174505. lajstromszámú szabadalom • Szálas textilszerkezet és eljárás annak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174505 Bejelentés napja: 1975. II. 10. (SE—1766) Nagy-Britannia elsőbbsége: 1974. II. 14. (6857/74) Nemzetközi osztályozás: D 01 D 5/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. VI. 28. HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. . __r«*'1 Feltalálók: Szabadalmas: Mehta Hemant vegyész, Delft, Hollandia Shell Internationale Research Theulings Maria Cornelis Johannes vegyész, Delft, Hollandia Maatschappij B.V., Haga, Hollandia Szálas textilszerkezet és eljárás annak előállítására 1 A találmány tárgya szálas textilszerkezet, mely összefüggő derékszögű négyszög- vagy közel derékszögű négyszög keresztmetszetű elemi szálakból van felépítve, valamint eljárás annak előállítására. Hőrelágyuló polimerek szálasanyagokkal való fel- 5 dolgozásának ismert technológiája a fonás, melynél a hőrelágyuló polimer ömledékét egy fonórózsán keresztül extrudáiják. A fonással kapott elemi szálak keresztmetszete általában nyújtott, nem-sarkos síkidom, az esetek többségében pedig kör. 10 A találmány tárgyköiébe vágó szakterületen a hőrelágyuló polimerszálak előállításának egy másik ismert módja a fóliahasításos eljárás. Ennél a technológiánál a hőrelágyuló polimer ömledékét egyenes vagy körgyűrű alakú réssel ellátott szer- 15 számmal extrudálva sík- vagy tömlőfóliát állítanak elő, melyet összefüggő vagy nem összefüggő szálas textilszerkezetbe dolgoznak fel. A fóliából a szálas textilszerkezetet főként az ismert mechanikus rostosítással kapják, melynél a fóliát az első lépésben 20 a makromolekulákat orientáló nyújtásnak, majd ezt követően mechanikai kezelésnek vetik alá. A mechanikai kezelés legelterjedtebb módja az, hogy a nyújtott fóliát felületén tűkkel ellátott, forgómozgással menesztett henger fölött vezetik át. 25 Az ismert mechanikai rostosítás alapján dolgozó eljárásokkal olyan szálas textilszerkezetet lehet előállítani, melyben lapos elemi szálak vannak. A lapos megjelölés alatt nemcsak azt értjük, hogy az elemi szálak keresztmetszetei általában trapézszerű 30 2 sarkos síkidomok, hanem azt is, hogy szélességük, azaz a keresztmetszet leghosszabb oldalának hosszmérete többszöröse vastagságuknak, tehát a leghosszabb oldalra merőlegesen vett méretüknek. A mechanikus rostosító technológiák többsége azonban derékszögű vagy közel derékszögű négyszög keresztmetszetű elemi szálakat eredményez és ezekben az esetekben a szélesség és a vastagság fogalmait értelemszerűen helyettesíthetjük a hosszabb és a rövidebb oldal fogalmával. Jóllehet a mechanikai rostosítás és más ismert módszerek révén lényegében a fólia hasításával kr.xrtt termékek az esetek többségében előny ösebbnek bizonyulnak a fonással kapott termékeknél és, bizonyos felhasználási területeken kimondottan ajánlatos az alkalmazásuk, az ilyen szálas textilszerkezetek kereskedelmi értékesítése, különösen az alacsony finomsági számú termékek esetében akadályokba ütközhet a lapos keresztmetszetű elemi szálaktól bizonyos mértékig elválaszthatatlan jellegzetességek miatt. Ilyen hátrányos jellegzetessége ezeknek a textilszerkezeteknek a felületi fényesség, a kismértékű állandó ráncosodás és a csekély ellenállóképesség. Feltehető, hogy jóminőségű, négyszögletes keresztmetszetű elemi szálakból álló textilszerkezeteknél a fenti hátrányos tulajdonságok elkerülhetők vagy nagymértékben csökkenthetők lehetnek, de mindezideig ilyen textilszerkezeteket még nem sikerült előállítani. 174505
