174494. lajstromszámú szabadalom • Poliolefin kompoziciók

3 174494 4 tételű, lényegében vízmentes kaolinitet dolgo­zunk be. A találmány szerinti kompozíciók előállításához poliolefmekként etilén-homopolimereket, így kis sűrűségű és nagy sűrűségű polietilént, továbbá 5 kopolimereket, így vinilacetát, propilén, szénmo­­noxid, 1-butén, maleinsavanhidrid vagy hasonló vegyületek etilénnel képezett kopolimerjeit használ­hatjuk fel. A találmány szerinti kompozíciók a poliolefm 10 súlyára vonatkoztatva l-15súly%, előnyösen 3—10súly% kaolinitet tartalmaznak lényegében víz­mentes állapotban. A vízmentes kaolinitet például hidratált alumíniumszilikátok, így kaolinit, dickit, nacrit, halloysit és anauxit kalcinálásával állíthatjuk 15 elő. A kaolinit, a dickit és a nacrit mineralógiai összetétele az A1203 • 2 Si02 • 2 H20 képletnek felel meg, a halloysit hidratált kaolinitnek tekint­hető, és képlete A1203 • 2 Si02 • 4H20, az ana­uxit pedig az előzőekhez hasonló összetételű, 20 azonban a kaolinitnél valamivel nagyobb mennyi­ségű szilíciumdioxidot tartalmazó agyagásvány. A felsorolt alumíniumszilikátok kalcinálásával előállítható, vízmentes termék mineralógiai össze- 25 tétele lényegében az Al203-2 Si02 képletnek felel meg, azaz a termék elméletileg 54 súly% szilíciumdioxidból és 46 súly% alumíniumoxidból áll. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti kompozíciókban adalékanyagként csak olyan de- 30 hidratált kaolinitek használhatók fel, amelyek 51-57 súly'X szilíciumdioxidot, 40-46 súly% alu­­míniumoxidot és 3 súly%-nál kisebb mennyiségű szennyezést tartalmaznak. Miként a példákban ismertetésre kerülő adatokból egyértelműen meg- 35 állapítható, a fenti ismertetettektől eltérő mennyi­ségű szilíciumdioxidot és alumíniumoxidot tartal­mazó alumíniumszilikátok felhasználásával készített poliolefm filmek sugárzásvisszatartó képessége nem éri el a találmány szerinti kompozíciókból előállí- 40 tott filmek megfelelő értékeit. A találmány szerinti kompozíciók a vízmentes kaolinit mellett adott esetben csekély mennyiség­ben egyéb szilikátokat. szulfátokat vagy karbo­nátokat is tartalmazhatnak. Az egyéb szilikátok 45 közül példaként a biedellitet (2 A1203 • 3 Si02 • • 4 H20). a pirofdlitet (A1203 • 4SiÓ2 • H20) és a talkumot (3 MgO • 4 SiÜ2 • H20) említjük meg. Ezek a szilikátok hidratált vagy - célszerűen - vízmentes állapotban lehetnek jelen. A vízmentes kaolinit 50 maga is tartalmazhat legföljebb 3 súly% mennyiségű szennyezést, például magnéziumoxidot (MgO), kal­­ciumoxidot (CaO), nátriumoxidot (Na20), titándi­­oxidot (Ti02) és vasoxidot (F203). Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a 55 poliolefinek súlyára vonatkoztatott 1 —15 sűly% kaolinit jelenléte igen nagy mértékben fokozza a poliolefinekből készített szilárd filmek infravörös sugárzáselnyelő képességét. A találmány szerinti poliolefin kompozíciókat 50 úgy állíthatjuk elő, hogy a paliolefint legalább olvadási hőmérsékletével azonos hőmérsékleten a poliolefin súlyára vonatkoztatott 1-15 súly% mennyiségű, 51-57súly% szilíciumdioxidot, 40-46 súly% alumíniumoxidot és 3 súlyánál ki- $5 sebb mennyiségű szennyezöanyagot tartalmazó, víz­mentes kaolinittel keverjük össze. A komponenseket például Banbury-típusú keve­rőgépen elegyíthetjük egymással. A poliolefin kom­pozíciókhoz adott esetben önmagukban ismert stabilizálószereket is adhatunk. A találmány szerinti kompozíciók előállításához kizárólag vízmentes (azaz vizet egyáltalán nem vagy csak csekély mennyiségben tartalmazó) kaolinitet használhatunk fel, ellenkező esetben ugyanis a szilárd filmek kialakítása során a kaolinitből víz szabadul fel, amely rontja a kész termék minő­ségét. A kaolinitet célszerűen finomszemcsés (kö­rülbelül 1 -5 p átlagos szemcseméretű) állapotban keverjük a polimerhez. A találmány szerinti kompozíciókból kialakított szilárd filmek igen előnyösen használhatók fel a mezőgazdaságban haszonnövények védelmére. A kompozíciókból általában 20—200 p vastagságú filmeket készítünk. Miként a példák adatai egyér­telműen igazolják, a találmány szerinti filmek infravörös sugárzáselnyelő képessége az 5—15p hullámhossz-tartományban lényegében megegyezik a polivinilklorid-filmekével, és a találmány szerinti filmek haszonnövények burkolóanyagaiként felhasz­nálva jelentősen fokozzák a haszonnövények ter­méshozamát. A találmány szerinti filmek a polivinilklorid-fil­­meknél lényegesen jobban ellenállnak a hideg és esős időjárás hatásainak, és előállítási költségük lényegesen kisebb a polivinilklorid-filmekéinél. A találmány szerinti filmek a mezőgazdaságban igen előnyösen használhatók fel talajtakarásra, fél-meleg­­ágyi termesztéshez és silókészítéshez, ugyanis a filmek alatt nap közben felhalmozódó hőenergia az éjszaka folyamán nem távozik el. Azt tapasztaltuk például, hogy ha a találmány szerinti poliolefin-fú­­meket melegházak burkolóanyagaiként használjuk fel, a filmek jelentős mértékben csökkentik a hőmérsékletesést, védik a melegházi növényeket a perzselő nap pusztító hatásával szemben, és nagy (egyes esetekben 30%-ot is elérő) mértékben csökkentik a melegházak fűtéséhez szükséges tü­zelőanyag mennyiségét. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy igen sokféle növény növekedési üteme és terméshozam jelentős mértékben fokozható, ha a növényeket a találmány szerinti filmek alatt termesztjük. E növények közé 'tartozik például a szamóca, a dinnye, a sárgarépa, a retek, a bab és a petrezselyem. A találmány szerinti filmekkel borított dinnye terméshozama például 110%-kal, a burgonyáé 40%-kal, a paradi­csomé pedig 50%-kal emelkedik a filmmel nem borított növények terméshozamához viszonyítva. Az 1. ábrán egy találmány szerinti film és egy hagyományos poliolefin film alatt termesztett ha­szonnövények kumulatív terméshozamát tüntetjük fel a termesztési idő függvényében. Az ábrán a (B) görbe egy 0,922 sűrűségű, hagyományos polietilén film alatt termesztett haszonnövények, az (A) görbe pedig egy, a film összsúlyára vonatkoztatva 8 súly% kaolinitet tartalmazó polietilén fűm alatt termesztett haszonnövények kumulatív termésho­zamát mutatja be. Miként az ábrából leolvasható, a találmány szerinti film alatt termesztett hai2onnö-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom