174487. lajstromszámú szabadalom • Tiolkarbamátokat és szubsztituált diklóracetamid-vádőszereket tartalmazó gyomirtószer készítmények

11 12 3. táblázat Kezelés Herbicid + védőszer Dózis kg/ha 100 magból kikelt Pusztulás % Zöld tömeg relatív értéke (%) EPTC + A 10 + 2,0 95 0 110 EPTC+B 10 + 0,2 98 0 110 EPTC +C 10 + 0,4 98 0 100 EPTC 10 95 80 20 EPTC+R 25788 10 + 0,8 96 0 100 Kezeletlen kontroll — 97 0 110 A 3. táblázatban szereplő A, B és C védőszerek 15 megegyeznek a 13. példában szereplő védőszerekkel. Az üvegházi kísérletek értékelésére a zöld tömeg mérése látszott a legalkalmasabbnak. Ennek alapján a táblázatban látható, hogy védőszereink közül kettő (az A és a B) az adott kísérletben felülmúlták az is- 20 mert R 25788 védőszer hatását, és a kezeletlen kont­rollal azonos eredményt adtak. A továbbiakban ellenőriztük, hogy védőszereink alkalmazása esetén a tiolkarbamátok megtartják-e jó gyomirtó tulajdonságaikat. 15. példa 30X40X10 cm-es ládákat 8 cm mélyen megtol- 30 töttünk kvarc homokkal, majd a homokot alaposan összedolgoztuk ládánként 10 kg/ha dózisnak meg­felelő mennyiségű EPTC-t tartalmazó (0,12 g), illetve 10 kg/ha dózisnak megfelelő mennyiségű EPTC és 1,0 kg/ha dózisnak megfelelő mennyiségű R 25788 ismert védőszer keverékét tartalmazó, illetve 10 kg/ha dózisnak megfelelő mennyiségű EPTC és 2,0 kg/ha dózisnak megfelelő mennyiségű N-etil-N-(2-metil-3- -oxo-butil)-diklóracetamid találmány szerinti védőszer keverékét tartalmazó (A) emulgeálható koncentrátum 1 liter vízzel képezett emulziójával. Az emulgeálható koncentrátumokat a 13. példában leírtak analógiájára készítettük. Egy-egy ládába 8 fajta növényt vetettünk, mind­egyikből 1—1 sort. Kukoricából, árpából és cukorrépá­ból 10-10 magot, a többi növényből 100-100 ma­got ültettünk. Az eredményt 5 hét múlva értékeltük. 25 A kísérlet eredményeit a 4. táblázat mutatja. A táb­lázat adatai alapján látható, hogy az A védőszerrel kevert EPTC hasonló, illetve jobb gyomirtó hatással rendelkezik, mint maga az EPTC, illetve az EPTC + R 25788-t tartalmazó kereskedelmi forgalomban levő keverék. Látható az is, hogy a találmány szerinti EPTC + A keverék a kísérleti szóráson túl nem ártal­mas a kukoricára. Ismeretes, hogy a szabadföldi vizsgálatok eredmé­nyei gyakran eltérnek az üvegházi eredményektől, 35 ezért a három legjobbnak talált védőszerünk és az EPTC keverékének biológiai hatását szabadföldi kísérletben is megvizsgáltuk. 4. táblázat Herbicid védőszerek üvegházi szelektivitási kísérlete (15. példa) Herbicid +védőszer kuko­rica (Zea mays) árpa (Horde­­um dis­­tichon) cukor­répa (Beta vulg.) v. here (Trifo­lium pr.) repce (Brass. napus) köles (Miliaceum panicum) muhar (Setaria viridis) kakaslábfű (Echino­chloa crusgalli) összes növény zöld súlya Kezeletlen kontroll 4,85 3,15 0,70 1,60 7,20 2,25 0,75 0,80 21,30 EPTC 2,85 0 0,30 1,90 2,25 0,05 0 0,15 7,50 EPTC + R 25788 5,60 0 0,05 0,60 0,90 0,10 0,10 0,10 7,45 EPTC + A 5,10 0 0 0,06 0,50 0 0 0,10 5,76 A = N-etil-N-(2-metil-3-oxo-butil)-diklóracetamid (találmány szerinti védőszer) EPTC = N,N-di-n-propil-tiokarbaminsav-S-etilészter (ismert herbicid hatóanyag) R 25788 = N,N-diallil-diklóracetamid (ismert védőszer) A táblázatban feltüntetett számadatok a tesztnövények zöld súlyát jelentik (g) a vizsgálat időpontjában. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom