174509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azodikarbonsav-diamid aktiválására alkalmas anyag előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati talAlmAny 174509 í|) Bejelentés napja: 1977. X. 21. (SE—1878) Nemzetközi osztályozás: C 08 K 5/21 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. VI. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. .. .. _ ---------------­Feltalálók: Szabadalmas: Wein Tibor old. vegyész, 35%, Ocskay György vegyészmérnök, 15%, Nagy Ernőné vegyésztechnikus, Budapest, 15%, Rusznyák Rezső oki. vegyész, 10%, Győr, Hertelendy Jenő oki. vegyész, 10%, Kazincbarcika, Ivándy László vegyésztechnikus, 10%, Kazincbarcika, Nyitrai Józsefné vegyészmérnök, 5%, Budapest. Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest, 90%, és Graboplast Győri Pamutszövő és Mübőigyár, Győr, 10%, Eljárás azodikarbonsav-diamid aktiválására alkalmas anyag előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás azodikarbonsav-di­amid aktiválására alkalmas anyag előállítására kad­­mium-oktanoátból, cink-oktanoátból és karbamid­­ból. Mint ismeretes, az azodikarbonsav-diamid a mű- 5 anyagiparban, különösen a PVC-gyártásban igen elteijedten használt habosító anyag. Ez a vegyidet tiszta állapotban levegőn 230 °C körüli hőmérsék­leten bomlik, miközben grammonként 238 ml gáz, zömmel nitrogén fejlődik. Az említett bomlási hőmérséklet azonban jóval magasabb’, mint a PVC szokásos feldolgozási hőmérséklete (160-200 °C). A bomlási hőmérséklet csökkentése és a bomlási folyamat gyorsítása külöböző aktivátorok (úgyne­vezett „kikkerek” vagy „promotorok”) alkalma- lé zásával lehetséges, illetve szokásos. Számos azodikarbonsav-diamid aktivátor vált is­mertté, készül nagyüzemi méretekben és kapható a világpiacon. A legfontosabbak ezek közül a külön­böző fémeknek zsírsavakkal (célszerűen 2-etil-he- 20 xánsawal, „oktánsawal”) képezett sói (ún. fém­szappanok), amelyek külön-külön sokszor kevésbé hatásosak mint keverékeik, amelyek ugyanis né­hány esetben szinergetikus hatást mutatnak. A PVC habosításánál leggyakrabban a kadmium- és 25 cink-szappanok keverékeit használják, de aktiváló hatást mutatnak a bárium, ólom és más fémek szappanai, illetve ezek keverékei is [HACKERT, H.: Kunststoffe, 52, 624-629 (1962), LALLY, R. E. és mts.: SPE Journal 23, 11. 69-74 (1967), 30 3 876 622 sz. USA szabadalmi leírás, 1 694 899 sz. NSZK közrebocsátási irat, 3 803 060 sz. USA sza­badalmi leírás, 1 923 570 sz. NSZK közrebocsátási irat, 1 052 803 sz. angol szabadalmi leírás, 1 446 630 sz. francia szabadalmi leírás, 3 321 413 sz. USA szabadalmi leírás]. Néhány fémmentes szerves vegyület aktiváló hatása is ismertté vált. így például hidrazodikar­­bonsav-diamidot (2 804 435 sz. USA szabadalmi 10 leírás) alkanol-aminokat (3 321 413 sz. USA szaba­dalmi leírás, 84 276 sz. NDK szabadalmi leírás), valamint glikolokat (2 806 073 sz. USA szabadalmi leírás), továbbá karbamidot javasoltak aktivátor­­ként. Karbamidot és fémszappanokat eddig csak úgy tudtak alkalmazni egyszerre homogén oldatban, hogy alkilén-glikolokat használtak oldószerként (91 346 sz. NDK szabadalmi leírás). Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy az alkilén-gli­­kolok nem férnek jól össze a PVC-vei és a késztermék tulajdonságait előnytelenül befolyásol­ják. A Cd- és Zn-oktanoátok bizonyos mennyiségé­nek az alkalmazása PVC-ben azért célszerű, mert ezek a vegyületek nemcsak aktivátorként hatnak, hanem stabilizáló hatást is kifejtenek. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a Cd- és Zn-szappanok alkalmazhatóságát korlátozza az a tény, hogy a Cd-vegyületek egyrészt toxikusak, másrészt rend­kívül drágák, továbbá, hogy a Zn-vegyületeket egy 174509

Next

/
Oldalképek
Tartalom