnek azonban gátja, hogy a szakítóvizsgálat során az egyik legfontosabb paraméter, a kontrakciós átmérő, induktív elven nem mérhető. Így tehát nem határozható meg a kontrakció és nem vehető fel a folyásgörbe a kontrakciós szakaszban. Az induktív útadók alkalmazásának további hátránya, hogy a szakadási nyúlást csak a 2 próbatest középső harmadában történő szakadás esetében mérik kielégítő pontossággal. A felsorolt problémák megoldására az utóbbi időben előtérbe került az érintkezés nélküli mérési 5 módok alkalmazása. A fotoelektromos elven működő berendezés (326 454 számú szovjet találmány) lehetővé teszi a mindenkori legkisebb átmérő és a szakadási nyúlás mérését, de hátránya a kontrakció helyének elektromechanikus megoldású 10 kereséséből adódó kisebb szakítási sebesség, továbbá minden eltérő geometriájú próbatesthez más-más árnyékoló lemez készítése, valamint az, hogy a berendezés zömitővizsgálatra nem alkalmazható. A szakadási nyúlást is csak az induktív útadóhoz 15 hasonlóan tudja megállapítani. Az egysoros rendszerben dolgozó képfelvevő csővel történő mérés (424 006 számú szovjet találmány) segítségével a legkisebb és a legnagyobb átmérő meghatározható, de a hosszirányú méretváltozás már nem. Lézer- 20 sugár alkalmazásával (Instrumentation technology, 1967. I.p. 45-46.) pedig a megnyúlás mérhető, de az átmérők nem. Mint az idézett megoldásokból látható, napjain- 25 kig még nem sikerült egy olyan univerzális, automatikus mérési módszer és mérőberendezés létrehozása, amely képes lenne a hagyományos szakítóvizsgálattal megállapítható mechanikai és különféle technológiai jellemzők gyors, pontos és 30 egyszerű meghatározására. 174523
